Tálentum és ultimátum
2007. december 17.
A magyar akadémiai élet sok furcsasága közül az egyik kedvencem a Talentum Akadémiai Díj, amit a Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány oszt ki minden évben egy-egy 35 év alatti fiatal magyar tudósnak a természettudományok, az élettudományok és a társadalomtudományok területén. Ez remek dolog: egy olyan országban, ahonnan tömegesen menekülnek el a tehetséges fiatalok (és kevésbé fiatalok), sok ilyen programra lenne szükség. Azt is szögezzük le gyorsan, hogy a díjat minden bizonnyal arra érdemes, kiváló fiatal tudósok kapják. (tovább…)
Tegyük fel, hogy van egy adag életmentő gyógyszerünk és választanunk kell, hogy két beteg közül melyiknek adjuk. Az egyik beteg 20 éves; ha neki adjuk a gyógyszert, még tíz évig fog élni. A másik beteg 60 éves; ha ő kapja a gyógyszert, ő is tíz évig fog még élni. A gyógyszert nem lehet kisebb adagokra osztani. Az a beteg, amelyik nem kapja meg a gyógyszert, rövidesen meghal; az a beteg, amelyik megkapja, a maradék tíz évet egészségesen tölti. Az életkorukon kívül nincs releváns különbség a két beteg között. Melyiknek adjuk a gyógyszert?
A múlt héten egy japán és egy amerikai kutatócsoport egyszerre jelentette be, hogy sikerült az emberi bőr kötőszöveti sejtjéből őssejtet létrehozni. A kutatók négy különböző gén hozzáadásával genetikailag átprogramozták a sejteket, amelyek az embrióban található sejtekhez hasonló pluripotens őssejtekké váltak. Ha minden jól megy, az indukált pluripotens őssejteknek elnevezett sejtekből sok más sejttípus, szövet hozható létre. (Az enyémnél szakszerűbb és hozzáértőbb beszámoló az eljárásról 