Mert “ugyanolyan az érvrendszerük?”

Ez jó.

Jobban belegondolva – ha már így feldobták a “hívők” (nem tudok jobb szót rá tényleg) a témát tényleg van benne valami hasonló.

A kreacionisták is valami nehezen vagy nem bizonyítható dolgot akarnak tényként elfogadhatni. Ebből talán nem kell most akkor vitát nyitni,ezt elfogadhatjuk.

Ellenben mintha a “globális felmelegedés pártiak” ( tényleg nem tudok rá jobb szót) is valami nagyon nehezen bizonyítható, eddig sehogyan sem működő elméletet akarnának tényként kezelni.

Szóval valóban van benne hasonlatosság, csakhogy pont az elenkező oldalon.

Nagyon úgy tűnik hogy van aki valamilyen kreacionista jellegű vallásban hisz, van aki meg a jelenlegi trendi zöld-őrület alapján (lévén más egyházi felekezetnek nem tagja) ilyenekben hisz.

Még mindig kevés azoknak az aránya akik a realitást nem keverik a hiedelemvilágukkal.

És ez nagyon nem az a téma ahol a hit kellen a ügydöntő legyen.

Hanem sokkal inkább a bizonyítékok illetve adott esetben a modellek működőképessége, vagy hasznossága.

Működőképes modellünk meg még nincsen.

Persze ettől lehet igaz az emberi széndioxid kibocsátás által bekövetkező globális felmelegedés, ( vicc az hogy ugyanúgy mint a lehűlés), de ugyanúgy mint Bertam Russel teáskannája.

Kérem szépen egy ilyen elmélet vagy modell bizonyításához nagyon különleges bizonyítékok kellenek. És ha szintén tudományos oldalon már vannak ellenbizonyítékok, akkor egy ilyen különleges elmélet bizonyításakor tilos tényként a saját kicsiny elméletünket ténykén kezelni. Nem azért mert az ego, hanem azért mert ez globális szinten akar cselekvési programot meghatározni milliárd ember számára. És ha kicsit is téves a prognózis annak emberi életek eshetnek áldozatául. A gazdasági károkról már nem is merek beszélni, mert az úgy tűnik nem fontos egyeseknek ( = gonosz ipari technológiával foglalkozó multik megérdemlik?).

Kérem bizonyítsa be nekem az ember által okozott éghajlatváltozás elméletének helyességét, és mindezt ne tekintélyre hivatkozva tegye.

Ez minimum elvárható lenne, mielőtt megkérdőjelezi az IPCC állításaival egyet nem értő álláspont legitimitását és tudományos igényességét.

Arra kérném Önt, olvassa el figyelmesen a mondanivalómat, mielőtt reagálna rá.

A hozzászólásom mindössze egyetlen ténymegállapítást tartalmazott a felmelegedés hiányáról az elmúlt másfél évtizedben. Ez egyáltalán nem mond ellent az elmúlt 150 év során megfigyelt 0.7°c körüli globális átlaghőmérséklet emelkedésnek (a hosszabb időtávon értelmezett melegedő tendenciának sem), viszont elgondoltató abból a szempontból, hogy az IPCC WG1 által elfogadott 23 éghajlati modell közül ezt egyetlen egy sem volt képes előrejelezni. Az összeesküvés, tagadás, stb. említésének oka nem egészen világos előttem, a hozzászólásom egy ténymegállapításon kívül lényegében semmit sem tartalmazott.

Ha már a “cherry-picking”-nél, illetve a tagadásnál tartunk, akkor kénytelen vagyok rámutatni arra a tényre, hogy ezeket az IPCC bizony nem is egy alkalommal elköveti: az általa elfogadott álláspont képtelen magyarázatot adni az elmúlt 10.000 év során bekövetkezett éghajlatváltozásokra, amelyek jól kivehetőek a grönlandi jégszelvényeken alapuló hőmérsékleti rekonstrukciókon:

http://www.foresight.org/nanodot/wp-content/uploads/2009/12/histo3.png

Lásd: Alley, R.B. [2000]: The Younger Dryas cold interval as viewed from central Greenland. Quaternary Science Reviews 19:213-226.

Továbbá 0.7°c-os hőmérséklet-emelkedés kimutatásához szükség van egy gondosan megválasztott időintervallumra (1850-2000), az Ön által alkalmazott megközelítésből ez épp olyan mértékben “cherry-picking”, mint ha az 1997-2009, vagy az 1000-20009 közötti időszak hőmérsékleti tendenciáit vizsgálnánk.

A tudományos elméletek piaca több okból nem kezelhető valódi kompetitív piacként. Egyrészt a 20. század második felében a kutatás-fejlesztés terén az intézményfinanszírozást felváltotta a projektfinanszírozás. Ennek egy negatív következménye, hogy egy adott jelenséget, pl. az éghajlatváltozást leíró elméletek egyenlőtlen esélyekkel indulnak, egy bizonyos nézőpontot képviselő kutatók és intézetek könnyen hozzájuthatnak hatalmas anyagi forrásokhoz. Másrészről a történelem során egy alkalommal sem volt egyszerű egy megerősödött, a korabeli hatalmi és gazdasági elit érdekeinek nagyban megfelelő álláspont megkérdőjelezése. Számunkra ez már szinte elképzelhetetlennek tűnik, azonban a szabad gondolkodást egy időben máglyával jutalmazták…

Ha lesz rá időm és printer közelében leszek alaposabban is el fogok mélyedni az IPCC jelentésben.

Ettől függetlenül továbbra is túlzottnak érzem az aggodalmat, a felvázolt gazdaságpolitikai javaslatokat (pl. kvótakereskedelem, bürokratikus korlátozások) pedig silánynak tartom…

És azért arról sem lenne szabad elfeledkezni, hogy egy esetleges felmelegedés elsősorban a sarkvidéki területek „EFEMER” (tiszavirág életű) ökoszisztémáit fogja érinteni, amelyek hozzávetőlegesen 11 ezer évvel ezelőtt alakultak ki és a dolgok normális menete szerint néhány ezer éven belül eltűntek volna (természetes körülmények között az interglaciális végén).

A paleoklimatológia tükrében az IPCC által felvázolt „worst case scenario-t” pedig erősen spekulatívnak tűnik

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Phanerozoic_Carbon_Dioxide.png

http://en.wikipedia.org/wiki/File:All_palaeotemps.png

Ráadásul egy viszonylag hosszabb időszak – több évszázad – alatt bekövetkező jelentős – akár antropogén tényezők által vezérelt – felmelegedés számomra nem tűnik egyértelműen negatívnak, hiszen ez a legstabilabb klimatikus adottságokkal és ennek következtében a legstabilabb ökoszisztémával rendelkező egyenlítői területeken viszonylag kis mértékű átlaghőmérséklet emelkedéssel járna együtt, a változás elsősorban a mérsékelt és a sarkvidéki égöv – efemer ökoszisztémákkal jellemezhető – területén lenne jelentős.

(az IPCC 6 Celsius fok fölötti 100 év alatt bekövetkező forgatókönyvétől én eltekintenék – ez pokolian spekulatívnak tűnik, az 1-2 fokos változat sokkal hihetőbb).

A legjobb analógia e tekintetben az eocén klíma optimum időszaka:
http://en.wikipedia.org/wiki/Paleocene%E2%80%93Eocene_Thermal_Maximum#Climate

Ill. a be nem avatkozás doktrínája sem tartható fenn elvégre egy esetleges eljegesedési periódus esetében ez nyilvánvalóan tarthatatlan lenne (az utóbbi 150 évben megnövekedett légköri CO2 koncentráció természetesen radikálisan csökkentette ennek a valószínűségét).

És talán azt is meglehet kockáztatni, hogy a CO2 koncentráció növekedésével párhuzamosan növekvő üvegházhatásnak akár pozitív hozadéka is lehet, elvégre, ha ez a következő glaciális bekövetkezését hátráltatja, akkor nem feltétlenül rossz…

Alapjában igazad van, legalábbis amiket a Wikipédiáról idéztél azok teljesen összhangban vannak mindazzal, amiket az egyetemen tanultam (ELTE Met szak — de máshol is ezt oktatják) és azóta olvastam a témáról. Azaz az éghajlat természetes okokból is változik és ennek keretében a “nagyobb völgyeket” (amikor van jég a földön) jégkorszakoknak, a kisebbeket eljegesedésnek (=glaciális), ill a hupán belüli hepéket interglaciálisoknak szokták nevezni. Mindez fizikai okok miatt történt, és mivel a fizikai okok nem szüntek meg az ember színre léptével, jogos akérdés, hogy mindez merre vinné tovább a rendszert. Egy paleoklimatikai perspektívában valóban interglaciálisban vagyunk, de hogy ez valóban a pleisztocénban megszokott módon glaciálisban fog-e folytatódni, vagy vmi egészen más lesz abba most már az emberi tevékenység is beleszól. ezért olyan spekulatív minden ami a jövőről szól…

Szóval: ha múltra nézünk, akkor nyugodtan nevezhetjük a jelent interglaciálisnak. Ha nem volna az emberi tevékenység, ez vszg újabb jégkorban folytatódna. De mivel mi emberek itt vagyunk és azt csináljuk amit, ezét egyáltalán nem biztos, hogy úgy fog folytatódni a történet, ahogy magától folytatódott volna: jelentősen késhet az új glaciális, vagy akár hosszú időre teljesen ki is léphetünk a _jégkorból_ (én magam ezt tartom valószínűnek, főleg ha még tudjuk 5-10 évig folytatni a füstölést…)

Egy dolgot szeretnék még megjegyezni: furcsa, hogy ilyen bizalmatlanul kezeled az IPCC-t, és pl. szembeállítod a wikipédiával. Az IPCC nem valami szűk körű titkosan működő gittegylet: baromi sokan közvetlenül is részt vesznek a munkájában, és közvetve pedig majd mindenki aki komoly kutatóként éghajlatváltozással foglalkozik. A reportokba rendszeresen bekerülnek pl. azok a tudományosság próbáját kiálló publikációk is, melyek ellentmondani látszanak a fősodorral. Így pl. a wikipédia anyagait is többek között az IPCC anyagai alapján, (illetve azokkal teljesen összhangban) szerkesztik.

“szerintük a következő eljegesedési szakasz legkorábban 30 ezer év múlva várható).

1. Mire alapozták ezt?
2. Mennyire lehet ezt komolyan venni?
3. Nincsen ebben valami szándékoltság? Elvégre a pleisztocén kutatásával foglalkozó szakértők korábban 10-15 ezer éves interglaciálisokkal számoltak (átlagosan). Ezt támasztották alá az utóbbi 800 ezer év tekintetében az adatok…
4. Nem lehet, hogy mindössze az a probléma, hogy a holocén már úgy cirka 11700 éve tart?”

Nem szabályos ciklusok voltak korábban sem, hanem bonyolult egymásra rakódó okok (pl. Föld pályaelemeinek változásai) gerejesztettek egy komplex rendszert. Szerintem ezt az okok előrejelzésére és a komplex rendszer modellezésére alapozták, de én magam nem ezzel foglalkozm, nekem is utána kellene olvasnom (ami amúgy előtted is nyitva áll, lásd a hivatkozásokat a szövegben). Szóval az interglaciálisok hossza nem minden…

“Mi mennydörgős ménkű ez FÉLRESIKERÜLT tudományos ismeretterjesztés???

Mit kell azon szégyellni, hogy egy istenverte interglaciálisban vagyunk???”

Szerintem itt azért használja az általánosabb “ice age” kifejezést, mert amit itt ír, az zömében egyaránt vonatkozik a “kis és a nagy huplikra” azaz a glaciálisokra, de magára a _jégkorra_ is. Szerintem.

A “holokauszt-tagadó”-zással valóban lehet hogy túl messzire mentem — holokauszt tagadót nem ismerek személyesen senkit sem, csak feltételezéseim vannak róluk (bár valószínűleg nem teljesen alaptalanok). Viszont kreacionistákkal már sokat viselkedtem, és azt bátran merem állítani hogy pl. sok közös vonás van az elkötelezett kreacionisták és klímaszkeptikusok érvrendszere, bizonyíték-kezelése, stb. között.

Üdv:
Bálint

Még jó hogy a 6.4.1.8 alcímbe bekerült a helyes fogalom:

6.4.1.8 When Will the CURRENT INTERGLACIAL End? (IPPC)

Mi mennydörgős ménkű ez FÉLRESIKERÜLT tudományos ismeretterjesztés???

Mit kell azon szégyellni, hogy egy istenverte interglaciálisban vagyunk???

1. Mire alapozták ezt?
2. Mennyire lehet ezt komolyan venni?
3. Nincsen ebben valami szándékoltság? Elvégre a pleisztocén kutatásával foglalkozó szakértők korábban 10-15 ezer éves interglaciálisokkal számoltak (átlagosan). Ezt támasztották alá az utóbbi 800 ezer év tekintetében az adatok…
4. Nem lehet, hogy mindössze az a probléma, hogy a holocén már úgy cirka 11700 éve tart?

„Under a natural CO2 regime (i.e., with the global temperature-CO2 correlation continuing as in the Vostok and EPICA Dome C ice cores), the NEXT GLACIAL PERIOD would not be expected to start within the next 30 kyr (Loutre and Berger, 2000; Berger and Loutre, 2002; EPICA Community Members, 2004).”

http://www.ipcc.ch/publications_and_data/ar4/wg1/en/ch6s6-4-1-7.html

“The Holocene warming is an INTERGLACIAL PERIOD and there is no reason to believe that it represents a permanent end to the current ice age. However, the current global warming may result in the Earth becoming warmer than the Eemian Stage, which peaked at roughly 125 000 years ago and was warmer than the Holocene. This prediction is sometimes referred to as a SUPER-INTERGLACIAL.”

http://en.wikipedia.org/wiki/Holocene#Climate

Mindenekelőtt egy általános észrevétel (amely Greg-nek is szól):

Ezt a „holokauszt-tagadós, kreacionistás, ufó-hívős” izét érdemes lenne abbahagyni… Nem nagyon használ az ügynek:)

A Greg-nek feltett kérdés pedig számodra is nyitott, lásd újra alább is:

„Az ANTROPOGÉN TÉNYEZŐK okozta klímaváltozás milyen viszonyban van a természetes tényezők okozta klímaváltozással?

Ill. van itt még néhány WIKIPEDIA idézet ezekre is reagálhatnál vmit. Már csak azért is mert tudtommal még az IPCC sem vitatja az alábbiakat:
1. jelenleg interglaciálisban vagyunk
2. a jelenlegi interglaciális kapcsán a klíma optimum kb. 5-2.5 ezer évvel ezelőtt volt
3. természetes körülmények között néhány ezer éven belül újra glaciálisban leszünk… (kb. 100-120 méterrel zuhan a tengerszint + több tízmillió km2 jégtakaró alá kerül)

Amennyire tudom a természetes tényezőkre „szuperponálódó”, antropogén tényezők kapcsán mindössze különösen meleg SZUPER-INTERGLACIÁLIS lehetőségéről beszélnek.

“The Holocene warming is an interglacial period and there is no reason to believe that it represents a permanent end to the current ice age. However, the current global warming may result in the Earth becoming warmer than the Eemian Stage, which peaked at roughly 125 000 years ago and was warmer than the Holocene. This prediction is sometimes referred to as a SUPER-INTERGLACIAL.”

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ice_Age_Temperature.png

“In the PRESENT INTERGLACIAL, the Holocene, the CLIMATIC OPTIMUM occurred during the Subboreal (5 to 2.5 ka BP) and Atlanticum (8 to 5 ka). Our current climatic phase following this climatic optimum is still within the same interglacial (the Holocene).”

http://en.wikipedia.org/wiki/Interglacial#Interglacials_during_the_Pleistocene

“In popular culture, there is often reference to “the next ice age.”[23] Technically, since the earth is ALREADY IN AN ICE AGE at present, this usually refers to the next glacial period (because the earth is currently in an interglacial period).”

http://en.wikipedia.org/wiki/Quaternary_glaciation#Next_glacial_period

Különösen ez a rész érdekes: a legalasó linkről elérhető ábra nagyon jól alátámasztja azt, hogy a pleisztocén időszak tekintetében mindössze rövid – 10-15 ezer éves – interglaciálisok voltak ezzel szemben a wikipedia a következő glaciális kapcsán már nagyon zavaros hipotézsekkel van tele (mondhatni ez nagyon SPEKULATÍVNAK tűnik…)

“The previous interglacial periods seemed to have lasted about 10,000 years each”

“According to these estimates, the interglacial period the earth is in now may persist for another 50,000 years IF CO2 LEVELS INCREASE TO 750 parts per million (ppm) (the present atmospheric concentration of CO2 is about 385 ppm by volume,[26] but is rising rapidly as humans continue to burn fossil fuels.) If CO2 drops instead to 210 ppm, then the next glacial period may only be 15,000 years away.”

http://en.wikipedia.org/wiki/Quaternary_glaciation#Next_glacial_period

During the 2.5 million year span of the Pleistocene, numerous glacials, or significant advances of continental ice sheets in North America and Europe have occurred at intervals of approximately 40,000 to 100,000 years. These long glacial periods were separated by more temperate and SHORTER INTERGLACIALS.

http://en.wikipedia.org/wiki/Interglacial#Interglacials_during_the_Pleistocene

+ még egy ábra, amely igen jól szemlélteti azt, hogy az utóbbi 450 ezer évben az interglaciális nagyon rövidek voltak, a holocén interglaciális már meglehetősen hosszú…

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Ice_Age_Temperature.png

Akkor már csak egyetlen kérdésem lenne:

Az antropogén tényezők okozta klímaváltozás milyen viszonyban van a természetes tényezők okozta klímaváltozással?

Elvégre az is TUDOMÁNYOS EVIDENCIA, hogy kb. 30 millió éve jégkorszakban vagyunk (lásd Wikipedia link), a jelenkor (holocén) pedig egy köztes felmelegedési periódus, azaz interglaciális (még a nevét is erről kapta, klikkelj a wikipedia linkre!), ill. hogy az utóbbi 800 ezer év átlagában a glaciálisok 90%, az ezeket megszakító meleg periódusok (interglaciálisok) 10% részarányt tettek ki.

Akár a Central Parkban is gond nélkül találkozhatsz recens – néhány ezer éves – glaciális formakinccsel – elvére még 13 ezer évvel ezelőtt is cirka 10-12 millió km2-t borított jég – néhol több ezer méter vastagságban – Észak-Amerikában.

(hát azért ez is csinos felmelegedés volt…. Néhány ezer év alatt cirka 80-90 méter tengerszint emelkedés, ill. több tízmillió km2 szárazföldi jégtakaró eltűnése… ja és voltak ebben nagyon gyors periódusok is… az éghajlat nem feltétlenül antropogén tényezők mentén változik gyorsan…)

És a dolgok normális mente szerint valószínűleg néhány ezer éven belül újra ez a helyzet fog fennállni – ebbe maximum az antropogén tényezők okozta felmelegedés fog „beleszólni”…

Néhány link a wikipediából:

“Glaciologically, ice age implies the presence of extensive ice sheets in the northern and southern hemispheres;[1] by this definition WE ARE still IN THE ICE AGE that began at the start of the Pleistocene”

http://en.wikipedia.org/wiki/Ice_age

“The Holocene is part of the Neogene and Quaternary periods. Its name comes from the Greek words ὅλος (holos, whole or entire) and καινός (kainos, new), meaning “entirely recent”. It has been identified with the current warm period, known as MIS 1, and can be considered an INTERGLACIAL in the CURRENT ICE AGE.”

http://en.wikipedia.org/wiki/Holocene

plussz még egy ábra

http://en.wikipedia.org/wiki/File:65_Myr_Climate_Change.png

Tulajdonképpen örülök a sok hozzászólásnak, hiszen az ellenzők remekül illusztrálják, amit a bejegyzésben írtam: a klímaváltozás-szkeptikusok ugyanazokat a toposzokat, “érveket” használják újra és újra, függetlenül attól, hogy ezeket már cáfolták, illetve nem vonható le semmilyen következtetés belőlük (pl. lokális adatok nem cáfolnak globális trendeket — ld. “melyik volt Magyarországon a legmelegebb hónap?”). Az itt megjelent szkeptikusok az ismeretelméleti küszöb szelektív alkalmazását is remekül demonstrálták, köszönet.

Ami meg a különféle összeesküvés-elméleteket illeti: azok boncolgatását inkább más blogokra hagyom.

“Tudományos kérdésekben teljesen lényegtelen, hogy a többség (beleértve a “tudományos elitet” is) mit gondol, konszenzus van-e vagy az érintett kérdésben vagy sem. Az erre való hivatkozás súlyos érveléstechnikai/logikai hibának számít, ahogyan a tudományos igényesség hiányára való hivatkozás is.”

Az érvem nem mennyiségi, hanem minőségi. A “darabszám” természetesen nem dönt, viszont a tudomány “piacterén” a kívülállók mindenféle gyanakvó összeesküvés-elméletével szemben nyílt verseny van, ahol éppen a konszenzussal szembemenő elméletekkel lehet a legnagyobbat “kaszálni”, amennyiben azok kiállják a tudományosság próbáját. Az, hogy az antropogén eredetű éghajlatváltozás hipotézis ma “mainstream” és a klímaszkepticizmus “alternatív”, az nagy mértékben azon múlik, hogy a komplex tények és összefüggés-láncolatok tudományos igényű visszafejtése sokkal inkább támogatja az előbbi hipotézist mint az utóbbit. Ennyi.

A klímaszkeptikusok eszköztárához, csakúgy mint minden egyéb posztnormális “tagadás” (holokauszttagadás, kreacionizmus, stb) eszköztárához egyébként pontosan hozzátartozik az amit a fentebbi felsorolásban Ön is megvalósít: tények (és féligazságok) egy ügyesen kiválasztott sorozatának csokorbagyűjtése, melyek az adott oldal álláspontját látszanak alátámasztani. Na ez pl. abszolút nem tudományos, sokkal inkább populista eszköz. Vö. pl. http://www.ipcc.ch/graphics/syr/fig1-2.jpg — ez nem “cherry-picking, itt és a hasonló IPCC összesítésekben minden részletesen dokumentált és hozzáférhető, egyenként ellenőrizhető (még ha ez némi utánajárást igéányel is).

Amúgy az én személyes szakterületemen (ökológiai hatások) sokkal több a melegedést alátámasztó, mint az azzal ellentétes tény. (De ilyenek is vannak, ezek nem kerülnek elhallgatásra, sőt sokkal több figyelmet kapnak! Ha én pl. valami ilyet figyelnék meg, akkor első dolgom lenne ezt tudományosan lepublikálni — kevesebb munkával több “eredményt” (hírnevet, impekt faktort, stb) lehet így elérni, mint a már uncsi, a melegedés hipotézist alátámasztó tények közlésével. Mégis inkább ilyeneket közölnek szerte a világban — mert inkább ilyenek vannak.)

“Meglehetősen sok a szakmai folyóiratokban megjelent, a mainstream álláspontot egy-egy apró, specifikus kérdésben vitató írás is.”

Ilyet én is írtam (épp tegnap fogadták el egy elég jó lapban), és még tervezek is írni. Ebből azonban nem következik a mainstream álláspont tarthatatlansága, vagy az alternatív hipotézis igaz volta.

Üdv:
Bálint

Tudományos kérdésekben teljesen lényegtelen, hogy a többség (beleértve a “tudományos elitet” is) mit gondol, konszenzus van-e vagy az érintett kérdésben vagy sem. Az erre való hivatkozás súlyos érveléstechnikai/logikai hibának számít, ahogyan a tudományos igényesség hiányára való hivatkozás is.

Például, hogy a létező legegyszerűbb példát hozzam: a tudományos igényesség hiánya nem változtat azon a tényen, hogy 1997 óta nem emelkedik a Föld átlaghőmérséklete. Ez mindenképpen azt feltételezi, hogy az AGW elmélet részben vagy egészben hibás, ugyanis az álláspontot követők közül senki sem várta a felmelegedés megtorpanását vagy leállását. Ahhoz, hogy 2100 környékére elérjük a középbecslésnek számító 3 fok körüli szintet, átlagosan évtizedenként 0.3°c felmelegedésre lenne szükség.

Én személy szerint több tucat olyan világhírű tudósról tudok, aki egyáltalán nem ért egyet az ember által okozott globális felmelegedés egyébként bizonyítatlan elméletével. John Christy és Roy Spencer, a NASA két kutatójának személye jó példa lehet erre. Ők ketten alkották meg a műholdas globális hőmérséklet-megfigyelés módszertanát, és rögzítették, valamint elemezték éveken keresztül a megfigyeléseket. Úttörő munkát végeztek, ami szerencsére nem maradt elismerés nélkül.

Meglehetősen sok a szakmai folyóiratokban megjelent, a mainstream álláspontot egy-egy apró, specifikus kérdésben vitató írás is.

A kérdésekről és válaszokról: az első kettő tökéletes. Több helyen igyekeztem referenciát is adni, ahol elmaradt azt pedig külön kérésre kiegészíthetem…

3. 1997 óta a globális hőmérséklet stagnált, az 1997-2009 közötti időszakra illesztett lineáris trend meredeksége gyakorlatilag nulla. Ebben egyetértés van a felszíni és a műholdas megfigyelési sorok között. http://www.woodfortrees.org/plot/hadcrut3gl/from:1997/plot/uah/from:1997 Csökkenést csak 2001-es kezdettel kapnánk. 1997 január óta valamivel több mint 13 év telt el. Ezalatt az ember által okozott globális felmelegedés elméletére építő modellek alapján kb. 0.4 fokos emelkedést kellett volna tapasztalnunk, ez teljesen hiányzik.

4. Az északi-sarkvidék átlaghőmérséklete az utóbbi 140-150 év folyamán az 1930-as években érte el maximumát. 1920 körül egy rendkívül erős felmelegedés következett be a sarkkörtől északra, amelyet 1940-től kezdődően egy lehűlő tendencia, majd 1970-től egy újabb felmelegedési folyamat követett. A jelen hőmérsékleti és jogviszonyai még a 20. századhoz képest sem példátlanok. http://www.warwickhughes.com/cool/jones79_90n.jpg

5. A legmelegebb valaha feljegyzett hónap 1807 augusztusa, a második helyezett pedig 1834 július. Magyarországon a 2003-as nyár egyetlen hónapja sincs a 20 legmelegebb között(!), 1992 augusztusa viszont igen. Erre sajnos online anyagot nem tudok adni, viszont az 1780-ig terjedő mérési adatsort több alkalommal is kiadták már. Talán ez a legelterjedtebb: Kakas József (szerk.): Magyarország éghajlati atlasza II. kötet, Adattár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.

6. Az északi sarkvidékhez hasonló változások figyelhetőek meg Grönlandon is a 19. század közepe óta. Az elmúlt 10.000 év jégszelvények alapján: http://www.foresight.org/nanodot/wp-content/uploads/2009/12/histo3.png Elmúlt közel százezer év éghajlatváltozásai: http://www.ig.utexas.edu/people/staff/charles/gisp2_d18o.jpg

7. 1979 óta állnak rendelkezésre műholdas megfigyelések a tengerjég kiterjedésről. Az elmúlt 30 év során az arktikus tengerjég kiterjedése erőteljesen csökkent, a déli sarkvidéken pedig növekedett a tengerjéggel borított terület átlagos kiterjedése.

8. A trópusi viharok számában 1900 óta nincs értékelhető változás, az ilyen légköri képződmények által felszabadított energia összértéke (ACE – accumulated cyclone energy) nem mutat emelkedést. http://www.coaps.fsu.edu/~maue/tropical/global_running_ace.jpg

9. Az Egyesült Államokban észlelt tornádók átlagos éves összege emelkedett, azonban az F3-asnál erősebb kategóriájúaké nem. Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy lakatlan területeken csak azokat a tornádókat jegyezhették fel, amelyek kellően nagy pusztítást vittek véghez a természeti környezetben. 50-100 évvel ezelőtt viharvadászok és modern megfigyelési technika hiányában a gyengébb viharok észrevétlenek maradhattak.

10. Az utolsó kérdés “beugratós” volt, erre sokakhoz hasonlóan én is nagyon szeretném tudni a választ

Gergőnek, a blogírónak sajnos teljesen igaza van. Én magam nap mint nap “klímaügyekkel” fogalakozom, tudományos kutatóként, és egyértelműen azt tapasztalom, hogy egy bizonyos szakmai színvonal, tudományos megalapozottság és igényesség felett egyszerűen eltűnnek a klímaszkeptikus hangok. Nem tiltja ki senki őket. Sőt igazából a tudományos sztárrá válás leggyorsabb és legbiztosabb módja az lenne, ha valaki szépen és következetesen le tudná vezetni hogy az éghajlatváltozás mértékében és hatásaiban téved a mainstream tudomány.

Viszont. Aki már eljut a tudomány űzésének addig a szintjéig, hogy meg tudja érteni az éghajlati rendszer (igen komplex) bonyolult összefüggéseinek vizsgálatára használható módszereket, a bonyolult érv-láncolatokat melyek pl. az IPCC egy-egy megállapítása mögött állnak (és ezzel együtt megtanulja mi az a “tudományos igényesség” — talán ez a legfontosabb!), az mire idáig eljut többnyire meg is győződik a tudományos konszenzus helyességéről.

A probléma komplexitása (nincsenek nyilvánvaló igazságok), illetve az óriási társadalmi-gazdasági-egyéniegzisztenciális vonzatok mindig újra termelik a szkepticizmust, mi a “legalsó” szinten, a tudományosan féltájékozott körökben akár nagyon népszerű is lehet. innentől pszichológia, és a “tagadás” ugyanazon törvényei vezérlik, mint a holokauszt-tagadókat, kreacionistákat, ufó-hívőket stb.

Van egy nagyon jó leírás a klímaszkeptikusság jelenségéről:
http://www.pik-potsdam.de/~stefan/Publications/Other/rahmstorf_climate_sceptics_2004.pdf

Nem mai de aktuálisabb, mint valaha.
(ha volt már, bocs, nem olvastam végig a teljes blogot)

Üdv:
Bálint

Ez az öt rövid kérdés viszont inkább 10 lett, és nem is túl rövidek…
1, vízpára
2, 0,0388%
3, csökkent (bázisévnek 1997-et választani nem túl korrekt)
8, utóbbi éveken csökkent a számuk

a többire érdekelne a válasz.
4,

A kedvedért eltekintenék az írásaidat átszövő érveléstechnikai, illetve logikai hibák tucatjaitól (pl. közvélekedésre hivatkozás – argumentum ad populum) és feltennék 5 rövid kérdést. Mindezt csupán azért szándékozom megtenni, hogy megbizonyosodhassak a Föld éghajlati rendszerével kapcsolatos széleskörű ismereteidről. Amennyiben valaki ebben a témakörben a fentiekhez hasonló kinyilatkoztatásokat tesz az éghajlatváltozás témakörét övező vita résztvevőiről, az valószínűleg irigylésre méltó tudással rendelkezik.

1. Melyik a legjelentősebb és a Föld légkörében legnagyobb mennyiségben megtalálható üvegházhatású gáz?

2. Mennyi a légkör átlagos szén-dioxid koncentrációja százalékban kifejezve?

3. 1997 és 2009 között hogyan alakult a Föld átlaghőmérséklete a felszíni megfigyelésekből számított és az ennél lényegesen megbízhatóbb műholdas technológián alapuló adatsorok szerint? (növekedett/stagnált/csökkent)

4. Az elmúlt 150 év során hogyan változott az északi-sarkvidék átlaghőmérséklete és mely időszak adódott a legmelegebbnek a műszeres megfigyelések szerint?

5. Magyarországon 1780 óta rendszeres meteorológiai megfigyelések folynak. Mely évben volt a valaha feljegyzett legforróbb hónap, és pontosan melyik volt az?

6. Grönland hőmérsékleti tendenciái 1850 óta, valamint az elmúlt 10.000 évben.

7. A tengeri jégtakaró esetében 1979 óta megfigyelhető tendenciák az északi- és déli sarkvidéken, valamint globális átlagban.

8. Hogyan változott az utóbbi évtizedekben a trópusi viharok száma a Földön?

9. Hogyan változott az utóbbi évtizedekben az észlelt tornádók száma a Földön?

10. Mi okozta a középkori klímaoptimumot kb. 900 és 1200 között, amely során a Vikingek mezőgazdasági tevékenységet is folytattak Grönland partvidékén?