Szűz Mária és az abortusz
2010. január 17.Barack Obama elnöki programjának egyik legfontosabb pontja az amerikai egészségügyi rendszer megreformálása volt. Az elnök első évének vége felé úgy tűnik, hogy a reform megvalósulhat: novemberben a Képviselőház minimális többséggel elfogadott egy törvénytervezetet, a Szenátus pedig Karácsony napján, ugyancsak minimális többséggel rábólintott egy másikra. Ha az elkövetkező pár hétben sikerül egységesíteni a két tervezetet, és azt a Képviselőház és a Szenátus is megszavazza, akkor esély van arra, hogy Amerika megszabaduljon diszfunkcionális, drága és igazságtalan egészségügyi rendszerétől. Kész csoda lesz, ha ez sikerül.
Abban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kell. Az Egyesült Államok GDP-jének kb. 16%-át fordítja egészségügyi kiadásokra, ami az OECD-átlag majdnem kétszerese. Összehasonlításul: Franciaország GDP-jének 11%-át, Németország 10,4%-át, Svédország 9,1%-át, Nagy-Britannia pedig 8,4%-át költi egészségügyre. (Magyarország 7,4%-ot.) Ezért a tömérdek pénzért az amerikaiak nem kapnak jobb ellátást, mint más gazdag országok polgárai. Amerikában a csecsemőhalandóság több, mint kétszerese Svédországénak és jelentősen meghaladja Franciaország, Németország, vagy Nagy-Britannia mutatóit. A születéskor várható élettartam majdnem két évvel kevesebb, mint Svédországban és más fejlett országokban.
Az amerikai rendszer tehát kiugróan drága, viszont cserébe rosszabb ellátást nyújt, mint más országok egészségügyi rendszerei. Az amerikaiak élen állnak az elhízottságban és ugyanakkora esélyük van tüdőrákban meghalni, mint más OECD-országok lakosainak. Ha azt nézzük, hogy a 75 év alatti népesség körében hány halálesetet lehetne elkerülni időbeni orvosi beavatkozással, akkor az Egyesült Államok 19 fejlett ország között az utolsó helyen áll. Ez évente 101 ezer halálesetet jelent.
Mint köztudott, az amerikai rendszer magánbiztosítókon alapul. Az átlagpolgár munkáltatóján keresztül kap egészségügyi biztosítást, ellentétben más országok társadalombiztosítási rendszereivel. Ennek megfelelően sok munkanélkülinek, kisvállalkozónak, szegénynek és illegális bevándorlónak — kb. 47 millió embernek — nincs egészségbiztosítása. Évente 600 ezer ember veszti el minden vagyonát egészségügyi kiadásai miatt. De azok sem alhatnak nyugodtan, akiknek a munkáltatója állja a biztosítást: az elmúlt években az egészségügyi kiadások évente 7 százalékkal drágultak. Ráadásul becslések szerint Amerikában az egészségügyi kiadásokra fordított 2,3 trillió dollár 30-35%-a kárba vész.
Valójában azonban az amerikaiak 40-50%-a már ma is az állami egészségügyi rendszerben van: a szövetségi alkalmazottak, a 65 év feletti nyugdíjasok (Medicare) és egyes szegények (Medicaid) az állam által finanszírozott ellátást kapnak. De a Medicare és Medicade programokra fordított kiadásokból más országok teljes lakosságuknak nyújtanak biztosítást. Ezek a programok azonban még így is fényévekkel jobb hatékonysággal működnek, mint a magánbiztosítók.
Ennek ellenére az egységes állami társadalombiztosítás bevezetése lekerült a napirendről. A reform mindenki számára kötelezővé tenné az egészségügyi biztosítást és „biztosítási piacokat” hozna létre, ahol a polgárok összehasonlíthatnák a különböző biztosítók által nyújtott szolgáltatásokat. Sor kerülne végre a biztosítási piac szabályozására — jelenleg ugyanis nincs rendes szabályozás, így például a biztosítók „levadászhatják” a legkevésbé kockázatos ügyfeleket és visszautasíthatják a nagyobb kockázatot jelentő, már beteg vagy arra hajlamos ügyfeleket. A törvénycsomag tartalmaz emellett rengeteg költségcsökkentő programot, bár egyáltalán nem biztos, hogy ezek elegendőek a rendszer hatékonyabbá tételére.
Mindezek ellenére hatalmas ellenállás fogadta a reformot. Az egyre inkább jobbra tolódó Republikánus párt mindenfajta kompromisszumot elutasított. A jobboldal pedig az elmúlt hónapokban elképesztően demagóg kampányt folytatott a reform ellen. Az Obama-kormányzat reformja szerintük a „szocializmus” bevezetését jelentené Amerikában.
Sokan féltik jelenlegi biztosításuk elvesztését. Tavaly nyáron a reformról szóló lakossági fórumokon több idős hozzászóló kifogásolta a Medicare program államosítását. Nyilván senki sem mondta meg nekik, hogy a Medicare mindig is állami program volt. Különben is, Amerikában élő külföldiként nehéz elhinni, hogy a jelenlegi ellátással bárki is elégedett lenne. Itt, Manhattan közepén — ahol aztán végképp nem lehet orvoshiányra panaszkodni — egy szakorvosi beutalóra négy-öt hónappal későbbre lehet csak időpontot kapni. Amikor az ember végre eljut az orvoshoz, az első fél órát egy 20-25 oldalas kérdőív kitöltésével tölti. Amerikában ugyanis még mindig nincsenek elektronikus betegnyilvántartó rendszerek. Minden dokumentációt kézírással vezetnek. Azért ezen már Magyarországon is rég túl vagyunk.
Az
Obama által bevezetni kívánt szocializmusban a fogyatékossággal
élőknek sem jutna ellátás — mondják a reform ellenzői. Így
például Stephen Hawking, a súlyosan mozgáskorlátozott
világhírű elméleti fizikus
— Az idő rövid története, az
Einstein álma és egyéb írások és más, magyarul is
megjelent könyvek szerzője — sem kapna orvosi ellátást egy
állami rendszerben. Sőt, az állam a fogyatékossággal élők életét
értéktelennek nyilvánítaná és
„halál-bizottságokra” bízná a sorsukat.
Hawking persze történetesen az angliai Cambridge-ben professzor és
egészségügyi ellátását az adóbevételekből finanszírozott brit állami
rendszerben kapja.
De a
legsúlyosabb
ostobasággal Chuck Norris — egykori akciófilm-sztár és
újabban konzervatív közíró — járult hozzá a közbeszédhez.
Sokan attól félnek ugyanis, hogy az állam által támogatott
biztosítási piacokon megvehető biztosítás-csomagokban az abortusz is
elérhető lesz. Amerikában pedig az abortusz mindig is
robbanékony téma.
A texasi kopó így tehát karácsonyi
publicisztikájában azon elmélkedik, hogy Szűz
Máriának mint szegény, házasságon kívül teherbe esett tinédzsernek
Obama egészségügyi rendszerében nem lett volna más lehetősége, mint
az abortusz. És mi lett volna akkor az emberiséggel?
Címkék: abortusz, egészségügyi reform
2010. január 18. 19:41
grat chuckynak.
attól tartok az egészségügy messze túl összetett ahhoz, hogy legyen akár távolról ideális megoldás, jóléti államok elbírják a terhét és ezért relatíve jó.
2010. január 20. 12:09
A probléma Obama reformjával az, hogy valóban szocialista irányba próbálja terelni az USA EÜ biztosítás rendszerét, ami a jelenleginél is rosszabbá tenné.
A megoldás a verseny erősítése az EÜ biztosítási piacon, amit így lehetne elérni:
- Szabványos EÜ biztosítási csomagok:
– Alap – ennek kötelezőnek kellene lennie
– Normál
– Emelt
– Luxus
Az állam, ha feltétlenül szükséges, akkor esetleg beszállhat egy állami biztosító létrehozásával az alap és normál kategóriában.
A szabványosítással el lehetne érni, hogy az EÜ biztosítók ne a kiadási oldalt nyomják fel a profit érdekében, ami ma az EÜ költségek folyamatos növekedését okozza, hanem a költségeket csökkentsék a profit érdekében.
Az EÜ szolgáltatás színvonalát kritizálókat pedig simán le lehet szerelni azzal, hogy aki akar és ki is fizeti, megveheti magának a luxus EÜ biztosítást…
2010. január 20. 12:42
Csak, hogy amerikai barátomat idézzem: Úgy tűnik, hogy Curt Schilling ismerete fontosabb volt az egészségügy átalakításánál: http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2010/01/20/AR2010012000335.html
2010. január 20. 14:26
Ugy látom, nem csak az amerikai jobboldalon élnek tévhitek. A cikkben közölt információk igazak lehetnek az egyik államban/biztositónál és tévesek a másiknál.
Az a szolgáltatás pl. amit én kapok Kaliforniában, az Obama elnök által egyik követendő példának tartott Kaiser biztositónál sokkal magasabb szinvonalu, mint amiről Magyarországon álmodni mernek, lehet, hogy pazarló, de nekem sokkal kevesebbe kerül, mint amennyi otthon az egészségbiztositás és a nyilvántartás teljesen elektronikus beleértve a páciens azonnali hozzáférését interneten pl. a laboreredményekhez. A bekerülés a rendszerbe sajnos valóban a munkahelyhez – és a nagy cégekhez kötött, de pont ezen akar változtatni a kormányzat.
Jó, hogy irnak az amerikai egészségügyi reformról, de nemcsak a jobboldal rosszindulatú ellenérveit, hanem a reform törekvéseit is ismertetni kellene.
2010. január 25. 07:18
Nos, a Massachusetts állami szenátusi választás után lehet, hogy az egész téma elvesztette aktualitását: mivel a Demokraták elvesztették a törvény elfogadásához szükséges többségüket, előfordulhat, hogy nem lesz semmi a reformból.
De azért egy-két válasz. JTBM írja: “A probléma Obama reformjával az, hogy valóban szocialista irányba próbálja terelni az USA EÜ biztosítás rendszerét, ami a jelenleginél is rosszabbá tenné.”
Nem értem, mit értesz “szocializmus” alatt. Az általad felvázolt rendszer Nyugat-Európa kapitalista országainak EÜ biztosításához hasonlít. Ezek pedig nem szocialisták. Azt sem értem, hogy mitől romlana ettől a jelenlegi rendszer.
Amerikába-szakadt sorstársam pedig persze, hogy jobb ellátást kap a Kaiser Permanente-nél, ami valóban az egyik legjobb szolgáltató — de mellesleg nem biztosító, hanem úgynevezett “health maintenance organization” (HMO), ami nem teljesen ugyanaz.
Mellesleg igyekeztem elkerülni a bejegyzésben a Magyarországhoz való hasonlítgatást — mert azt egy percig sem gondolom, hogy akinek Amerikában van biztosítása, rosszabb ellátásban részesülne, mint Magyarországon. Bár egészen más okokból, de a magyar rendszer szinte minden mutató szerint rosszabb, mint az amerikai — EÜ rendszerünk szerint inkább a fejlődő, mint a fejlett világhoz tartozunk. Erről lásd
http://bioetikablog.hu/2008/01/megfontolasra_visszakuldve
2010. január 27. 23:59
Az MA valasztast ehhez az egeszsegugy reforhoz kotni azert vicces, mert MA-ban universal healhcare van Romney ota, szebb, mint amit e torveny valaha bevezethet.
Az amerikai egeszsegszolgaltatas igen magas szinvonalu, ha van lehetoseged jo biztositasra. Ha nincs, szorri, haljal meg, vagy adosodj el. Az iparilag fejlett orszagok kozul az egyetlen vagyunk, akik azt mondjak, inkabb maganbiztositoknak megahaszon (30 szazalekot tesz ra a koltsegekre csak a maganbiztositas), mint mindenkinek ellatas, hat ez van, kuzdunk mindannyian a magunk modjan. Meg nem tudom, hogy gyerekem egyetem utan hogy kerul majd at a rendszerbe, pre-existing conditionnal vagy anelkul, egyelore marad a mi biztositasunkon, amit tulajdonkepp miatta valtoztattunk, hogy maradhasson 24 eves koraig, az meg 3 es fel ev, drukkolok nagyon a “szocializmusnak”, hogy legalabb ezen tudjon valtoztatni, ne kezelje ugy a gyerekkorbol hozott kondiciot, mint negyszeres hasznot.
Tenyleg ne Mo-hoz hasonlitgassunk, mert akkor en azonnal elojovok egyik gyerek csodalatos tortenetevel, ami sehol se tortenhetett volna meg, csak az USA-ban, mashol nyomorek lett volna, eleg nagy valoszinuseggel. 10 eve, jo biztositas, fizette a specialistat, mazli. De akkor is.
Azota sok minden valtozott, kuldtek mar rank vegrehajtot is vervetel szamlara. Vitatkozni kell, telefonalgatni folyton, mert aki nem vitatkozik, nem telefonal, tiszta haszon, es be van szamitva, hogy hany szazalek nem vitatkozik.
2010. január 28. 00:15
irtam meg egyet, a 20-25 oldalas kerdoivrol, hogy szerintem tulzol, 4 oldal az, de elveszett.
Ugyanakkor helyi aktivistak, nekialltak telefonalgatni, borgyogyaszokhoz, Fele Botox kezelest kert, fele borrak tuneteket irt le. Borrakosok 3 honapra kaptak idopontot, botoxosok 1-3 napon belul.
2010. január 28. 00:19
Ja! kisebbik gyerek szeptembertol bioetikat vesz fel, sajnos nem a te egyetemeden. Honor’s Acedemy, kis osztaly, neki talaltak ki. Alig varom
2010. január 28. 00:36
Academy, ehh. Lehet, atiranyitom forumodra a kislanyt, most mindjart. Olvas magyarul, csak angolul valaszol, ha. Bioetikara teremtettem, ha letezik ilyen
Hadd legyen kis fourja osztaly elott.
2010. január 31. 11:36
Csak a pontosság kedvéért:
A szocialista kitételt az osztrák közgazdasági iskola terminológiájában kell érteni. Amennyire tudom ez a klasszifikáció Ludwig von Mises nevéhez kötődik, aki kétféle szocializmust különböztetett meg:
1. a Bismarck nevéhez kötődő német típusút (itt a termelőeszközök magántulajdonban maradnak, de sajátos államkapitalista/korporatista-etatista rendszer jön létre, amelyben a piaci mechanizmus háttérbe szorul)
2. A Lenin nevéhez kötődő orosz típust, ahol az államkapitalista rendszer a termelőeszközöket is magántulajdonba veszi.
Mises ezt pl. a „Human action: a treatise an economics” című művében részletesen is kifejti.
http://mises.org/resources/3250
2010. január 31. 19:05
Nagyon jo cikk, gratulalok a szerzonek!
“Amerikában ugyanis még mindig nincsenek elektronikus betegnyilvántartó rendszerek. Minden dokumentációt kézírással vezetnek.”
Ez egy sajnalatos targyi tevedes, ha szabad javasolnom, korrigald. Amerikaban elek. Az interneten keresztul foglalhatok magamnak idopontot az orvosnal, ugyanott megnezhetema leleteimet, biztonsagos kodolt kapcsolatban tanacskozhatok az orvosommal, es minden adatom a gepen van.
Az EPIC nevu ceg szoftvererol van szo. http://www.epic.com/
Valoszinuleg van olyan hely is Amerikaban, amrie igaz a cikk allitasa.
2010. december 11. 19:45
ami Chuck Norris eszmefuttatását illeti, Szűz Máriának mint szegény, házasságon kívül teherbe esett tinédzsernek az ókori Izraelben nem lett volna más lehetősége, mint hogy megkövezik házasságon kívüli nemi életért, csak az isteni beavatkozásnak köszönhette, hogy megúszta, szóval Isten valószínűleg most is gondoskodna róla