Az ektogenezis testen kívüli terhességet jelent. Bár a mesterséges méh ma még a tudományos fantasztikum világába tartozik, az első lépések ígéretesek. 1997-ben japán tudósok egy műanyag-tartályban három héten keresztül életben tartottak egy 17 hetes kecske-embriót. Néhány évvel később amerikai kutatók hormonok segítségével emberi méhsejtekből mesterséges méhfalat növesztettek egy műanyag-tartályban, amelybe emberi embriók sikeresen beágyazódtak. A kísérletet hat nap elteltével — az emberi embriókon való kutatásokat korlátozó törvényeknek megfelelően — meg kellett szakítani. Valószínű azonban, hogy nem kell sokat várni a mesterséges méh kifejlesztéséig. Az ektogenezis minden bizonnyal újraéleszti majd az abortuszról szóló vitát.

A mesterséges méh kétségkívül hasznos találmány lenne. Lehetővé tenné, hogy balesetet szenvedett terhes nők magzatait megmentsék a kórházak sürgősségi osztályán. Megoldást jelentene azoknak a nőknek, akik nem képesek kihordani magzatukat. Esélyt adna extrém koraszülött babáknak az életre. Mivel a mesterséges méh a fejlődő magzatnak biztonságos környezetet biztosít, el lehetne kerülni az alkoholfogyasztásnak vagy kábítószer-használatnak köszönhető magzati károsodást. Azok a nők, akik nem szeretnék karrierjüket megszakítani, a magzat kihordása helyett hozzáértő orvosokra bízhatnák leendő gyermekük sorsát.

Vannak, akik lelkesen várják a mesterséges méhek elterjedését. A Raeliánus mozgalom például elindította a „Babytron” programot klónozott gyermekek létrehozására. Egyes feministák szerint a mesterséges méhek hozzájárulnak a nők egyenjogúvá válásához azáltal, hogy elkerülhetővé teszik a terhesség kellemetlen velejáróit — felszabadítva a nőket a „fajfenntartás zsarnoksága” alól.

Más feministák azonban a férfiuralom kiterjesztésére figyelmeztetnek. Mi akadályozza meg a férfiakat a női nem teljes elnyomásában — kérdezik — ha már a gyermekek kihordásához sincs szükség nőkre?

Az ektogenezis az abortusz ellenzőit is lelkesedéssel tölti el. Az abortusz jelenleg ugyanis nemcsak a terhesség megszakításával, hanem a magzat megölésével is jár. Amennyiben azonban a terhességmegszakítást el lehet választani a magzat megölésétől, semmi indokunk nem marad arra, hogy a jelenlegi szabályozást fenntartsuk. Egy dolog megszakítani egy nem kívánt terhességet — egészen más dolog megölni egy, az ember testén kívül fejlődő magzatot. Ha a testen kívüli terhesség valósággá válik, abortusz helyett a terhes nők magzataikat mesterséges méhekbe helyezhetik, melyeket gyermektelen párok örökbe fogadhatnak.

Mit szólnak mindehhez az érintettek? Egy ausztrál kutatás az abortuszt támogató és ellenző nőket kérdezett a mesterséges méhek használatáról. Mint kiderült, mindkét tábor ellenezné a mesterséges méhek használatát. Mind az abortusz támogatói, mind az ellenzői amellett érveltek, hogy egy leendő anya nem mondhat le egyszerűen leendő gyermekéről. Az abortusz ellenzői szerint a mesterséges méh igénybe vétele semmivel sem lenne jobb, mint a gyermek elhagyása. Az abortuszt elfogadók szerint a terhesség megszakításához való jog nem egyszerűen a terhességgel járó kényelmetlenségektől való megszabadulásról szól — sokkal inkább arról, hogy az ember nem akar anyává válni.

Címkék: abortusz, feminizmus, szülés

Kapcsolódó bejegyzések:
Fiú legyen vagy lány?
Választások Amerikában
A zigóta kalandjai
Születés
Halál utáni terhesség