El a húsosfazéktól!
2009. május 3.Nyakunkon a sertésinfluenza, és a magyar hatóságok szokásos formájukat hozzák. Az egészségügyi miniszter szerint a vírus csak ősszel érkezhet Magyarországra, holott Ausztriában és Olaszországban már megjelent. Egy több milliárd forintos állami támogatással felturbózott magáncég úgymond heteken belül elő tudná állítani az oltóanyagot, csak éppen, hmm, nincs vírusa, ami alapján el lehetne kezdeni a munkát. Az állami tartalékban levő antivirális gyógyszerkészlet mennyisége pedig — demokratikus országokban egyedülálló módon — államtitok.
De hagyjuk most ezt.
Gondolkodjunk inkább el azon, hogy mit tehetnénk, hogy elkerüljünk
egy valódi világméretű influenza-járványt — mint amilyen a Föld
lakosságának húsz-negyven százalékát megfertőző, 50-100 millió ember halálát
okozó 1918-as spanyolnátha volt. Ha a sertésinfluenzával
szerencsénk is lesz, előbb-utóbb minden valószínűség szerint meg fog
jelenni egy ilyen „szupervírus”.
Nos, a megoldás nagyon egyszerű. Ha mindannyian vegetáriánusokká válnánk, nem kellene katasztrofális járványoktól tartanunk.
A vegetarianizmusnak rengeteg előnye van. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy a húsételek kiiktatása az étrendből jelentősen csökkenti a szívbetegségek, egyes rákfajták, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az állattenyésztés nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez: a húsipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának harmadáért-negyedéért felelős — majdnem másfélszer annyiért, mint a közlekedés. Az állattenyésztés a vízhiány egyik fő oka: míg egy kilogramm búza megtermelése kb. 200 liter vizet igényel, egy kilogramm marhahús majdnem 20 ezer litert. Egyetlen hamburgerpogácsa előállításához annyi vízre van szükség, amit az ember zuhanyzásra két és fél hét során használ el.
A Földön 800 millió ember éhezik vagy alultáplált. Eközben egy kiló marhahús előállítása 30 kg gabonafélét igényel. Az Egyesült Államokban megtermelt kukorica 80 százalékát az állattenyésztés használja fel. Ha minden amerikai csak 10 százalékkal kevesebb húst enne, a felszabaduló termésből 60 millió ember táplálkozását lehetne biztosítani. Ha minden amerikai hetente egy alkalommal lemondana a húsról, a szén-dioxid kibocsátás ugyanakkora csökkenését lehetne elérni, mintha fél millió autó eltűnne az utakról.
A nagyüzemi állattenyésztés nemcsak embertelen, hanem közegészségügyi szempontból kifejezetten veszélyes is. A szakemberek évekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a nagyüzemi sertésfarmok kiváló „laboratóriumai” új vírustörzsek megjelenésének. A sertésekben különösen könnyen kereszteződnek a sertés-, madár-, és emberi influenza-vírusok. A sok összezárt állatban különböző vírusok genetikai anyaga könnyen rekombinálódhat, illetve gyorsan elterjednek a mutációk. Az üzemek dolgozói pedig kiviszik ezeket a vírusokat a telepekről.
Az egyik elmélet szerint 1918-ban is ez történt: egy madárinfluenza-vírus fertőzött meg sertéseket Amerikában, ami a sertésekről átkerült a farmok dolgozóira. A munkásokat a hadsereg besorozta, a katonák pedig gyorsan elterjesztették a vírust világszerte.
A leghíresebb sertésvírus-eset 1976-ban történt, amikor szintén egy amerikai laktanyában jelent meg a vírus. Ennek a vírusnak ugyan csak egy halálos áldozata volt, az amerikai hatóságok azonban negyven millió embert beoltottak. A vírusból azonban máig sem tisztázott okok miatt sosem lett járvány. Azt sem tudjuk, hogy honnan jött és mikor került a laktanyába.
A most megjelent sertésvírus — amit hivatalosan A típusú H1N1-es influenzavírusnak kell hívni, mivel az agráripari cégek kifogásolták a közérthetőbb elnevezést, az Egészségügyi Világszervezet pedig engedett — az első jelentések szerint az emberi influenzavírus, a madárinfluenza-vírus, illetve az eurázsiai és amerikai sertésvírus-törzsek genetikai anyagát egyaránt tartalmazza. Az ilyen vírus azért lehet különösen veszélyes, mert mivel sertéseken keresztül „ugrott” az emberre, már volt ideje egy emlős fajhoz alkalmazkodni. Jelenleg senki sem tudja, hogy ez az új vírus mekkora járványt fog okozni.
Reméljük, hogy megint szerencsénk lesz. Bárhogy is legyen, itt az ideje, hogy magunk és mások érdekében mérsékeljük a húsfogyasztást. Vannak persze, akik azt mondják erre, hogy nem a nagyüzemi, hanem a háztáji állattenyésztést kellene támogatni. A jelenlegi fogyasztás mellett azonban ez fenntarthatatlan, ráadásul ha a szabadban tartanánk ennyi sertést, ugyanilyen könnyen megjelenhetnek új vírustörzsek, hiszen a szabadon tartott állatokat nem lehet elzárni a más állatoktól való érintkezéstől.
Persze tisztában vagyok azzal, hogy ennek a javaslatnak vajmi kevés esélye van a csülkös bableves és a körömpörkölt országában, ahol a vegetarianizmust legtöbben furcsa hóbortnak vagy rosszabb esetben betegségnek tekintik. Mégis rengeteget tehetnénk egészségünk és környezetünk védelmében, ha mondjuk hús csak vasárnap kerülne az asztalra.
Címkék: influenzajárvány, nagyüzemi állattartás, népegészség, vegetarianizmus
2009. május 3. 09:29
a cikk azt állítja, hogy magam, és mások miatt ne egyek húst. Hát, ez nem lesz könnyű… (mindazonáltal, egy erős csúsztatást érzékelek, miszerint: a nagyüzemi állattartás alternatívája az erdőben való makkoltatás (ugyanis akkor valóban érintkeznek az állatok a vadon élőkkel. A háztájiban nem érintkeznek, az ugyanaz, mint a nagyüzemi, csak éppen néhány állattal és nem sokszázzal.)
Olyan ez, mint a környezetvédelem, ami, mondjuk ki őszintén, nácizmus. Mert népirtást jelent. Ugyanis, a jelenlegi népességet tisztességesen nem tudja a Föld eltartani, alacsonyabb technikai színvonalon sem. Reális környezetvédelem nem működik az emberiség létszámának drasztikus csökkentése nélkül. minden más csak a problémák elkendőzése, esetleges időbeli eltolása egy -egy generációval
2009. május 3. 20:04
Van pár dolog, ami az érvelés ellen szól:
-Alapvetően demokratikus berendezkedésű államokban jellemző ilyen mértékű jólét és túlfogyasztás, ahol a demokrácia miatt ez nem szabályozható, az altruizmus pedig ritka “betegség”.
-Az ember alapvetően vegyes táplálkozású, szerintem egyénenként eltérő mértékben, ezért nem egyszerű meghatározni a megfelelő “kvótákat”.
-Ha történetesen sikerülne is a felvetés, hirtelen óriási, táplálékfelesleg (növényi) keletkezne amit lehet ugyan legalább részben az éhezők felé irányítani, de erre a legvalószínűbb reakció a népességrobbanás az adott területen, ami megint az elérhető javak mennyiségét szűkíti.
Persze csak az a kérdés, milyen szempontból szeretnénk tárgyalni a kérdést, mert pusztán emberi-etikai szempontból igazad van. Univerzális-etikai szempontból közömbös, mert bármely verzió esetén is csak más élőlények elpusztítása árán tudunk élni.
A logikai szempontok pedig megint mást mutatnak.
2009. május 5. 15:35
Azért a környezetvédelmet a nácizmushoz hasonlítani erős…
Az persze igaz, hogy a népességrobbanás komoly probléma, de a megfékezéséhez nem kell népírtás: elég, ha kevesebb gyerek születik. Ld. erről
http://bioetikablog.hu/2008/01/hass_alkoss_de_ne_gyarapits
A fejlett országokban, így Magyarországon is, már csökken a népesség. Ez persze okoz problémákat például azzal, hogy felborul az aktívak és inaktívak aránya. De ezen lehetne segíteni mondjuk a nyugdíjkorhatár felemelésével, a munkaképesek visszaterelésével a munkaerőpiacra vagy a bevándorlás megkönnyítésével.
Ami pedig a “kvótákat” és hasonlókat illeti: szó sincs arról, hogy megszabjuk az embereknek, mit egyenek — ez demokratikus országban nyilván elképzelhetetlen. Viszont vannak eszközök, amivel ellenösztönözni lehetne a húsfogyasztást: például az egészséges táplálkozást népszerűsítő felvilágosító kampányokkal (aminek része lenne olyan tévhitek eloszlatása, mint hogy “az ember alapvetően vegyes táplálkozású”) vagy a hústermékek megadóztatásával.
Ez utóbbinak az az előnye is meglenne, hogy tükrözhetné a hústermelés- és fogyasztás valódi társadalmi és környezeti költségeit.
2009. május 6. 13:44
“Azért a környezetvédelmet a nácizmushoz hasonlítani erős…”
Ez így van, ezért ne is tedd.
“Viszont vannak eszközök, amivel ellenösztönözni lehetne a húsfogyasztást: például az egészséges táplálkozást népszerűsítő felvilágosító kampányokkal (aminek része lenne olyan tévhitek eloszlatása, mint hogy “az ember alapvetően vegyes táplálkozású”) vagy a hústermékek megadóztatásával.”
1. A kampány nem fogja felülírni a nemzeti szokásokat, egyéni igényeket, vagy az egyszerű divatot.
2. Az emberi táplálkozással kapcsolatos részen még kellene egy kicsit kérődzni, mondjuk a fogazat és bélrendszer felépítése kapcsán.
3. A hústermékek megadóztatása legalább olyan demokratikus, mint a helyszíni főbelövés a fogyasztásáért. A történelemben menj vissza odáig, ahol élt a “feketevágás” klasszikus fogalma.
“Ez utóbbinak az az előnye is meglenne, hogy tükrözhetné a hústermelés- és fogyasztás valódi társadalmi és környezeti költségeit.”
Ezeket már eleve megfizeti az ember, ugyanis a mezőgazdasági cégek is adóznak, a termelt melléktermékeket ártalmatlanítaniuk kell, stb. (Ebben a specifikus esetben többnyire azzal, hogy visszajuttatják a természetbe)
Ezzel a lendülettel viszont lehetne a fórum aljára tenni egy kis kapcsolót rögtön az APEH honlapjára mutatva, ahol le lehetne adózni a hozzászólással generált társadalmi és környezeti károkat, plusz az összes szórakoztató elektronikai, vagy kényelmi elektronikai cikkekbe be kellene építeni ugyanezt a költséget, kezdve a nagyképernyős plazma TV, masszázságy, szauna, stb, árába, amik nagy része gyorsan avul és mind a gyártása, mind pedig utána a készülék környezetszennyező.
2009. május 7. 14:46
Azért jelentős különbség van egy dohányzásellenes kampány, az alkoholos italok jövedéki adója és a helyszíni főbelövés között.
Ami a bloghoz való hozzászólással generált társadalmi és környezeti költségeket illeti, ezek remélhetőleg bele vannak építve a számítógép, internet-előfizetés, áram, stb. árába. A nagyüzemi állattenyésztés költségei nincsnenek. Ezt úgy mondják a közgazdászok, hogy az adott gazdasági tevékenység externális hatásait az érintett gazdasági szereplők nem internalizálják. Jelen esetben a nagyüzemi állattenyésztés egészségügyi és környezeti költségeit a társadalom viseli.
Egyébként érdekes, hogy a nagyüzemi állattenyésztés közegészségügyi kockázatairól szóló bejegyzés (ami azzal a szerény javaslattal él, hogy ha lehet, együnk kevesebb húst) mennyire ki tudja verni a biztosítékot egyeseknél:
http://orokorom.freeblog.hu/archives/2009/05/04/Irany_a_husosfazek/
2009. május 8. 11:03
Azért nem ártana kirészletezned, hogy milyen költségeket feltételezel a nagyüzemi állattenyésztés esetében.
Esetleg összehasonlíthatnád egy számítógép-gyártás és internethasználat összes költségével, szennyezőanyagban, stb, mármint annál részletesebben, hogy reményeid szerint ezek tartalmazzák ezt.
2009. május 14. 17:07
Greg, en allattenyeszto csaladban nottem fel, es jopar allitasod nekem eleg eros. Van valami forasjegyzek is hozza? (Akar emailben is) Pl. en is abban a tevhitben nottem fel, hogy az ember mindenevo…
2009. május 16. 19:47
Gee, erről külön bejegyzésben írok:
http://bioetikablog.hu/2009/05/valasz_mindenevoknek
2009. június 2. 19:31
az ember képes a húst megemészteni, de nincs rá szüksége. ennyire vagyunk vegyes táplálkozásúak. mivel ilyen szerencsések vagyunk, hogy nem az őskorban élünk, és hozzá tudunk jutni egész évben megfelelő mennyiségű és minőségű növényi táplálékhoz, nem vagyunk rászorulva a húsra. és ezt a sokmillió egészséges vegetáriánus bizonyítja.
a húsevők be vannak szarva a vegáktól, hogy ők majd rögtön el akarják venni tőlük a husikájukat, közben meg elég lenne, ha nem mindennap kétszer ennének húst, hanem mondjuk minden másnap. ki lehet bírni.
2011. január 22. 10:09
“Ha minden amerikai csak 10 százalékkal kevesebb húst enne, a felszabaduló termésből 60 millió ember táplálkozását lehetne biztosítani.”
És így még jobban nőne az afrikai népesség.
Aki akar lemondhat a húsevésről és a pénzét átutalhatja másnak! De ne akarják erőszakkal erre kényszeríteni másokat!
A posztíró is beköltözhetne a híd alá, és a megtakarított lakbért átutalhatná az afrikai éhezőknek.
2012. február 14. 20:01
Nem értem hogy mi a baj azzal hogy valaki húst eszik e vagy nem!Nem gondolom hogy az egészséges lenne ha nem ennénk semmilyen állati eredetű fehérjét!Van bármilyen konkrét tény arról,hogy azok akik semmiféle állati fehérjét nem esznek azok tovább élnek,vagy egészségesebbek!Nagyanyáink mennyi húst ettek??Szinte csak azt amit levágtak meg azokat a zöldségeket amik a kertben voltak!Ettek húst!Ne legyünk már szemellenzősök!Nem azzal van szerintem baj ha húst eszünk hanem azzal hogy milyet!antibiotikumos,szteroidos stb!Csak azért mert egyesek lusták kimenni kitakarítani az ólat!Hát annak úgy kell!Mindenki a saját egészségéért felelős!