Környezetszennyezés és ateizmus
2009. szeptember 5.A múlt héten a pápának megint sikerült kivernie a biztosítékot jobbérzésű embereknél. XVI. Benedek ezúttal ugyan nem az iszlám vallás gonosz és embertelen voltán elmélkedett, nem is az óvszerhasználat szerepét vonta kétségbe az AIDS elleni küzdelemben, és éppen nem holokauszttagadó püspököt fogadott vissza az egyházba. Egyszerűen csak az ateisták nyakába varrta a környezetszennyezést. Vajon melyik ujjából szopja a Szentatya ezeket az ökörségeket?
A magyar katolikus sajtó csak részleteiben idézte a pápa szavait: „Ha megszűnik az emberi teremtmény kapcsolata a Teremtővel, akkor az ember az anyagi világ legmagasabb rendű lényévé válik. Léte célja mindössze arra korlátozódik, hogy minél többet birtokoljon”. Valójában XVI. Benedek ennél egyértelműbben fogalmazott: „Hiszen nem igaz-e, hogy a teremtés kizsákmányolása ott kezdődik, ahol Isten a háttérbe szorul, ahol létét tagadják?” A pápa ezeket a gondolatokat már korábban is kifejtette:
A környezet vad kizsákmányolása ott kezdődik, amikor nem Istent látják meg a világban, hanem csak az anyagot, ahol az ember magát teszi meg végső döntési fórummá, ahol mindent csupán a saját tulajdonának tekint és saját maga számára akarja fogyasztani. A pazarlás is ott kezdődik, ahol az ember nem ismer el felsőbb hatalmat. Ahol nem számolnak az élet halál utáni dimenziójával, ott mindent ebben az életben akarnak minél teljesebben megszerezni és birtokolni.
Nem semmi mindez egy olyan egyház vezetőjétől, aminek a szent könyve szerint:
„Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog”. … „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog”. (Teremtés könyve 1:26, 28. Mellesleg: vajon miért beszél az Egy Isten többesszámban?)
A pápának persze megvan a válasza:
A Szentatya elutasítja azt a korábbi vádat, miszerint a Bibliában kapott isteni küldetés értelmében — „hajtsátok uralmatok alá a földet” — a keresztények állnak a természeti környezet kizsákmányolásának hátterében. Amíg ugyanis a földre Isten műveként tekintettek, addig a felette való uralom sem kizsákmányolását jelentette, hanem gondozását, adományainak fejlesztését. Vagyis az együttműködést a teremtő Istennel. Ennek jó példáját adják a monostorok, amelyek körül kisebb „édenkertek” születtek.
A fenntartható fejlődés kulcsa tehát: vonuljunk monostorba! De mintha már próbáltuk volna ezt egyszer, a középkorban.
De hátrébb az agyarakkal, hiszen amikor XVI. Benedek az ateizmust és a szekularizmust hibáztatja a környezeti problémákért, könnyen ellenőrizhető, empirikus kijelentést tesz. Tehát: mit lehet tudni a vallásosság és a környezeti tudatosság összefüggéséről?
Először is: eleve gyanús az ateizmus és a környezetszennyezés közötti összefüggés, hiszen az emberiség túlnyomó többsége vallásos. Az ateizmust nem könnyű mérni; mindenesetre a mérvadó számok szerint az emberiség kb. 2,5%-a ateista, 10-15%-a pedig ateista, agnosztikus vagy vallástalan. Hihetetlen, hogy ennek a kisebbségnek a számlájára lenne írható a globális felmelegedés, bármely helyi környezeti katasztrófa, vagy akár a szemetelés.
Másrészt készülnek felmérések arról, hogy melyek a leginkább környezettudatos társadalmak, amit könnyen összehasonlíthatunk a legkevésbé vallásos országok listájával. A világ tíz leginkább környezetbarát országának listája a következő: Svájc, Norvégia, Svédország, Finnország, Costa Rica, Ausztria, Új-Zéland, Lettország, Kolumbia, Franciaország. (Magyarország huszonharmadik!) A világ tíz legkevésbé vallásos országa pedig: Svédország, Vietnam, Dánia, Norvégia, Japán, Csehország, Finnország, Franciaország, Dél-Korea, Észtország. (Magyarország tizenharmadik!) A két lista között szembetűnőek az átfedések.
De a vallásosság és a környezettudatosság összefüggését közvetlenül is vizsgálták társadalomtudósok. A kutatások szerint minél inkább szó szerint értelmezi valaki a Bibliát, annál kevésbé gondolja a környezetvédelmet fontos ügynek. Egy amerikai felmérés szerint minél szekulárisabb valaki, annál fontosabbnak gondolja a környezetvédelem ügyét. Egy nemzetközi kutatás szerint pedig a hívőknek a környezetvédelem elsősorban a saját életminőségük, és nem az ökológiai fenntarthatóság szempontjából fontos.*
Az ateizmus és a környezetszennyezés között tehát nincs különösebb összefüggés. Ettől függetlenül nagyon helyes, hogy a katolikus egyház komolyan veszi ezt a problémát. Csak ehhez nem egy ártatlan kisebbséget kellene bűnbaknak kikiáltani.
*Andrew Greeley. “Religion and
Attitudes toward the Environment.” Journal for the
Scientific Study of Religion 32 (1993), 19-28.
James
L. Guth, John C. Green, Lyman A. Kellstedt, Corwin E. Smidt.
“Faith and the Environment: Religious Beliefs and
Attitudes on Environmental Policy.” American Journal of
Political Science 39 (1995), 364-382.
P. Wesley Schultz, Lynnette Zelezny, Nancy J. Dalrymple. “A Multinational Perspective on the Relation between
Judeo-Christian Religious Beliefs and Attitudes of Environmental
Concern.” Environment and Behavior 32 (2000),
576-591.
Címkék: Katolikus egyház, környezetszennyezés, népbutítás
2009. szeptember 7. 13:07
Tetszenek a szerző írásai.
Szerintem ez a cikk “kevésbé tárgyilagos” mint a korábbi írások.
A cikk olvasásakor először a következő tünt fel:
“A pápának persze megvan a válasza:
…..
Ennek jó példáját adják a monostorok, amelyek körül kisebb „édenkertek” születtek.
A fenntartható fejlődés kulcsa tehát: vonuljunk monostorba! ”
A szerző biztosan korrekten értelmezi a pápa szavait? Ha valaki azt állítja, hogy valamit jól csináltak a monostorokban, abból következik, hogy monostorba kell vonulni?
“De mintha már próbáltuk volna ezt egyszer, a középkorban.”
Nem értem!
Mit próbáltunk egyszer, a középkorban? Tömegesen monostorba vonulni?
Elbizonytalanodtam az egész cikkel kapcsolatban!
Mikor varrta az ateisták nyakába a környezetszennyezést a pápa?
Ebben az állításban?:
„Ha megszűnik az emberi teremtmény kapcsolata a Teremtővel, akkor az ember az anyagi világ legmagasabb rendű lényévé válik. Léte célja mindössze arra korlátozódik, hogy minél többet birtokoljon”.
Talán ebben?:
„Hiszen nem igaz-e, hogy a teremtés kizsákmányolása ott kezdődik, ahol Isten a háttérbe szorul, ahol létét tagadják?”
Vagy ebben?:
“A környezet vad kizsákmányolása ott kezdődik, amikor nem Istent látják meg a világban, hanem csak az anyagot, ahol az ember magát teszi meg végső döntési fórummá, ahol mindent csupán a saját tulajdonának tekint és saját maga számára akarja fogyasztani. A pazarlás is ott kezdődik, ahol az ember nem ismer el felsőbb hatalmat. Ahol nem számolnak az élet halál utáni dimenziójával, ott mindent ebben az életben akarnak minél teljesebben megszerezni és birtokolni.”
Az idézett állítások tőlem is idegenek, de szerintem ezekből az állításokból még nem következik, hogy a “pápa ateisták nyakába varja a környezetszennyezést”,
“Vajon melyik ujjából szopja a Szentatya ezeket az ökörségeket?”
Az előbbi mondat egy etikával foglakozó tudós sok szempontot figyelembe vevő, a kérdést körültekintően vizsgáló, egyes emberek érzékenységét is figyelembe vevő mondata?
Én, tudatlan kívülállóként a pápa javaslatának a következőt érzem:
Rendkívül fontos, hogy a nemzetközi közösség és az egyes kormányok megfelelő intézkedéseket hozzanak, amelyekkel hatékonyan megakadályozzák a környezet felhasználásának káros módjait. A költségeket azok fizessék, akik haszonélvezői a közös környezeti erőforrásoknak, ne más népek vagy a jövő nemzedékei.
2009. szeptember 7. 14:47
Ezeken a kijelentéseken egyáltalán nincs mit csodálkozni. A pápa szavai reprezentálják a keresztény gondolatvilágot, amely lényegénél fogva anti-ateista. A kereszténység _eleve_ olyan, hogy elfogadhatatlannak tartja az ateizmust, az ateizmus ellentétét pedig az egyedüli üdvözítő útnak. A pápa tökéletesen következetes módon jár el, amikor ezeket a roppant bölcsességeket kukorékolja. Nem (csak) a pápa hülye, hanem maga a keresztény filozófia.
Továbbá: naivitás azt hinni, hogy amikor a pápa beszél, valami tényekhez akár csak egy kicsit is hasonló dolgok jönnek ki a száján: ő azt mondja, amit a keresztény teológia diktál, nem azt, ami amúgy van.
2009. szeptember 8. 10:01
“A költségeket azok fizessék, akik haszonélvezői a közös környezeti erőforrásoknak, ne más népek vagy a jövő nemzedékei.” – ezzel teljesen egyetértek: a végtermék árában benne kell lennie a helyreállítás költségeinek is. Természetesen a kibányászott dolgokat már soha nem tudjuk visszabányászni a helyükre, azonban sokan sokszor felhívták már a figyelmet arra, micsoda pusztítás marad az elhordott hegyek helyén, és ennek a helyreállítása jellemzően az ottmaradó embereknek a nyakában marad, a kitermelt javakból származó jövedelem nélkül. A munkások elköltöznek, a cégek sehol nincsenek már, régen új bányákat nyitottak új helyeken. Ez a pofátlanság, ami nagyon nem oké, és ennek felismerésével kb. meg is oldottuk a problémát: mindenki takarítson össze maga után – erre pedig kötelezni kell a konszerneket.
Ehhez aztán semmi szükség nem volt a pápa beleszólására, ám valójában nem is arról van szó, szükség van-e rá. Mindig divatos témákba szól bele, és mindig abból a szempontból, h ő Isten földi helytartója. Ez pedig ugye nem igaz, tehát olyan emberkével van dolgunk, akit minimum hóbortosnak neveznék, vagy éppen Mórickának, akinek mindig az jut az eszébe..
Érdekes, h a Dalai Láma nem így áll a környezetszennyezéshez, míg az Iráni főpapok meg úgy állnak mindenhez, h időnként szólni kell nekik, vegyenek vissza, mert seggbe lesznek rúgva. A pápának legalább nem kell szólogatni, elmotyorászik aranykalitkájában, ezzel le is van rendezve a dolog. Szerintem teljesen lényegtelen, mit magyaráz, foglalkozzanak vele a katolikusok, másra ugyanis nem tartozik.
“a kérdést körültekintően vizsgáló, egyes emberek érzékenységét is figyelembe vevő mondata?” – nos, mivel szerintem a kijelentés, amit vizsgál nem ilyen volt, fölösleges számonkérni ezt rajta – már-már szemforgatásnak tűnik. Csupán azzal a lapáttal repült vissza matéria, amivel az állítást mérték, az pedig véleményem szerint teljességgel rendben való, körültekintő.
És végül: igen örülök, h idekeveredtem, asszem, lesz mit olvasnom..
2009. szeptember 17. 14:52
Ebből a cikkből árad az egyház elleni szenv. Ha a blogger ilyen szenvedélyes, megkérdőjeleződik az olvasó által nem ellenőrizhető kijelentéseinek objektivitása is. Lehet el-W.-sedni, de akkor a póz marad, a tartalom súlya elillan.
2009. szeptember 21. 23:11
Az amerikai fundamentalista keresztények jó része ráadásul abban hisz, hogy Jézus még az ő életükben eljön (és ehhez mindenféle kellemetlenségek kapcsolódnak, járvány, háború, éhínség stb, aztán meg Armageddon és világvége). Ezek után nem csoda, hogy nem látják értelmét a globális felmelegedés ellen küzdeni, meg a jövő generációkat óvni.
2009. szeptember 23. 11:53
“A környezet vad kizsákmányolása ott kezdődik, amikor nem Istent látják meg a világban, hanem csak az anyagot”
Attól, hogy Ratzinger egy ordas farok, ez még lehet igaz. És attól, hogy a zsidók és keresztények szent könyve valóban inkább bátorít a kizsákmányolásra, mint bármelyik más vallásé, még az ateisták lehetnek náluk is rosszabbak, szóval ez a poszt megint csak egy jó kis fujolás volt. És lehet, hogya ateisták kisebbségben vannak, de a döntéshozó és véleményformáló rétegben már nemigen.
2009. szeptember 23. 16:46
Miért fújolás? A pápa jelen esetben olyasmit állított, aminek utána lehet nézni. Ezt teszem a bejegyzésben. Mint kiderül, semmi alapja sincs annak, amit mond.
A pápa több, mint egy milliárd katolikus nevében beszél, ezért semmiképpen sem “aranykalitkában motyorászik”. Ráadásul másokat kiállt ki bűnbaknak egy komoly problémáért. Rá miért ne vonatkoznának az igazmondás szabályai? Fordított esetben — ha mondjuk valaki az ő tekintélyével a katolikusokat kiáltaná ki bűnbaknak — jó nagy felfordulás lenne. Honnan ez a kettős mérce?
Azt meg végképp nem tudom, honnan veszed, hogy az ateisták többségben lennének a döntéshozó és véleményformáló rétegben. Hol? Svédországban talán, Amerikában biztos nem (közhely, hogy itt ateista politikus megválaszthatatlan). Ráadásul a környezetszennyezésért nem (csak) ők felelősek, hanem mindenki, aki a fenntarthatőság határain túl él.
2009. szeptember 28. 16:20
“A pápa jelen esetben olyasmit állított, aminek utána lehet nézni.”
A mondat első felét már vitattam, most csak mondat második felére reagálok. A bejegyzés hivatkozik egy cikkre, amely valamilyen mutató alapján minősíti az országokat, és ez alapján “környezetbarát” rangsort hoz létre. Ez a tanulmány egy általánosan elfogadott rangsort ír le, vagy ha más mutatókat használunk, akkor lényegesen eltérő eredményt kapunk? (Pl. Németországot és Franciaországot környezetszennyezési szempontból összehasonlítva mindig jobbak Franciaország eredményei?)
A vallásosság és a környezetszennyezés kapcsolatának vizsgálatára az a legjobb módszer, ha rangsoroljuk ebből a szempontból és Svédországot, és Bangladest, és ebből a rangsorból következtetéseket vonunk le?
Nem korrektebb például Németország különböző részeinek az összehasonlítása? Tényleg érdekelne, hogy mondjuk Bajorország, Berlin, Saar-vidék összehasonlításakor is ugyanolyan meggyőző eredményt kapnánk, mint a bejegyzésben említett esetben! Amerika államait is érdekes lenne ebből a szempontból összehasonlítani.
Hogyan lehetne a vallásosság és a környezetszennyezés kapcsolatát vizsgálni?
Amennyiben számszerűsíteni lehet a vallásosság és a környezetszennyezés mértékét, akkor a két adatsor közötti korreláció vizsgálata az első tíz összehasonlításánál pontosabb képet adna.
Szeretnék élni a „lehetőséggel”, adatok alapján megvizsgálni a vallásosság és a környezetszennyezés kapcsolatát. Segítsetek! Hol található elfogadható minőségű, lehetőleg azonos időszakra vonatkozó adatsor?
2009. szeptember 28. 22:12
Teljes tisztelettel a szerző szakmai bejegyzései iránt, meg kell jegyeznem, hogy ebben az esetben félelmetesen képtelen objektívnek lenni. Ilyen esetben talán jobb volna egyszerűen ejteni a témát.
Nyilván az is lehet, hogy a pápa beszél olyan egyházi tolvajnyelven, amit nehéz érteni, ezért – a segítés szándékával – megprobálom “tolmácsolni” szavait:
Úgy vélem a pápa azt kívánta mondani, hogy bárki-mindenki (nem ateistákról beszél, hanem bárkiről, akár keresztényekről vagy bármely más istenhívőről is) amilyen mértékben elfordul Istentől (aki a szeretetetre tanít), és csak a saját ösztöneit követi, olyan mértékben válik korlátlanná a fogyasztásban, következésképpen a természet kizsákmányolójává. Talán túl sematikus a kijelentés, de számomra érthetőnek tűnik különösen, ha Assisi Szent Ferencre és az ő Naphimnuszára gondolok.
2009. szeptember 29. 08:18
Nem tolmácsolom a post írójának a szavait. Szerintem érthető, mit mond és világos: ateizmus és környezetszennyezés, valamint teizmus és környezetszennyezés között nincsen összefüggés. Nincsen. Vallásos és vallástalan ember azonos mértékben hajlamos kizsákmányolni a környezetét sőt a vallásos valamivel hajlamosabb, mert azt hazudják neki, az egyháza feloldhatja bűnei alól, ő meg elhiszi. Ez természetesen nem jelenti azt, h a vallásos ember hajlamosabb lenne a környezetpusztításra, de ennek fordítottja sem igaz. Nem igaz az sem, hogy aki nem Istent teszi a földi élet középpontjába az feltétlenül saját _hasznát_ teszi oda. Éppen olyan rosszindulatú, de legalábbis önző, egyoldalú állítás, mint azt állítani, hogy aki Istent állítja középpontba, és önmagát a néma Isten helytartójaként jelöli meg, az nem _önmagát_, önös érdekeit helyezte a középpontba. Bizony, ez ilyen egyszerű.
Amikor a Pápa ilyen dolgokba avatkozik, az egyetlen szempontból értékelhető: önmagát, saját vallását propagálja, méghozzá nem is a legetikusabb, meglehetősen sunyi módon, ami miatt egy cég szóvivőjét már elítélnénk. XXI. sz-i ember azonban már hozzá lehet szokva ahhoz, h a pápák megnyilatkozásai nem etikusak, nem is racionálisak, nem is becsületesek. Leginkább saját, kétdimenziós alapállásukból próbálnak szemléltetni mindent, miközben a világ színes, és dimenziók tömkelegével rendelkezik. E dimenziók közül a pápák csak arról a kettőről vesznek tudomást, ami őket érinti, ami az ő megélhetésük, hatalmuk, pozíciójuk szempontjából használható. Megélhetés, hatalom, pozíció. Ezek voltak a kulcsszavak.
Assisi Ferenc nem volt pápa soha, sőt szerintem elég sértő számára, ha bármelyik pápához hasonlítják. Sztem fölösleges tolmácsolni, mit mondott a Pápa: nagyon is világos, mit mondott: hazudott és rágalmazott megint.
2009. szeptember 29. 08:33
..”Hazudott és rágalmazott” – régi rossz szokása (amolyan tick) ez a pápáknak, az egyiknek inkább, a másiknak kevésbé. Ennek a mostaninak eléggé – de mondom, szégyelljék magukat miatta a katolikusok, számunkra, nem katolikusok számára nem sok jelentőséggel bír. Vitára nem alap, hiszen teljesen elfogult és valótlan az állítás, egy szimpla marketingszöveg vallásos átirata. Tegyen le x ezer EUR-t a szentatya, és megvizsgálhatjuk a dolgot.. Csakhogy ő x ezer EUR _bevételt_ akar, nem kiadást. Így aztán kinyilatkoztat, ahogy Paris Hilton megmutatja a budapestjét ( http://dudenbuch.blog.hu/tags/budapest ), ha már végképp nem jut eszébe semmi, amivel címlapra kerülhet..
2009. szeptember 29. 21:30
A pápák rendszerint a katolikusokhoz szólnak és csupán 1963 óta “minden jóakaratú emberhez”. Akinek füle van halja meg, illetve értse meg. Akinek nincs hozzá füle, vagy esetleg nem jó akaratú ember (?), az vajon miért háborog, és miért szór szitkot a pápára? Lehetne hagyni, hadd forogjon a pápa is keserű levében. Kit érdekel mit mond?
Assisi Szent Ferenc nem pápa volt, hanem katolikus keresztény, aki ilyen hitéből indíttatva szerette Isten teremtett világát. Példa lehet minden “pápista”, esetleg más jóakaratú ember számára is!
2009. október 5. 11:11
- Ha minden alma zöld lenne, nem jelentené azt, hogy minden ami alma az zöld. A pápa állítását az ateisták feletti ítélkezésnek érteni egyszerűen logikai hiba.
- Amúgy meg ha valakinek nincs rálátása a teológiára, legalább alapszinten, az nem is érti meg, hogy mit jelent “ateistának” lenni katolikus nézőpontból és ebből következik a többi félreértés.
2009. október 8. 06:55
Azt hiszem, néhány dolgot érdemes újra és újra elmondani.
Ennek a blognak nem az a célja, hogy bárkit vallási érzületében megsértsen. Viszont mivel (1) ez egy bioetikai blog, (2) a Katolikus egyház — jóval inkább, mint más egyházak és felekezetek — fontosnak tartja, hogy bioetikai kérdésekben elmondja a véleményét, (3) a pápa, mint fentebb [12] elhangzott, “minden jóakaratú embernek” szánja a mondandóját, ezért elkerülhetetlen, hogy néha szóba kerüljenek az általa és egyháza által képviselt nézetek.
És ha ezek a nézetek szóba kerülnek, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint bármely más véleményre. Ha szerintem zavarosak vagy megalapozatlanok, akkor azt nyilván szóvá teszem. Nem rosszindulatból, hanem azért, mert így működik a racionális vita. Nonszensz lenne, ha csak mert valaki egyházfőként mondja el a véleményét, attól az különleges védelmet élvezne.
Persze ha tévedek vagy nem jól értek valamit, arról lehet vitatkozni. De az olyan válaszokkal, hogy a szerző “képtelen objektív lenni” vagy “nincs rálátása a teológiára” vagy hogy “az egyház elleni szenv” vezeti, nem tudok mit kezdeni. Ezek nem érvek, hanem ad hominem támadások. (Különösen furcsa a teológiai rálátás hiányára hivatkozni. Mi lenne ez? Hittan? Teológusi diploma?)
A bejegyzés stílusa persze lehet, hogy nem a legszerencsésebb, ezt értem. Majd legközelebb talán jobban sikerül
Szóval: nincs kettős mérce.
2009. október 16. 12:33
Kedves Greg, ha az én bejegyzésemre célzol teológiai hiányosságon, akkor szeretnék korrigálni. Egyáltalán nem gondolom, (hiszen nem ismerlek, csupán a bejegyzéseidből következtethetek) hogy ne lenne ismereted ilyen téren, sőt vannak, akik teológus diploma nélkül is tájékozottabbak hittani kérdésekben.
Talán a megfogalmazásod módja engem is túlzó leegyszerűsítésre, véleménynyilvánításra sarkallt. A lényeg, amit írni szerettem volna 1: nem minden ateista környezetvédő, ahogy nem minden vallásos sem az. Ám az, aki vallásos (keresztény) annak igaz hitéből adódóan tisztelnie kell környezetét és védeni azt, ez a hitetlenek esetében nincs jelen. Válhat valamilyen, saját okból, azzá, de nem kell természetesen így történnie. Egy keresztény esetében ott van a KELL. Másfelől a katolikus morális nézőpontjából a mai környezetvédelem is önző, hiszen azért cselekszik, mert már minket veszélyeztet annak kihasználása. A hívő egy nagyobb jóért, másokért és másért védi azt, legalábbis hite szerint. 2: (ezt nem is neked Greg, csak a kommentekhez:) az “ateista” szót sokan félreértik. A legtöbben a nem keresztény illetve nem vallásost értik alatta, de teológiai fogalomként ez csak és kizárólag a vallást/istenhitet ellenzők, az ellen fellépők gyűjtőszava. Őket – ellentétben az agnosztikusokkal, akik a teljesen közömbösek affelől, hogy van-e Isten vagy nincs – sokkal rugalmasabbnak találja a keresztény teológia, ha úgy tetszik esélyesebbnek arra, hogy megváltozzanak.
Amúgy nem bánom, ha valaki kritikus az egyházzal szemben, de az legyen racionális és tartsa tiszteletben a hívők meggyőződését (én is azt teszem a nem hívőkkel). Érdekes és nem tucatnyi témákkal foglalkozol, továbbra is figyelni fogom. Jó munkát!
2009. október 17. 00:09
Nos, azon az “értsél már a teológiához” megjegyzésen én is fennakadtam, de aztán nem reagáltam le, végül azonban megszületett rá a reakció, amivel nagyjából egyetértek. Nem minden ateista, vagy agnosztikus (a-teista, vagyis isten nélkül élő, ha jól tudom, de javítsatok ki, ha nem – “Az ateizmus vallási, filozófiai és egyéb csoportokat tömörítő gyűjtőfogalom, mely csoportok közös jellemzője az istenben vagy istenekben való hit hiánya.” – http://hu.wikipedia.org/wiki/Ateista ) környezetvédő, ahogy a mondat szerintem pontosan úgy szól, “aki vallásos, annak tisztelnie KÉNE a környezetét” – ugyanis mindannyian tudjuk, h ez nem így van, a kijelentés, miszerint a vallásos ember tiszteli a környezetét: hamis. Minden élőlénynek tisztelnie KÉNE a környezetét. De a valóságban nem mindegyik tiszteli, sőt igen gyakran gátlástalanul kihasználják, és itt szerintem nincsen mérhető különbség vallásos és vallástalan között. Nem lennének pedofil papok, ha lenne, és nem tartoznának az egyházak bocsánatkéréssel emberek ezreinek, százezreinek, millióinak, nemzedékeknek és nemzeteknek amiatt a pusztítás miatt, amit évszázadok során véghezvittek. Ezt tudjuk. Vallásos ember lehet hitetlen, ezt már sok száz éve tudjuk, éppenséggel azt sem lehet bizonyítani, h nem sok ezer éve tudjuk, és pl Ámon papjai többségében nem haszonleső szemfényvesztők voltak-e. Szemrebbenés nélkül használtak szemfényvesztést erre bizonyítékok a templomok alatt feltárt mindenféle “csodatevő” gépezetek.
Az, h a pápa előhozakodott ezzel szöveggel nyilvánvalóan célzatos gesztus volt, és nem lehet barátságos lépésként értékelni, amikor propagandafogás. Nem lehet megdicsérni érte, nem mondott igazat.
Jómagam a besorolásod szerint inkább azok közé tartozom, akiknek eléggé mindegy, van-e Isten, vagy nincs, majd, ha kérdez, válaszolok, de pl. ki szoktam javítani a kölkeimet, amikor kerek perec kijelentik, h Isten márpedig nincsen, mert ilyet szerintem butaság kijelenteni. Valójában gőzünk nincs róla, van-e, és ez nem kis részben neki köszönhető. Az, h Isten vajon katolikus-e, az megint egy másik kérdés, részemről nem tudom elképzelni. Lehet katolikus is.. de ezt is nehezen hinném. Nem hiszem, h van felekezete – ez eléggé szembemenne Jézus szavaival..
Teológiai értelemben, teológiai szempontok szerint vitatkozzanak a teológusok. Nem szoktam megengedni magamnak azt az illetlenséget, h bemegyek egy helyre és elkezdek az ott lévő magyarokkal beszélgetni magyarul, amikor tisztában vagyok vele, h rajtunk kívül mások nem értik, amit mondunk. Közös nyelvet keresek, és ha nehezebben is fejezem ki magamat, akkor is azon a nyelven igyekszem beszélni, amit a legtöbben értenek.
2010. január 17. 22:52
Abszolút nem értem, miért ne lenne igaza a pápának. Tényleg megfigyelhető, hogy az emberek a fogyasztás rabjai, és az is igaz, hogy a természettudományok fejlődésével együtt terjedt az ateizmus. És az is várható, hogy ha egyszer tényleg beüt a klímaváltozás, akkor nőni fog a vallásosság megint. Benedek csak alapoz.
Nyilvánvaló, hogy az első világformáló mérnökök többsége buzgó keresztény volt, de az ilyen apróságok sohasem izgatták a hívőket. Miért pont most akadsz ezen ki?
2010. május 12. 13:49
Gyakran előkerül a bibliai idézet, miszerint:
“Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön mozgó minden élőlényen! 1Móz 1,28”.
És ebből könnyű arra következteni, hogy valójában (legalábbis részben) a kereszténység a felelős a jelenlegi pusztitó emberi magatartásért, a (félre)értelmezés miatt ebben lehet is igazság.
Viszont táltam egy érdekes elemzést erről, amit Jean Louis Ska. irt és Korompai Eszter fordításában jelent meg a Pannonhalmi Szemle, 2001/2. számában. Csak érdekességképpen, a téma árnyalásának érdekében, rövidítve, kivonatosan idézem a lényeget:
“Lényeges különbség van a Biblia ókori és a modern kor nyugati társadalma között. Jelenleg is vannak a Bibliáéhoz hasonló társadalmak, a mi nyugati társadalmunk azonban teljesen más. A Biblia társadalma túlélő társadalom, míg a mai nyugati a bőség társadalma. Az ókorban a kollektivitás szelleme volt a meghatározó, a mai társadalom ezzel szemben az individualizmusra épül. Az ókori társadalom legtöbb tagjának elsődleges és szinte egyetlen célja az elemi létszükségletet fedező fogyasztói javak előállítása volt, a mai világ észak-nyugati részén azonban már nem ez a helyzet.
A fenti idézettel kapcsolatban mindenekelőtt azt a kérdést tesszük fel, hogy Istennek az első emberpárhoz intézett szavait parancsnak vagy áldásnak kell tekinteni? Lényeges kérdés, amennyiben ugyanis parancs, akkor az idők végéig érvényes. Néhányan így is értelmezték a keresztény hagyományban: a parancs abszolút érvényű a körülményekre való tekintet nélkül. Ha azonban áldás, akkor másképpen értelmezzük.
Az áldás Isten ajándéka, amely bizonyos körülményekhez kötődik; kegyelemnek tekintik, s nem parancsnak. Az áldás „relatív”, nem pedig abszolút, mint a parancs.
Ha az 1Móz 1,28 áldás, akkor azt is könnyebb megérteni, miért lehetnek határai az emberi nem elterjedésének. A „megsokasítás” olyan körülményekkel függhet össze, mint amilyenek az emberi történelem elején vagy a babiloni fogság idején állhattak fenn, amikor különösen fontos volt gyermekeket nemzeni. (a túlélés érdekében)
Isten utolsó szavai a következők: töltsétek be a földet. Ezt úgy is érthetjük, hogy ha a föld már benépesült, akkor az áldás elveszíti jelentőségét.
A Biblia megmutatja, hogyan ér beteljesülése tetőpontjára egy bizonyos pillanatban az ősatyáknak osztott áldás. A 2Móz 1,7-ben ez áll:
“Izrael fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország.”
A Biblia tehát kijelöli az 1Móz 1,28-ban foglalt „áldás” határait, és sehol sem mondja, hogy az emberiségnek vagy Izraelnek a végtelenségig kellene sokasodnia.
Ezenkívül ahogy később bibliamagyarázataiban Cornelius a Lapide (1567-1637) megjegyzi: Isten a halaknak és a madaraknak is mondta, hogy sokasodjanak és szaporodjanak (1Móz 1,22)”
2011. március 2. 22:03
nagyon sok a tévedés, barátom.