“ha ezt a kijelentést valaki komolyan gondolja, gyönyörű világszintű tervgazdaságot javasol”

Ilyesmi nem volt a cikkben, nem tudom, honnan veszed.

“Nem szeretem, hogy egy csoki vagy egy repülőjegy megvételénél elkezdenek cseszegetni”

Sajnálom, de az, hogy te nem szeretsz szomorú dolgokra gondolni fogyasztás közben, érvnek elég szánalmas. A szomszédságodban működő gyár igazgatója sem szeret arra gondolni, hogy milyen egészségügyi kárt okoz neked, mégis felelősséggel tartozik érte. A különbség az, hogy te tudsz panaszkodni és perelni, a szegény országok pedig lakosai pedig nem.

Egyes szegény országok katasztrofális kormánypolitikája valóban sok kárt okoz, elsősorban az illető országok lakosságának. Hosszabb távon érdemes elgondolkodni, hogy ezen miként lehetne változtatni, de ugyanakkor az ott élő embereknek most van szükségük segítségre.

“széndioxidkibocsájtás hány emberéletbe kerül?”

Ha hiszed, ha nem, vannak, akik azzal foglalkoznak, hogy ezt kiszámolják. Közgazdászok, ökológusok, demográfusok, népegészségügyi szakemberek. Nyilván rengeteg elvi és gyakorlati probléma van a módszereikkel, de ebből nem következik, hogy az egész értelmetlen.

Ami pedig a szegény országok megsegítését illeti technológia-transzferrel és kereskedelmi lehetőségekkel: gondolom olyasmire gondolsz, mint az EU és az USA mezőgazdasági védővámjai, kvótái és piactorzító szubvenciói; a WTO szégyenletes szellemi tulajdonjog szabályai, ami miatt a szegény országok nem jutnak gyógyszerekhez; az afrikai országok kizsákmányolása a nyersanyag-éhes kínai ipar által, stb., stb.

“valami új tematika kell a demonstráció turizmusnak. Vagy mi más az aktualitás?”

Igaz, jobb, ha van egy jó kis földrengés vagy szőkőár, amit meg lehet nézni a tévében, oda lehet küldeni Mancs mentőkutyát, a kereskedelmi televíziók bemondói elcsukló hangon tudosíthatnak, mi meg veregethetjük a vállunkat, hogy milyen segítőkész, önzetlen, fasza gyerekek vagyunk.

Azt pedig végképp nem gondoltam volna, hogy egy blogbejegyzés mellé forráshivatkozás kell De akkor:

Jonathan A. Patz, Holly K. Gibbs, Jonathan A. Foley, Jamesine V. Rogers, and Kirk R. Smith. Climate Change and Global Health: Quantifying a Growing Ethical Crisis. EcoHealth 4, 397–405, 2007

Amúgy az OECD, a WHO és a Világbank is komolyan veszi ezeket a problémákat, bár ezeket nehéz Che Geuvara pólós idiótáknak titulálni. Az elmúlt egy-két évben azért volt egy komoly szemléletváltás, amiról úgy tűnik, lemaradtál. Lásd:

http://www.oecd.org/dataoecd/38/18/40396531.pdf

http://www.who.int/world-health-day/previous/2008/en/index.html

http://www.enn.com/climate/article/34457

Egyrészt, a forráshivatkozás lemaradt, pedig szívesen megnéztem volna a térképrajzolók használta definíciókat. Főleg az egészségügyi kockázatok széndioxid kibocsjátáshoz kötődését…
Másrészt ahol nagy a jövedelem, ott több energiát használnak, ahol meg kevesebb ott kevesebbet. Ez valószínűleg mindig így volt, valószínű már az őskorban is nagyobb tüzet rakott az, aki több fát tudott kivágni erre a célra.
Harmadrészt, a gazdasági működés és az általa okozott egészségügyi kockázatok megoszlása évtizedek óta nem nagyon változik. Most tudunk térképet rajzolni, meg valami új tematika kell a demonstráció turizmusnak. Vagy mi más az aktualitás?
Negyedrészt, a “gyermekek élete árán” szerű fogalmazások csak Che Geuvara pólóban elfogadottak. Mennyi széndioxidkibocsájtás hány emberéletbe kerül? A széndioxidkibocsátásért okolható jólét hágy emberéletet ment meg a bűnösen gazdag országokban? Na és az, hogy ezek a gazdag országok technológiákat adnak át a szegényebbekenek, kereskedelmi lehetőségekkel jövedelemtermelési lehetőségeket teremtenek ott is, segélyeikből egészségügyi programokat finanszíroznak hány szegény orszábeli embert ment meg?
No meg a szegény országok saját rossz politikái miatt hányan halnak meg?

Nem szertem, hogy egy csoki vagy egy repülőjegy megvételénél elkezdenek cseszegetni, hogy de a szegények Afrikában.
Márcsak ezért sem, mert ha ezt a kijelentést valaki komolyan gondolja, gyönyörő világszintű tervgazdaságot javasol, “tudósok” által kialakított újraelosztási sémákkal, nagy ökoszabályozó hivatalokkal.