Hozzászólás: Számítanak-e a számok?

blogger

blogger — Wed, 01 Apr 2009 21:00:35 +0000

“Ha létezik olyasmi, hogy “az élet értéke” amely minden emberi lény egyenlő és elidegeníthetetlen értéke”
No igen, így néz ki, amikor az emberek osztják a jogokat. Vicces módon mindig csak embereknek lesznek elidegeníthetetlen jogaik, de nekik nagyon..

Mi más értéke lehet egy embernek? Lehet például kalória. Mentőhajósunk hajótörött, a többiek szintén, más kaja nincs, és az egyetlen lőfegyvert az említett úriember/úrihölgy birtokolja… (a hajócska körzetén belül nincs más szárazföld)

BG

BG — Tue, 31 Mar 2009 13:52:28 +0000

Ehhez a témához lásd:
http://bioetikablog.hu/2008/02/erkolcs_es_agykutatas

babotor

babotor — Tue, 31 Mar 2009 09:41:27 +0000

Ezzel a problémával máshogy találkoztam: ha egy sínen száguld egy vonat, és a sínpályán jóval előrébb áll négy ember, akik biztosan meg fognak halni, viszont előtte van egy elágazás, aminek a kapcsolója pont mellettünk van, viszont a leágazás után is áll egy ember, vajon jogunk van-e a váltót átkapcsolni így a vonatot az elágazásra terelni, és egy embert szándékosan megölni, vagy nem szabad közbeavatkoznunk, és haljon meg négy ember (viszont az elágazáson az az egy érintetlen marad).
Vajon a váltónál álló embernek joga van-e beavatkozni, és egyáltalán: be kell-e avatkozni?
Természetesen mindkét felvetés szándékosságot feltételez – a megmentését tényét -, miközben kik vagyunk, mi, hogy más életéről döntsünk? És főleg: döntsünk arról, hogy kit mentsünk meg?

Csavarjunk egyet rajta: az az egy ember a szigeten/a mellékvágányon a fiatal Einstein/Mozart/Hitler.

Mandos

Mandos — Fri, 27 Mar 2009 14:30:25 +0000

Azt írod: “A hat ember között erkölcsi szempontból nincs különbség” Milyen egyéb különbségtételi lehetőség van ezen kívül, feltéve, hogy nem tulajdonítunk magának az életnek egy szükségszerű és “alanyi jogon járó” értéket?
Ha létezik olyasmi, hogy “az élet értéke” amely minden emberi lény egyenlő és elidegeníthetetlen értéke, akkor nem lehet kérdés, hogy északra megyünk, hiszen így több értéket mentünk meg. Sok vacillálásnak nincs értelme, mert nem áll rendelkezésre semmilyen további információ a hat ember egyéb értékeiről, azokat legfeljebb feltételezhetjük; azonban így is ugyanarra az eredményre jutnánk, mint azt mindjárt le is vezetem.
Amennyiben ilyen állandó érték nem létezik – tehát semmilyen biztos értéket nem tudunk megállapítani egyik sziget lakóinál sem – úgy két lehetőségünk van: vagy feltételezzük, hogy a két szigeten élő emberek mégis csak rendelkeznek valamilyen más típusú értékkel, csak mi nem tudunk róla. Ebben az esetben is ésszerűnek tűnik azonban az északi szigetre menni, hiszen semmilyen információ nem mutat arra, hogy a déli szigeten élő egy ember az északi szigeten élő öt ember értékét elérő vagy azt meghaladó értékkel rendelkezne – ilyesmit ésszerűtlenség volna feltételezni.
Ha nem kívánjuk feltételezni, hogy a szigetlakók az élet értékén kívül másmilyen értékkel rendelkezhetnek, úgy be kell látnunk, hogy egyik sziget lakói sem rendelkeznek értékkel, tehát értelmetlen lenne akármelyik szigetre is elmennünk, hogy megmentsük azok lakóit.

Tehát konklúziónak elmondható, hogy akármilyen ésszerű döntés vagy az északi szigetlakókat részesítené előnyben, vagy nem volna hajlandó különbséget tenni közöttük – a lehetőség, mely szerint a déli szigetre menjünk, irracionális.

Legalábbis szerintem.

Tgr

Tgr — Tue, 24 Mar 2009 20:46:58 +0000

Azért ha Demjánnak kell bizonyítani, hogy a bioetikusok hasznos dolgokat is csinálnak, ne ezt hozd fel példának