Hamburger-embargó

2009. október 11.

Az elhízás a fejlett világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Egészségre veszélyes kóros elhízásról 30 feletti testtömegindex esetében beszélünk. Ez alapján a világon a „legsúlyosabban” érintett ország az Egyesült Államok, ahol a lakosság több, mint 30 százaléka kórosan elhízott; ezután következik Mexikó 24,2 százalékkal, Nagy-Británia, Szlovákia, Görögország, Ausztrália, Új-Zéland és a nyolcadik Magyarország (18,8%).

Az elhízottság egyik fő oka az egészségtelen táplálkozás, amiben a gyorséttermek könnyen elérhető, olcsó, magas kalóriatartalmú, de alacsony tápértékű, zöldségben és gyümölcsben szegényes kínálatának fontos szerepe van. Kézenfekvőnek tűnik tehát a megoldás, hogy a gyorséttermek terjedésének visszafogásával javítható lenne a népesség egészségügyi állapota. Itt az ideje tehát a kóla, hamburger, sültkrumpli betiltásának!

Az első precedens már meg is született: tavaly nyáron Los Angeles déli kerületének önkormányzata egy évre megtiltotta új gyorséttermek nyitását. A 700 ezer lakost érintő rendelet célja, hogy a városrészben gyorséttermek helyett egészségesebb ételeket kínáló, „leülős” éttermek nyíljanak, illetve hogy minél több bolt kínáljon zöldséget, gyümölcsöt és egészséges élelmiszereket. Az önkormányzat abban reménykedik, hogy a helyi élelmiszer-kínálat befolyásolásával a helyiek táplálkozási szokásai megváltoztathatók.

Úgy tűnik, a gyorséttermek terjedését gátló tiltás bevált, hiszen az önkormányzat a próbaév leteltével jövő márciusig meghosszabbította a rendeletet. Mivel az elhízottság Magyarországon is komoly probléma, talán nálunk is be lehetne valami hasonlót vezetni. Hasznosabb lenne, gondolhatnánk, mint csendrendeleteken vitatkozni.

Mielőtt azonban teli torokból követelni kezdenénk a tiltást, érdemes megállni egy pillanatra. Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint ugyanis a Los Angeles-i rendeletnek van egy-két szépséghibája.

Egyrészt az érintett kerület történetesen Los Angeles egyik legszegényebb része. Az itteni háztartások éves medián jövedelme 24 ezer dollár, szemben Los Angeles gazdagabb nyugati kerületeivel, ahol a háztartások éves medián jövedelme 64 ezer dollár. Dél Los Angeles lakosainak több, mint fele spanyol ajkú és több, mint harmada fekete.

Dél Los Angelesben valóban 8-10 százalékkal több a kórosan elhízott lakos, mint a város más részeiben. Ugyanakkor az egy főre eső gyorséttermek száma nem nagyobb a város déli részén, mint a gazdagabb polgárok lakta nyugatin. A jószándékú tiltást mégis a szegényebb kerületében vezették be: Los Angeles jómódú, középosztálybeli lakosai továbbra is hozzájutnak mindennapi betevő hamburgerükhöz.

Ez nagyjából olyan, mintha Budapesten Józsefváros önkormányzata betiltaná új gyorséttermek nyitását, miközben Újlipótvárosban továbbra is bárki árulhatna hamburgert és sültkrumplit.

Másrészt kétséges, hogy a tiltás elérné a kívánt hatást. Mint a felmérésből kiderült, dél Los Angeles szegényebb lakosai nem esznek kevesebb zöldséget és gyümölcsöt, mint gazdagabb polgártársaik. A jómódúak által közkedveltebb „leülős” éttermek kínálata pedig egyáltalán nem egészségesebb, mint a gyorséttermeké. A különbség inkább annak köszönhető, hogy a szegényebbek gyakrabban vásárolnak cukros üdítőitalokat és több édességet és cukrászárut esznek, mint a gazdagabbak. Ezeket azonban nem az éttermekben, hanem élelmiszerüzletekben, illetve a mindenütt megtalálható automatákból szerzik be.

Az elhízás ellen fontos küzdeni, de hol van az a határ, amit nem tanácsos átlépni? Egyre több helyen fontolgatják, hogy a vendéglátóhelyeknek az étlap mellé kalóriatáblázatot kelljen csatolniuk. Máshol száműzik az iskolai büfékből a cukros üdítőitalokat, a csipszet és társaikat. New York városa tavaly betiltotta az éttermekben a transz-zsírsav használatát. A legújabb javaslatok szerint jövedéki adót kellene kivetni az üdítőitalokra és a hizlaló élelmiszerekre. Előírhatja-e a politika, hogy mi kerüljön a tányérunkba és poharunkba?

Címkék: ,

Hozzászólások

  1. 1. Nűnű

    “Előírhatja-e a politika, hogy mi kerüljön a tányérunkba és poharunkba?”
    Nehéz kérdés. Ha az Én tányéromról van szó, akkor természetesen nem, de a tiédnél már megmondhatja, hogy Te mit egyél..
    Nehéz kérdés, mert az elhízás okozta betegségek komoly terhet rónak az ország egészségügyére, viszont a lényegesen (!) hamarabb meghaló kövérek meg sokat spórolnak a nyugdíjkasszának.
    Magyarországon nem a gyorséttermek az elhízás fő okozói. A hagyományos magyar konyha a fő hibás, a jelenlegi életmódunk mellett. A hagyományos magyar konyha egy nagyon kemény fizikai mnkát végző nemzetnél alakult ki, aki viszont csak szeretett volna annyit enni, mint amennyit az 1950-es évektől beköszönő fejlettebb mezőgazdaságunk által azóta megtermelünk. Ne gondoljuk azt, hogy a régi idők parasztjai szalonnát ettek szalonnával, kétpofára. Egy soktagú család egy tyúkot vágott le vasárnapra, míg ma naponta, fele akkora családok esznek annyit. Régesrégen egy disznót vágtak, az én gyerekkoromban (1980-as évek) meg kettőt, és vettünk még mellé húst (üzemi konyhán ebédeltünk).

  2. 2. Caspi

    Elég fura, hogy egyesek azzal vannak elfoglalva, hogy mások fazekába kukucskáljanak.
    Az elhízás valóban probléma, de valóban akkora probléma, hogy a demokrácia elveit áthágva kezdjék el szabályozni?
    Személy szerint, engem zavarnak az ilyen kezdeményezések, amik az embert nem értelmes személynek, hanem az állam kiszolgálójának tekintik. Persze mindig ártatlanul kezdődik, természetesen csakis az emberek/emberiség saját érdekében, a baj csak az vele, hogy ha egy esetben sérülnek a jogok, akkor onnantól akár a szabálysértés is szabállyá válhat.

  3. 3. magocska

    Amíg nem jut el az emberek tudatáig, hogy bizonyos kaják hízlalnak, és amíg nem akarnak tenni az elhízás ellen, addig sajnos nem lesz változás…
    Szerintem szabályozásra szükség van, de nem megtiltani kell, hanem mondjuk adót kivetni rá, hogy drágább legyen, de aki pl. hamburgert akar enni, az hozzájusson.
    “Egyre több helyen fontolgatják, hogy a vendéglátóhelyeknek az étlap mellé kalóriatáblázatot kelljen csatolniuk. Máshol száműzik az iskolai büfékből a cukros üdítőitalokat, a csipszet és társaikat.” Ilyen intézkedésekre van szükség szerintem.

  4. 4. axxtro

    Nem kell ahhoz Hamburgert enni hogy az ember egészségtelenül táplálkozzon. A magyar lakosság túlnyomó része közelébe se jár a McDonald’s-nak mégis elhízott. Az ok-okozat összefüggések ilyetén való újrarendezése megkérdőjelezi a származtató értelmi vagy tisztességbeli képességeit. Az egészséges étkezés kultúrális és egyben anyagi kérdés.
    Talán ezen a vonalon kellene kutakodni.

    A sültkrumpli meg egyébként sem gyorséttermi találmány.

    Ha betiltjuk a Hamburgert és mócsingos pörköltet eszünk helyette az segit ?

  5. 5. ződgyík

    Hülyeség ez úgy, ahogy van. Nekem igenis kockahasam van, pedig fagyit meg hamburgert eszem meg sült krumplit sokat!
    Az ok pedig egyszerű :MOZGOM!
    Sokat. Edzésekre járok (harcművészet), sétálok a suliba, minden nap, rendszeresen. Ehetsz amit akarsz, ha ledolgozod, a tested megoldja a többit.
    Az ősember is mocskot nyalt fel a földről (dögevő volt), mégis jól elvolt.
    Szal lehet fogni akármire, a lényeg ugyanaz marad…

  6. 6. greg

    Üdvözlöm a HVG olvasóit :-)

    http://hvg.hu/egeszseg/20091013_elhizas_hamburger_betiltasa.aspx

  7. 7. NNB

    ződgyík : mozoghatsz. én is mozoghatok. Az én esetemben egy konditermi edzés (másfél-két óra) kb 700 kalóriát éget el, és mivel intenzív, heti két-három alkalommal vagyok csak képes rá. Amúgy ha elengedem magam kissé, a szükséges kalóriának legalább kétszeresét fogyasztom. Mondjuk napi 1500 kalória többletet, sacc . Az heti mondjuk 10 000 kcal plusz. Amiből 2000-et tudok ledolgozni azzal ha sportos vagyok.
    Én a képességeimet illetően átlagember vagyok, a többség nem sportol nálam többet, akkor sem ha akar.
    Az emberek anyagcseréje különböző, hatalmas eltérések lehetnek. Ne magadat vedd etalonnak.

  8. 8. NNB

    ja és az ősember úgy működött hogy pont annyi kajája volt mint amennyin eléldegélt. Fogamzásgátlás nem lévén ha túl sok volt a kaja, nem egy vagy kettő hanem pl négy gyerek élte meg a felnőttkort, szóval nem maradt annyi kaja hogy hosszú távon kövérek legyenek, nyugi.

  9. 9. Üvege$

    NNB: azoknak a kalóriáknak számolj gyorsan utána, mert én általában 48 perc alatt érek 600 kalóriához és az csak séta…

  10. 10. NNB

    Nincsen túl sok mindennek utánaszámolni. Odamegyek a terembe, leülök a bringára vagy rálépek a futópadra, megadom neki az adataimat és nekiállok. Közben ő számolgatja a kalóriát.

    Nem tudom te hány kiló vagy, és azt sem hogy mennyire sportos. Lehet, hogy neked séta ami nekem már kimerítő sport, és ha nagyobb darab vagy, a mozgás, főleg a séta(mivel ott saját súllyal dolgozol) sokkal több kalóriát zabál.

Új hozzászólás

A hozzászólás szövege:

Email értesítés új hozzászólásokról