Számít-e az életkor?
2007. december 10.
Tegyük fel, hogy van egy adag életmentő gyógyszerünk és választanunk kell, hogy két beteg közül melyiknek adjuk. Az egyik beteg 20 éves; ha neki adjuk a gyógyszert, még tíz évig fog élni. A másik beteg 60 éves; ha ő kapja a gyógyszert, ő is tíz évig fog még élni. A gyógyszert nem lehet kisebb adagokra osztani. Az a beteg, amelyik nem kapja meg a gyógyszert, rövidesen meghal; az a beteg, amelyik megkapja, a maradék tíz évet egészségesen tölti. Az életkorukon kívül nincs releváns különbség a két beteg között. Melyiknek adjuk a gyógyszert?
Bár ez egy leegyszerűsített, nem túlságosan életszerű példa, mégis valós problémákat vet fel. Számítson-e az életkor, amikor arról döntünk, hogy melyik transzplantációra váró beteg kapjon új szervet? Hogyan osszuk el a rendelkezésre álló erőforrásokat olyan kezelések között, amelyek más-más haszonnal járnak különböző korcsoportok számára? Mennyi pénzt költsünk az egészségügyre és miként tartsuk korlátok között a kiadásokat, amikor az egészségügyi szolgáltatások legnagyobb részét az idősek használják fel?
Kutatások szerint az emberek nagy része a fiatal betegnek adná a gyógyszert a példában. Egy ausztrál felmérés során a válaszadók négy 20 éves beteg megmentését tartották ugyanannyira fontosnak, mint tíz 60 éves betegét. Egy amerikai kutatásban a válaszadók hét 60 éves beteg életét vallották egyenrangúnak egy 20 éves beteg életével. Egy svéd felmérésben pedig a válaszadók szerint egy 30 éves megmentése harmincnégy (!) 70 éves megmentésével megegyező fontosságú. Az utóbbi két kutatásban a válaszadók kora nem volt befolyással a válaszokra, az elsőben pedig felül voltak reprezentálva az idősek. Vagyis az emberek saját koruktól függetlenül előnyben részesítik a fiatalabbakat.
Az ilyen felmérésekben a válaszadóknak hipotetikus egészségügyi programokat kell összehasonlítaniuk. Az egyik program adott számú fiatal beteg gyógyulását eredményezi, a másik pedig X számú idős betegét. A válaszadóknak el kell dönteniük, hogy X mely értéke mellett tartják a két programot ugyanannyira hasznosnak. A válaszok alapján meg lehet határozni a fiatal és idős betegek életének relatív értékét.
Mivel magyarázható, hogy az emberek a fiatalok életét értékesebbnek tartják, mint az idősekét? Az egyik magyarázat szerint válaszuk mérlegelése során a válaszadók a betegek életét egészében ítélik meg. Felteszik, hogy az idősebb betegnek egészében véve jobb az élete, hiszen hosszabb ideje él. Mivel a fiatalabb beteg egészében véve rosszabb helyzetben van, az ő életét kell megmenteni. Ha ez a helyes magyarázat, akkor a válaszokat az az elv motiválja, hogy elsősorban a rosszabb helyzetben levők helyzetén kell javítani. Végeredményben nem a betegek életkora, hanem a jóléte fontos. Az életkor csupán a jólét jelzőszáma.
De ha ebből az okból részesítik az emberek előnyben a fiatalabbakat, akkor félreértik a kutatók által feltett kérdést. Hallgatólagosan feltételezik, hogy az idősebb betegnek egészében jobb az élete. De ez az információ nincs benne a példában. Ha arra kérnénk a válaszadókat, hogy tegyék fel, hogy az idősebb beteg élete rosszabb volt, mint a fiatalabbé, akkor feltehetően az idősebb beteget részesítenék előnyben. (Az élet mennyisége mellett nyilván az élet minősége is fontos.)
Egy alternatív magyarázat szerint az emberek nem veszik figyelembe, hogy mindkét beteg életét csak tíz évvel hosszabbíthatjuk meg. Azért részesítik előnyben a fiatalabb beteget, mert az ő várható élettartama hosszabb, így a rá fordított erőforrások nagyobb haszonnal járnak.
A módszertani kétségek ellenére úgy tűnik, hogy az emberek valóban máshogy értékelik az egészségügyi hasznokat és terheket attól függően, hogy melyik korcsoport kapja őket. Általában véve ugyanaz a beavatkozás vagy állapotjavulás többet ér, ha a beteg 20 éves, mint ha a beteg 60 éves. Az emberek az egészségügyi hasznokat és terheket az életkor szerint súlyozzák.
A rendelkezésre álló eredmények keveset mondanak arról, hogy miért súlyoznak az emberek az életkor szerint. De még ha többet tudnánk is, megmarad a kérdés: elfogadható-e, hogy egy fiatal ember élete többet ér, mint egy idősé?
Címkék: az élet értéke, költséghatékonyság
2007. december 12. 10:32
Esetleg a fajfenntartás ösztöne? Szaporábbnak, így a populáció szempontjából értékesebbnek gondolunk egy húszévest?
2007. december 13. 15:40
Szerintem ez a példa túlságosan steril ahhoz, hogy érdemi következtetéseket vonjunk le belőle. Én konkrétan a véletlenre bíznám a döntést, hisz nem tudok semmit sem a két beteg körülményeiről. A fajfenntartás sem igazán jó, hisz honnan tudod, hogy egészséges lesz-e a fiatalbb beteg utódja?
Hogyan lehet egy ilyen kérdést objektív módon megválaszolni?
Minden élet értékes, de biztos, hogy neked nincs szükséged arra az adag gyógyszerre?
2007. december 26. 16:51
Szerintem meg egy referencia ponthoz mérjük a jólétet. Szar dolog 30 évet élni, ha mindenki 60at szokott. A 60 éves megélte annyit, amennyit más, ő már boldogan távozhat. A 30 évesnek egalitárius alapon jár, hogy legalább közel annyit éljen, mint az átlag. –> Rawls