Globális felmelegedés és népegészség
2008. április 14.A globális felmelegedés okozta károk elsősorban a népegészséget érintik. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt csökken a mezőgazdasági termelés, ami élelmiszerhiányhoz vagy éhínséghez vezet; gyakoribbak a pusztító árvizek, hőhullámok, aszályok. Ezek hatása az egészségre közvetett. Az éghajlatváltozásnak azonban közvetlen hatásai is vannak. Így például gyakoribbak a járványok, a trópusi betegségek pedig megjelennek olyan helyeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak.
Átlagosan minden ma élő ember évente egy tonna légköri szén kibocsátásáért felelős. Ez az adat azonban hatalmas eltéréseket takar: az Egyesült Államokban az egy főre eső CO2 kibocsátás eléri az évi hat tonnát. Nem sokkal van lemaradva Kanada és Ausztrália, míg Japán és a nyugat-európai országok fejenként évente 2-5 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. Ezzel szemben a fejlődő országok kibocsátása 0,6 tonna körül van; az ötven legszegényebb ország egy főre jutó kibocsátása 0,2 tonna. Ahhoz, hogy a légkör szennyezettsége az ipari forradalom előtti szint kétszeresén stabilizálódjon, minden országnak fejenként évi 0,3 tonnára kellene csökkentenie a kibocsátását.
Ha egy kép többet ér, mint ezer szó, akkor egy jó térkép tízezer szót is megér. A fenti térkép az 1950 és 2000 közötti szén-dioxid kibocsátás országonkénti eloszlását ábrázolja úgy, hogy a nagyobb szennyezők területét a szennyezés arányában megnövelték. Ezen a térképen Észak-Amerika hatalmasra nő, hála az Egyesült Államok és kisebb mértékben Kanada kibocsátásának. Hasonlóan meghízik Nyugat-Európa, Oroszország, Japán és Kína. Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia eltörpül, Afrika pedig gyakorlatilag eltűnik a térképről.
A meghízott Európa közepén található sötétebb folt pedig Magyarország kibocsátását szimbolizálja. Ezen a térképen bizony Magyarország nem egy kis légypiszok. Végre valami, amiben nagyhatalom vagyunk! Persze ismerve a fővárosiak autózási szokásait, ebben valószínűleg semmi meglepő sincsen.
Hol jelentkeznek a globális felmelegedés okozta népegészségi károk? Az egészségügyi kockázatoknak legkiszolgáltatottabb országok azok, amelyek a legkevésbé felelősek a globális felmelegedésért. Az alábbi térkép az éghajlatváltozáshoz köthető népegészségügyi problémákat jeleníti meg.
A térkép csak a legfontosabb egészségügyi kockázatokból eredő károk arányát ábrázolja. Ezek a malária, az alultápláltság és éhínség, a hasmenéses megbetegedések és az árvizeknek tulajdonítható halálozások. A malária a korai halálok legfőbb okozója: évente 1-2 millió ember haláláért felelős. Az áldozatok túlnyomó része gyerek — a négyéves kor alatti halandóság negyede a maláriának tulajdonítható. A gyerekek a népesség legveszélyeztetettebb csoportja. A globális felmelegedés egészségi terheinek 99 százaléka a fejlődő országokban jelenik meg, 88 százaléka pedig az 5 év alatti gyerekeket érinti.
Ennek megfelelően ezen a térképen Afrika óriásivá hízik, Észak-Amerika és Európa pedig szinte eltűnik. A terhek jelentős része Indiában és a Közel-Keleten, kisebb része pedig Kínában jelenik meg.
A globális felmelegedés tehát nemcsak azért globális probléma, mert az időjárás nem ismer határokat. A környezetszennyezésért leginkább felelős országok lakossága a károkat áthárítja a legelmaradottabb, legszegényebb, az éghajlatváltozásért legkevésbé felelős országok lakosaira. Kényelmes életünket a szó szoros értelmében a legszegényebb országok gyermekeinek élete árán tartjuk fent.
Címkék: globális felmelegedés, népegészség
2008. április 20. 17:16
Hmm, ez egy picit hatásvadászra sikerült.
Egyrészt, a forráshivatkozás lemaradt, pedig szívesen megnéztem volna a térképrajzolók használta definíciókat. Főleg az egészségügyi kockázatok széndioxid kibocsjátáshoz kötődését…
Másrészt ahol nagy a jövedelem, ott több energiát használnak, ahol meg kevesebb ott kevesebbet. Ez valószínűleg mindig így volt, valószínű már az őskorban is nagyobb tüzet rakott az, aki több fát tudott kivágni erre a célra.
Harmadrészt, a gazdasági működés és az általa okozott egészségügyi kockázatok megoszlása évtizedek óta nem nagyon változik. Most tudunk térképet rajzolni, meg valami új tematika kell a demonstráció turizmusnak. Vagy mi más az aktualitás?
Negyedrészt, a “gyermekek élete árán” szerű fogalmazások csak Che Geuvara pólóban elfogadottak. Mennyi széndioxidkibocsájtás hány emberéletbe kerül? A széndioxidkibocsátásért okolható jólét hágy emberéletet ment meg a bűnösen gazdag országokban? Na és az, hogy ezek a gazdag országok technológiákat adnak át a szegényebbekenek, kereskedelmi lehetőségekkel jövedelemtermelési lehetőségeket teremtenek ott is, segélyeikből egészségügyi programokat finanszíroznak hány szegény orszábeli embert ment meg?
No meg a szegény országok saját rossz politikái miatt hányan halnak meg?
Nem szertem, hogy egy csoki vagy egy repülőjegy megvételénél elkezdenek cseszegetni, hogy de a szegények Afrikában.
Márcsak ezért sem, mert ha ezt a kijelentést valaki komolyan gondolja, gyönyörő világszintű tervgazdaságot javasol, “tudósok” által kialakított újraelosztási sémákkal, nagy ökoszabályozó hivatalokkal.
2008. május 1. 19:59
Hmm, ez a hozzászólás pedig elég demagóg lett. Haladjunk visszafelé.
“ha ezt a kijelentést valaki komolyan gondolja, gyönyörű világszintű tervgazdaságot javasol”
Ilyesmi nem volt a cikkben, nem tudom, honnan veszed.
“Nem szeretem, hogy egy csoki vagy egy repülőjegy megvételénél elkezdenek cseszegetni”
Sajnálom, de az, hogy te nem szeretsz szomorú dolgokra gondolni fogyasztás közben, érvnek elég szánalmas. A szomszédságodban működő gyár igazgatója sem szeret arra gondolni, hogy milyen egészségügyi kárt okoz neked, mégis felelősséggel tartozik érte. A különbség az, hogy te tudsz panaszkodni és perelni, a szegény országok pedig lakosai pedig nem.
Egyes szegény országok katasztrofális kormánypolitikája valóban sok kárt okoz, elsősorban az illető országok lakosságának. Hosszabb távon érdemes elgondolkodni, hogy ezen miként lehetne változtatni, de ugyanakkor az ott élő embereknek most van szükségük segítségre.
“széndioxidkibocsájtás hány emberéletbe kerül?”
Ha hiszed, ha nem, vannak, akik azzal foglalkoznak, hogy ezt kiszámolják. Közgazdászok, ökológusok, demográfusok, népegészségügyi szakemberek. Nyilván rengeteg elvi és gyakorlati probléma van a módszereikkel, de ebből nem következik, hogy az egész értelmetlen.
Ami pedig a szegény országok megsegítését illeti technológia-transzferrel és kereskedelmi lehetőségekkel: gondolom olyasmire gondolsz, mint az EU és az USA mezőgazdasági védővámjai, kvótái és piactorzító szubvenciói; a WTO szégyenletes szellemi tulajdonjog szabályai, ami miatt a szegény országok nem jutnak gyógyszerekhez; az afrikai országok kizsákmányolása a nyersanyag-éhes kínai ipar által, stb., stb.
“valami új tematika kell a demonstráció turizmusnak. Vagy mi más az aktualitás?”
Igaz, jobb, ha van egy jó kis földrengés vagy szőkőár, amit meg lehet nézni a tévében, oda lehet küldeni Mancs mentőkutyát, a kereskedelmi televíziók bemondói elcsukló hangon tudosíthatnak, mi meg veregethetjük a vállunkat, hogy milyen segítőkész, önzetlen, fasza gyerekek vagyunk.
Azt pedig végképp nem gondoltam volna, hogy egy blogbejegyzés mellé forráshivatkozás kell
De akkor:
Jonathan A. Patz, Holly K. Gibbs, Jonathan A. Foley, Jamesine V. Rogers, and Kirk R. Smith. Climate Change and Global Health: Quantifying a Growing Ethical Crisis. EcoHealth 4, 397–405, 2007
Amúgy az OECD, a WHO és a Világbank is komolyan veszi ezeket a problémákat, bár ezeket nehéz Che Geuvara pólós idiótáknak titulálni. Az elmúlt egy-két évben azért volt egy komoly szemléletváltás, amiról úgy tűnik, lemaradtál. Lásd:
http://www.oecd.org/dataoecd/38/18/40396531.pdf
http://www.who.int/world-health-day/previous/2008/en/index.html
http://www.enn.com/climate/article/34457