2009. márciusi bejegyzések

Vegyük a következő példát. A tenger közepén van két apró sziget. Az északra fekvő szigetnek öt lakosa van, a délre fekvő szigetnek viszont csak egy. Hamarosan hatalmas ciklon lesz, ami mind a két szigetet el fogja pusztítani. A térségben a mienk az egyetlen mentőhajó. Nincs időnk mindkét szigetre eljutni a ciklon érkezése előtt, de az egyik szigetre még van időnk elmenni.

El kell tehát döntenünk, hogy az északi sziget öt lakosát vagy a déli sziget egyetlen lakóját mentjük meg. Ha észak felé fordulunk, a déli sziget lakója egészen biztosan meghal; ha dél felé fordulunk, az északi szigeten tartózkodó öt ember nem éli túl a ciklont. A hat ember között erkölcsi szempontból nincs különbség, és egyiket sem kötelességünk megmenteni. De ugyanakkor minden különösebb erőfeszítés és kockázat nélkül eljuthatunk az egyik szigetre. Elfogadhatatlan lenne tehát, ha senkit sem mentenénk meg.

Melyik sziget felé vegyük az irányt? (tovább…)

Talán nem túl valószínű, de nem is teljesen elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben Magyarország miniszterelnökét Bokros Lajosnak fogják hívni. Erre az eshetőségre felkészülve, illetve a jeles reformer munkásságának megítélése végett elővettem egy öt éve íródott könyvkritikámat Bokros Verseny és szolidaritás című művéről. Bokros etikai-politikai filozófiai főműve — hiszen mi más a közgazdaságtan, mint alkalmazott etika? — sokat elárul a szerző nézeteiről, a kritika megállapításai pedig szerintem a mai napig helytállók.

A szövegben zárójelekben hivatkozom az oldalszámokra. (tovább…)

A komment.hu oldalán a magyar Nemzeti jóléti mérlegről írok, amiből kiderül, hogy személyes jólétünket tekintve Európában a sereghajtók között vagyunk. Ami a társadalmi jólétet — vagyis a másokhoz való viszonyból eredő életminőséget — illeti: míg közeli hozzátartozóinkkal való kapcsolatunkkal rendkívűl elégedetlenek vagyunk, meglepő módon a tágabb közösségünkhöz való viszonyunk szerint Európában az elsők között állunk. Mi lehet ennek az oka?

A beszámolót alább lehet olvasni és kommentálni. A címet nem én adtam, fáj is egy kicsit. (tovább…)

Egy tudományos kutatónak illik lépést tartania szakterülete irodalmával. Ennek legfőbb módja a szakfolyóiratok, tudományos közlemények rendszeres olvasása. Az embernek azonban rengeteg más elfoglaltsága van, ezért gyakran csak megkésve szerez tudomást fontos új felfedezésekről, eredményekről.

Így aztán csak most akadt kezembe a Wellness Magazin 2008. novemberi száma. A minden bizonnyal sokaknak hasznos tanácsokkal szolgáló tudományos folyóirat ígéretes új jógairányzatról számol be, ami azon a felismerésen alapul, hogy a nőknél a két agyfélteke a menstruáció ideje alatt „magas szinten harmonizálódik”. Nemcsak az agykutatásban, hanem a mindennapi életben is jelentős felfedezés ez; hab a tortán, hogy magyar kutatóknak köszönhető. Büszkék lehetünk! (tovább…)