Válasz mindenevőknek
2009. május 16.Egy mondás szerint a legtöbb könyv más könyvekről szól. Ebben a szellemben ez a bejegyzés egy másik bejegyzésről, és az ahhoz érkezett reakciókról fog szólni. Az előző bejegyzésben a nagyüzemi állattenyésztés közegészségügyi veszélyeiről és etikai kérdéseiről írtam. Amellett érveltem, hogy a húsfogyasztás visszafogásával nemcsak saját egészségünket óvhatnánk, hanem a sertésinfluenzához hasonló járványok kialakulásának veszélyét is csökkenthetnénk. A bejegyzéshez itt és máshol érkezett hozzászólásokra és emailekre talán érdemes részletesebben is válaszolni.
A bejegyzést sokan valamiféle vegetarianizmus melletti kiáltványnak olvasták, holott szó sincs erről. (Nem prédikálhatok vizet, ha néha magam is bort iszom.) A húsfogyasztás egészségre gyakorolt ártalmas hatásait rengeteg kutatás kimutatta, amelyekről a magyar sajtó is rendszeresen beszámol (például itt vagy itt). Ráadásul mintha azt javasoltam volna, hogy a vegetarianizmust az állam tegye kötelezővé mindenkinek. Szabjon húsfogyasztási kvótákat, tiltsa be, a tilalom ellen vétőket pedig a helyszínen lövesse főbe.
Nem tudom, honnan jönnek ezek az interpretációk. A cikkben ugyanis sehol sem szerepel a „betiltás” kifejezés, és szó sem esik az egyéni szabadság bármilyen korlátozásáról. Egyáltalán semmilyen javaslatot sem fogalmazok meg arról, hogy az államnak mit kellene vagy nem kellene tennie. Az egyetlen dolog, ami a bejegyzésben szerepel, a húsfogyasztás önkéntes korlátozása.
Miért asszociálunk egy ilyen javaslat hallatán rögtön kényszerre és tiltásra? Talán túlzás, de kísért a gondolat, hogy ennek mélyebb oka van: egy olyan országban, ahonnan a polgári kezdeményezés, az önszerveződés szinte teljesen hiányzik, mintha elképzelhetetlennek tűnne, hogy egy társadalom tagjai úgy döntenek, önkéntesen lemondanak valamilyen előnyről vagy kényelmes szokásról — pusztán azért, mert felismerik, hogy rövid távú érdekeik és vágyaik érvényesítése hosszú távon károkhoz vezet.
A Közjó és Kapitalizmus Intézet nemrég megjelent jelentésében a magyar kapitalizmus állapotát elemzi. Megállapításaik között szerepel, hogy
nem az értékrenddel van Magyarországon a legnagyobb baj, hanem azzal, hogy az emberek azt gondolják, becsületesen nem lehet, ezért ők nem is fognak közelebb jutni az áhított jóléthez. Ezt tovább tetőzi, hogy nem bízunk sem egymásban, sem az államban, sem a vállalkozásban.
A bizalmatlanság önmagában is sorvasztja a lelket, emellett jelentősen hátráltatja a kölcsönösen előnyös együttműködések kialakulását. Ha nem bízunk számunkra ismeretlen emberekben, nem szívesen lépünk velük bármilyen kapcsolatba: nem ismerjük meg egymást, nem tanulhatunk egymástól, nem adunk-veszünk egymástól, nem fogunk össze közös céljaink érdekében.
Azt hiszem, nem sok mindent lehet ehhez hozzátenni.
De térjünk vissza a kaptafához! A vegetarianizmussal szembeni leggyakoribb érv — ami a jelen esetben is többször előkerül — az, hogy az ember mindenevő. A konklúziót ki sem kell mondani: ha az ember mindenevő, akkor a húsevés természetes, és ha természetes, akkor nyilván hasznos és egészséges.
Nos, ez jól ismert, gyakori érvelési hiba; dolgozatban súlyos pontlevonás jár érte. Már korábban is írtam arról, hogy a „természetes” nem értékkategória: abból, hogy valami természetes, az égvilágon semmi sem következik, az pedig végképp nem, hogy hasznos vagy jó. Természetes a gyermekágyi láz, a bölcsességfog vagy a vakbélgyulladás. Egyik sem jó dolog. Természetes, hogy nem tudunk ellenállni a cukornak, mert őseink ritkán jutottak hozzá; ebből nem következik, hogy egészséges cukros üdítőket inni. Ugyanígy az a kérdés, hogy a vegetarianizmus káros-e, a táplálkozástudományra és nem a természetrajzra tartozik.
Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy mit jelent az, hogy az ember mindenevő. Senki sem tudja, hogy őseink pontosan mikor kezdtek húst enni, de egyes feltevések szerint talán már 2,5-3 millió évvel ezelőtt mindenevővé váltak. Annyi bizonyos, hogy az ember rendszeresen akkor kezdett el húst enni, amikor elsajátította az eszközhasználatot. Puszta kézzel nem lehet vadászni.
Még egy technológiai újítás kellett ahhoz, hogy az ember húsevővé váljon: a tűzhasználat. Ha eltekintünk a tatárbifsztektől, az ember nem eszik nyers húst. Ennek az egyik oka, hogy nem elég erős az állkapcsunk hozzá. Közeli rokonaink, a csimpánzok mindenevők, és az állkapcsuk is sokkal erősebb, mint a mienk. Erről könnyen meg lehet bizonyosodni egy állatkerti látogatás során.
Miért érdekes ez a példázat? Azért, mert illusztrálja, mennyire elmosódik a határ természetes és mesterséges között. Az ember nem biológiai, hanem technológiai okokból vált mindenevővé. Az eszközhasználat és a tűz tette lehetővé, hogy húst egyen. Természetes dolog-e a technológia? Ha nem az, akkor természetellenes-e a húsevés?
Címkék: evolúció, népegészség, vegetarianizmus
2009. május 17. 10:13
Azért eszek húst, mert finom, jóízű, és bármi más kaját rövid távon (két nap) megunok. Aki ennél többet belemagyaráz (pro és kontra), az vagy buta vagy hazudik.
Nem áll szándékomban lemondani róla, azért, hogy tovább éljek. Mert milyen élet is lenne az, ahol nem ehetnék egy jót? Ezért nem éri meg. Ilyen egyszerű ez.
2009. május 17. 10:39
1. Azért a hozzászólásokat sem kellene annyira egyoldalúan interpretálni. A “helyszíni főbelövés”, mint retorzió ötlete csak válasz volt BG érvelésére (nem az eredeti blogbejegyzés, hanem egy komment kommentje volt), ami szerint, ha nem akarnak/nem tudnak az emberek alkalmazkodni a kevesebb hús fogyasztásához, hát akkor ezt akkora és olyan plusz adóval kell elérni, amit majd nem tudnak/nem akarnak megfizetni. (A példa arra szólt, hogy ilyen adó bevezetése, körülbelül annyira demokratikus és etikus, mint a helyszíni kivégzés. Márpedig szerintem elég faramuci helyzet lenne etikai okokból etikátlan dolgokat művelni.)
2. Dolgozatban az is érvelési hiba lenne, pontlevonási retorzióval, ha azt állítanám, hogy túl sok húst fogyasztunk és/vagy az ember alapvetően nem vegyes táplálkozású, ugyanis ehhez több kellene, mint például mihez képest fogyasztunk sok húst, melyik húsfélélre értve (sertés/marha/ló/szárnyas/hal), melyik korosztály, melyik csoportja a népességnek, stb.
3. A 2,5-3 millió év becsléseken alapul. De illene leírni, hogy ez a vadászatra értve, vagy amikor már táplálékkiegészítőként rovarokat, tojásokat, kisebb gerinceseket is elfogyasztott, mert a vegyes táplálkozás határvonalát nem feltétlenül a csoportos vadászat megjelenéséhez kötném.
4. Ennél ki lehetne nevezni súlyosabb kérdésnek akár a gombák túlzott fogyasztás, mivel ilyen mértékű fogyasztásuk miatt gyakorlatilag lerabolják a természetes termőterületeit. Vagy a halgazdálkodás, amikor rendszeresen telepíteni kell halakat a természetes vizekbe is. Ezekből például az következne, hogy direkt dotálni és ösztönözni kellene a nagyüzemi állattartásból származó húsok fogyasztását.
Ugyan csak mérnök vagyok, de ez még mindig túl egysíkú szemléletnek tűnik számomra, mivel a kérdés tárgyalása nem terjed ki odáig, hogy a demokrácia és etika keretein belül ennek milyen hatásai várhatóak, milyen mértékben valósíthatóak meg, sőt egyáltalán megvalósíthatóak-e a fentebbi elvek sérelme nélkül.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=12728
2009. május 19. 01:35
Caspi:
1.Ha az ipari allattenyesztes a vizeink legnagyobb kornyezetszennyezoje, es elfogadjuk? elfogadjuk azt, hogy a CO2 kibocsatokat buntetoadoztatjuk, logikai uton eljuthatunk odaig, hogy a csirkegyarakra is raferne, ami ugye beepul az arba.
(ne idegeskedj azonban emiatt, olyan politikus meg nem elt, aki valasztast nyerhetne ilyen otlettel, de ilyesmi lehetne a husado)
2. Olyan betegsegek elofordulasa, mint reuma, koszveny, rak, majbetegsegek csokkennenek, mint ahogy oriasi kulonbseg van a Fold nepei kozott az elofordulasokban. Betegsegek, amik ismeretlenek voltak olyan nepcsoportoknal, akik nagyjabol zoldsegen eltek, kontra nyugati civilizacio, am amikor adaptaljak a nyugati etkezesi szokasokat (hus, hus, hus) a betegsegek naluk is megjelennek, tehat nem csak genetika. Errol nem is dolgozatot, hanem konyvet lehetne irni.
3. Teljesen mindegy, csak talalgatunk. Rovarok, tojas, es hal biztosan ott volt a kezdetekben is a menun, de nem reggel sonka, delben csirke, este steak…, ahol cirka most tartunk.
4. Nem kovetkezik. Gombakhoz hozzaszolni nem tudok, halhoz igen. Monterey Bay akvarium altal kiadott sea food watch lista ajanlott pl az amerikai haziasszonyoknak ridikulbe halvasarlashoz, innen tudja a tudatos vasarlo, hogy pl az atlanti lazac, a mahi mahi, stb tulhalaszott, ne tamogassa a vasarlasaval. Ja es halat sem kell minden nap enni.
Dotalni a zoldsegtermelest kene, nagy ugras volt ez az allattenyesztes tamogatas javaslat, nekem.
Talan mondanom sem kell, BG-vel elegge egyetertek. Probalom vegankent, de csak par nap egy heten megy. Kis hal, kis tojas, kis sajt.
Amit maskepp gondolok, hogy egy vilagjarvanyra szukseg van a tuleleshez (igen, tudom, en is es a csaladom is aldozatul eshet) inkabb kivanatos, ha a nagy kepet nezem, mint az en kis eletemet felni. Mert ennyi onzo embert a bolygo kibirni nem tud. Egy vilagjarvanynal van eselye mittudomen 30%-nak tulelni, anelkul szerintem senkinek.
2009. május 19. 02:08
http://www.montereybayaquarium.org/cr/SeafoodWatch/web/sfw_regional.aspx
halvasarlashoz.
2009. május 23. 18:39
Lehet vitatkozni elég sokat, de attól tartok a túlélés és az etika nincs köszönő-viszonyban.
Mindenki azt gondol amit akar, de a technológiai jellegű civilizáció jelenleg zsákutcának tűnik, messze többet használunk fel a rendelkezésre álló erőforrásokból, mint amit meg lehet termelni, vagy biztonságosan fel lehet használni. Értve alatta nemcsak a blogban nehezményezett húsféléket, hanem a bányászat és energia ágazatok teljesítményét is. Ráadásul ez utóbbiak következménye (szerintem) sokkal hosszabb távú és nagyobb mértékű, mint amit az állattenyésztés/húsfogyasztás jelent.
Gondolhatunk itt a nehézfémszennyezéstől elkezdve a halogénezett szénhidrogének “áldásos” hatásain, a közlekedés porszennyezésén, a városok fényszennyezésén át a tartós hangszennyezés és a természetes élőhelyek feldarabolódásáig (közutak/települések/mezőgazdasági területek) sok mindenre.
Ezért gondolom, hogy bár a súlyozás lehet kérdéses, de az állattenyésztést önmagában kiemelni elég önkényes.
A felvetésed, hogy sokkal gyakorlatiasabb dolog lenne, ha kipusztulna, vagy ki lenne irtva az emberiség nagy része, hogy regenerálódhasson a bolygó, igen a logika ezt mutatja. De ez az a döntési helyzet, ami igen hátborzongatóvá válik, hogy mit választasz a logikát, vagy az etikát, mert a kettő együtt nem megy. Az én etikámba nem fér bele, hogy a logikát kövessem ebben az esetben.
Persze mindenki azt gondol, ami jólesik. Az alábbi linkeken találod a humoros megfogalmazását is egy sajátos véleménynek. (A második hivatkozáson magyar felirattal)
http://www.youtube.com/watch?v=eScDfYzMEEw
http://www.youtube.com/watch?v=rmKScssfbus
2009. május 26. 18:51
Hat ez a blogbejegyzes a husevesrol szolt, ezert van ugye a “kiemeles” meg az “onkenyes”. Persze, beszelhetunk masrol is, masik forumon, iszonyat sok velemenyem lenne nekem is.
Husevesnel kene maradni ITT, de megjegyzeseimre nem reagaltal. Ha nem beszelunk rola, azzal a huseveses tenyeken nem valtoztatunk, es szelesitjuk az utat a vilagjarvanyhoz. Is.
“Az én etikámba nem fér bele, hogy a logikát kövessem ” – ez nagyon tetszik. Ha logikusan gondolkodnank ugyanis, akkor elkerulhetnenk a pusztulast, es eletteret hagyhatnank a kovetkezo generacioknak. Ha nem fer bele a logikus gondolkodas, akkor jon csak a kovetkezo opcio. Carlin, koszi, vele most nem kezdenek, de sokmindenben igaza van…
En kereszteny egyhazi velemenyeket posztolnek szivesen, isten akarata vilagvegerol kontra kornyezetvedelem, de minden mellekvagany ujabb eltereles a temarol.
Miszerint
az allattenyesztes nagyon vizigenyes, kornyezetszennyezo ipar, es jo lenne mersekelni a husfogyasztasunkat szeles e vilagon, Pl ha csoda tortenne, es mindenki aki most 7-14x eszik csak 1x enne hust egy heten, joval kedvezobbek lennenek a kilatasaink.
Szerintem elmeletben sikerult talan meggyozni meg teged is. Csak nem esik jol, en tudom.
2009. május 27. 20:41
http://szkeptikustarsasag.hu/forum
Itt lehet találkozni sokféle emberrel, véleménnyel.
Az érdekes kérdés lehet, hogy adott helyzetben ki milyen megoldást választ a logika vs. etika döntési helyzetben.
De vonjunk egyenleget és fogalmazzuk át a kérdést:
Lehet-e etikus a táplálkozási szokásokat befolyásolni, ha a másik oldalon csak valószínűségek vannak, mint növeli az esélyét egy világjárvány kialakulásának.
Vagy sokkal sarkosabban, lehet-e valakit börtönbe zárni, mert bűnözői hajlamai vannak, bár még gondolatban sem követett el semmit. A logika azt mondja igen…
Másik oldala a dolognak megint az emberi beavatkozásra vonatkozik. Tudsz-e saccolni arra, hogy napjainkhoz képest a füves területeken mennyi patás-állat élt az ember áldásos közreműködése nélkül?
És ezek száma vajon hogyan aránylik a tenyésztett haszonállatok számához?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_b%C3%B6l%C3%A9ny
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkos_gn%C3%BA
Mint mondtam korábban is, mindenki úgy vélekedik, ahogyan jólesik, de nekem még mindig van egy olyan érzésem, hogy nem lett tisztességesen körüljárva a kérdés.
2009. május 30. 09:17
A fentiekből levonhatnánk azt a következtetést is, hogy a mértéktelen húsevés jó, mert növeli annak valószínűségét, hogy az emberiséget megnegyedelje egy járvány, és végre regenerálódhasson kicsi bolygónk.
Tegyük fel, hogy az emberiség megfogadja BG tanácsát, és sokkal kevesebb húst eszik. (Most hagyjuk ki a halat, azt szerintem inkább túl keveset eszünk.) Ennek következtében lecsökken normális keretek közé a hús- és gabonatermelés. Mit kezdjünk a felszabaduló munkaerővel?
2009. június 2. 00:07
A bill maher showt neztem a hetvegen, nem emlekszem a pasi nevere, aki levezette, a legtobbet ugy tehetunk a kornyezetunk vedelmeert, hogy megvalogatjuk, mi kerul a tanyerunkra. Megkeressem a pasi nevet? A konyve cimet? Szamit? Nem szamit.
Aki hust akar enni a mi generacionkbol, az megtalalja a magyarazatot, es ignoralja az ellenerveket. A legszennyezobb, a legantihumanusabb elelmiszeripar, ra kene rakni az ” en az allatkinzast, a kornyezetszennyezest tamogatom” matricat minden lefoliazott pulykamellfilere, hogy ne legyenek eltevedve a vasarlok.
Ne sarkitsal bortonnel, Caspi, mondta mar neked a blog gazda is, csak terjunk eszhez. Jon ez a rengeteg fejlodo gazdasag, Kina, India, es ok is ugy gondoljak majd, az a jolet. hogy hust hussal, pedig szolhatnank nekik, hogy nem biztos, hogy igy kene.
Emberi beavatkozasnak hivod azt, amit en common sense-nek, ami minden valamirevalo hangyabolyban jelen van.
2009. június 3. 00:56
manci, nem hittem volna hogy Mahert nézel, annyi méretes hülyeséget hordtál itt össze.
csak egy példa:
2. Olyan betegsegek elofordulasa, mint reuma, koszveny, rak, majbetegsegek csokkennenek, mint ahogy oriasi kulonbseg van a Fold nepei kozott az elofordulasokban. Betegségek, amik ismeretlenek voltak olyan népcsoportoknal, akik nagyjábol zöldsegen eltek,
honnan veszed hogy pont a húsevés jár ilyen hatással. Ha már a levegőben dobálódzunk, mondok egy kézenfekvő magyarázatot:
MEGHALTAK mielőtt megjelenhettek volna ezek a betegségek!
az intenzív iparszerű hústermelés és a húsfogyasztás nem összekeverendő, , mint ahogy az indusztrializációés a chemikalizáció hatásai sem.
az dühít fel hogy alapigazságokként citálsz olyan dolgokat amelyeknek semmilyen empírikus bizonyításáról nem tudsz. Sajnálatos hogy ilyen lángpallossal vágsz a témának, mert alapvetően igazad van, mindenképpen meg kéne szabadítani a testet a túlfogyasztástól, de ha ilyen szemellenzősen érvelsz az igazsághoz egy ujjal sem jutottál közelebb.
“Dotalni a zoldsegtermelest kene, nagy ugras volt ez az allattenyesztes tamogatas javaslat, nekem. ”
dotálnak mindent hogy majd belepusztul ezért van ekkora túltermelés, amiből a pazarlás s a túlfogyasztás származik.
Ha nem amg-i piacot szeretnék konzerválni, akkor rég lebontották volna a kvótákat az exporttámogatásokat( megtették) és a szubvenciókat, de ez koncentrálódással járna, vertikai centralizációval amely ami … teljesen ártalmatlan sőt hatékony termelési struktúra.
2009. június 6. 08:06
Miután szegény Manci, illetve én is mint blogtulajdonos azzal lettünk megvádolva, hogy csak beszélünk bele a világba, íme néhány friss tanulmány a húsfogyasztás és az egészség kapcsolatáról. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az alábbiak alapvetően a vöröshusok (disznó, marha), illetve a feldolgozott hústermékek (felvágott, kolbász, virsli, stb.) egészségügyi kockázatait vizsgálták, tehát az alábbi kutatások elsősorban ezekre vonatkoznak:
1995 és 2006 között félmillió amerikai nyugdíjas étkezési szokásait követték figyelemmel. A kutatás szerint a rendszeres húsfogyasztóknál a szívbetegségek és a rák kialalakulásának kockázata 30%-al nagyobb:
“Meat Intake and Mortality: A Prospective Study of Over Half a Million People” Archives of Internal Medicine 169, 2009, 562-571.
http://archinte.ama-assn.org/cgi/content/abstract/169/6/562
A szívbetegségek kialakulásának megnövekedett kockázatát nem nehéz megmagyarázni: telített zsírsavak és koleszterol. Kevésbé egyértelmű, hogy a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázata miért magasabb 20-30%-al a gyakori húsfogyasztóknál:
“Meat consumption and risk of colorectal cancer: A meta-analysis of prospective studies” International Journal of Cancer 119, 2006, 2657-2664.
http://www3.interscience.wiley.com/journal/113337490/abstract
Húsfogyasztás és prosztatarák:
“A Prospective Study of Meat and Meat Mutagens and Prostate Cancer Risk.” Cancer Research 65, 2005, 11779-11784.
http://cancerres.aacrjournals.org/cgi/content/abstract/65/24/11779
Húsfogyasztás és hasnyálmirigy-rák (férfiaknál 40-50%-al magasabb kockázat):
“Meat and Meat-Mutagen Intake and Pancreatic Cancer Risk in the NIH-AARP Cohort.” Cancer Epidemiology Biomarkers & Prevention 16, 2007, 2664.
http://cebp.aacrjournals.org/cgi/content/abstract/16/12/2664
Cukorbetegség (nőknél 38%-al magasabb kockázat):
“A Prospective Study of Red Meat Consumption and Type 2 Diabetes in Middle-Aged and Elderly Women.” Diabetes Care 27, 2004, 2108-2115.
http://care.diabetesjournals.org/content/27/9/2108.abstract
Stb.
2009. június 6. 10:41
Greg,
Kedvelem az írásaidat, amikor pártatlanul szemléled a kérdést. Ebben az esetben nem úgy tűnik.
Az abstract-ok (tartalmi kivonatok) egyszerre szükségesek és értéktelenek.
Amiket hivatkoztál, kockázat növekedésekről beszélnek, de mint kivonatoknál hiányzik a vizsgálati módszer, az összehasonlítás és hasonlók, egyben nem mindegyik vizsgálat csak a húsról, hanem a hús elkészítésének a módjáról is szól, mint kockázati tényezőről.
Egyébként még mindig azt mondom, jobban kellene árnyalni a képet:
http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=21302
A cím miatt külön kiemelnék egy részletet:
“Néhány környezetvédelmi közgazdász szerint a szójaföldek terjeszkedése oly módon is hozzájárul az erdőirtáshoz, hogy a marhatenyésztőket kiszorítja, és arra kényszeríti, hogy az Amazonas mentén mélyebben benyomuljanak az erdőbe, és ott keressenek olcsóbb földet.”
http://www.brazil.hu/hu/hu-infobr-economia.htm
http://rovidintermezzo.blog.hu/tags/fakitermel%C3%A9s
http://www.focusmusic.sk/sk/cd-amp-dvd-online-obchod/kabaret/hofi-geza-husmentes-aru-cd.html
Mielőtt megint támadásnak vennéd, abban egyetértek, hogy valóban a nyugati jellegű kultúrákban erős túlfogyasztás van, de szerintem ez nem csak húsból. És még mindig nem vagyok benne biztos, hogy pont a hús a legnagyobb probléma.
2009. június 6. 10:43
Javítok.
Figyelmetlen voltam, ott vannak a teljes cikkek is.
2009. június 7. 22:51
majd egyszer nemsokara biztosan lesz idom elolvasni az osszes linket, most csak a lehulyezesemet olvasni volt, es aki hulyezik, mint tudjuk, annak mindig igaza van…
Naszoval majd azutan valaszolok, es hozom en is a linkjeimet, na de hat az tobb ora copy-paste, nem fer bele.
Csak arra lennek kivancsi, zoldsegbol is tulfogyasztunk-e a nyugati tarsadalmakban, Caspi. Salatabol, csirabol, brokkolibol, sutotokbol, ceklabol, ilyenekbol. Szoja is jo tema, de azt most ne vegyuk bele, de visszaterhetunk ra.
2009. június 8. 02:36
Meg nem tudtam mindent vegigolvasni, de hozok azert mar egy linket, peldat arra, hogy vegan etkezesre atallassal hogyan lehet gyogyulni-gyogyitani gyulladasos-reumas betegseget. Caspi, ha elolvasnad, empirikus bizonyitasnak neked megfelel-e az oldal vegen a tanulmanyok forrasainak felsorolasa.
http://www.internethealthlibrary.com/Health-problems/Ankylosing%20Spondylitis%20-%20researchDiet&Lifestyle.htm#Vegan%20diet
2009. június 8. 14:35
http://www.thegoodwebguide.co.uk/?PAGEID=001596
“The Internet Health Library is the ‘official health information provider’ of the British Complementary Medicine Association.”
Hihetőbb lenne, ha megbízhatóbb forrásból hivatkoznál, mondjuk a pubmed-ről.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/
2009. június 8. 21:43
Egy publikalt study, ha nem a pubmed kozli le, nem hiteles?
Pubmedbol valszeg nem tudok hivatkozast hozni. Tavolall tolem az osszeeskuveselmelet, ami megavitaminos szcientolugusoknal szokas, becsszo. De megtanultam ertekelni azokat az orvosokat, akik mast is olvasnak, nemcsak pubmedet. A link azert volt keznel, mert erinti a csaladomat ez a bizonyos betegseg, es mi is meghokkentunk elsore, sok evvel ezelott, amikor ilyesmit olvastunk. Ma mar a kezeloorvosunk is odaadja a kinyomtatott tanulmanyokat a betegeinek, amiket tolunk kap, hozzateve, hogy az a betege, akitol kapta oket, van a legjobb allapotban, es talan azert van, mert vegan meg sportolgat.
SevenDeadly, tudtad-e, hogy Maher vegan?
2009. június 9. 08:54
Akkor megpróbálom érthetőbben megfogalmazni. Amit linkeltél, az a British Complementary Medicine Association “tanulmánya”, szakmailag (értsd, orvosok által) nem lektorált. A PUBMED-en szereplők pedig lektorált szakfolyóiratban megjelent cikkek.
Ezért van egy elég jellemző különbség a két forrás minősége között, nagyjából mint a bulvárlap és a szakfolyóirat.
Összehasonlításképpen a British Complementary Medicine Association “hivatalos” oldala: http://www.bcma.co.uk/
Úgy gondolnám, az olyan szervezet, ahol a tagok kristályterápiát, mágnesterápiát és angyal(?)terápiát hirdetnek, nehéz egzakt forrásként elfogadni.
2009. június 9. 09:02
Greg, világosan szét kellene választani az SWD/SAD-ot a mindenevéstől, figyelembe kéne venni pl. a rizstermelés üvegház-hatását, a monokultúrák hatását a környezetre, a kőolajalapú növénytermesztést, és utána lehet, hogy más lenne a végeredmény…
Caspi:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11574747
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18985421
:p
(Főleg az utóbbi érdekes…)
2009. június 9. 12:15
thx
2009. június 13. 22:07
“Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy mit jelent az, hogy az ember mindenevő.”
Gumós zápfog – mindenevő fogazat. Azt mutatja, hogy az ember hosszabb távon húsevésre is berendezkedett. Nem kellett technikai újítás, mert a fogazatunk eleve alkalmas rá.
“a „természetes” nem értékkategória”
A természetes itt jelentheti azt, hogy akár az állattartás akár a húsfogyasztás drasztikus lecsökkentése előre nem látható káros folyamatokat indíthat be akár a természetben a gazdaságban vagy egyesek szervezetében. Egyfajta óvatos bizalmatlanság.
“néhány friss tanulmány a húsfogyasztás és az egészség kapcsolatáról.”
Ezekkel a tanulmányokkal az is probléma, hogy egy fontos szempontból nem differenciál: az a csoport, amelyik nagyon gyakran eszik húst, elképzelhető hogy felülreprezentálja azokat, akik egyáltalán nem figyelnek oda étkezési szokásaikra. Így a különbséget az étkezési szokás különbsége is okozhatja a húsevés mellett vagy helyett.
És végül: ha valóban olcsóbb növényi eredetű táplálékot előállítani, akkor az éhező országokban miért állattartás? Hiszen akkor meg van a gazdasági-társadalmi kényszer. Valójában sok helyen az állattartás tradicionális. A tradicionális állattartás megbolygatása pedig szintén előre nem látható károkat okozhat.
2009. június 14. 02:27
A bulvarlap azer’ kicsit csunya hasonlat. Ez nem bulvarsztori, hanem publikalt tanulmany,
Ha pubmednek masmilyen eredmenyei vannak, mutassa. Ha nincs talalat ra, akkor csak erre tudunk hivatkozni, es esetleg kerdezni, miert nincs.
2009. június 14. 09:11
manci:
A pubmednek nincsenek eredményei. A pubmed csak egy adatbázis olyan cikkekből, tanulmányokból, amelyek orvosi-biológiai témában relevánsak és megbízható szakirodalomnak számítanak.
2009. július 15. 20:02
caspi: az oldalam vegen szerintem ezek lektoralt folyoiratban megjelent cikkek voltak. Idemasolom a referenciakat.1, 2, 3, legalabbis, es ezek szoltak a husnelkulisegrol, a tobbirol (nightshade family meg ilyenek) nem kell szot sem ejteni.
(1) ‘Fasting & Vegan Diet in Rheumatoid Arthritis’ Skoldstam, Lars, Scand J Rheumatology 1986, 15; p219-223
(2) [Diet of patients with ankylosing spondylitis] Prehrana bolesnika s ankilozantnim spondilitisom.
Jajic I; Jajic Z; Cegnar M; Ozic-Bebek M; Jajic I Medicinskog fakulteta Sveucilista u nastavnoj bazi Klinicke bolnice Sestre milosrdnice, Zagreb. Reumatizam (YUGOSLAVIA) 1991, 38 (1-4) p17-20
(3) Wayne State University College of Medicine – reported in Better Nutrition March 1990 v52 n3 p9
2009. július 15. 20:31
lynx:
Fogazat: en fogazatom, sot izlelesem nem alkalmas/undorodik szetragni a megolt allatot, csak ha elotte jol befuszereztem, megsutottem, sikerul. Fogazat magyarazatot sosem ertettem, nem talalkoztam meg senkivel, aki maga marcangolna szet a disznot vagy a pulykat.
Termeszetes meg karos folyamatok.
szerintem azt kell megertenunk, hogy itt vagyunk tulszaporodva ezen a bolygon, a fogyasztasunk (nem csak az elelem, de itt most az) befolyasolja a bolygo es a sajat fajunk tulelesenek jovojet.
“az állattartás akár a húsfogyasztás drasztikus lecsökkentése előre nem látható káros folyamatokat indíthat be akár a természetben a gazdaságban” irod, peldaul?
Az etkezesi szokasok a nyugati vilagban nincsenek felulreprezentalva. Sok hust eszunk, es ugyanugy gondolkodunk rola, mint az aramrol, ami a konnektorbol jon, nem szamit, hogy szenet egetunk hozza, vagy allatot kinzunk, gyogyszerezunk tul.
Es ugyanugy, ahogy a kevesebb szenegetesrol, a kevesebb hussal valo taplalkozasrol is nekunk kell meggyozni a harmadik vilag orszagait, hogy van technologia mashogyan aramot termelni, mashogyan etetni a sokmilliokat, de persze elobb nekunk kell megerteni.
Tradicio, meg kulinaris elvezetek, ertem en, de megse, par evtizeddel ezelottig nem volt fagyasztolada, csak a kapirgalo csirke vasarnapi ebedre meg a disznovagas evente egyszer, es a blognak se az volt a celja, hogy legyen mindenki vegan azonnal, csak hogy gondolkozzon el azon, eleg lenne-e hetente csak egyszer hust enni. Szerintem igen, ha raszoknank erre, kevesebb lenne a hustelepek kornyezetszennyezese, allatkinzasa, kevesebb lenne a betegseg es az egyre nagyobb kincs vizfogyasztas.