Hozzászólás: Szegény Spirit http://bioetikablog.hu/2010/02/szegeny_spirit Írások bioetikai, orvosi etikai kérdésekről, illetve a biotechnológia fejlődése és az éghajlatváltozás által felvetett problémákról. Thu, 17 May 2012 14:58:30 +0000 hourly 1 http://wordpress.org/?v=3.1.3 Gloucester http://bioetikablog.hu/2010/02/szegeny_spirit#comment-1127 Gloucester Wed, 10 Feb 2010 15:28:44 +0000 http://bioetikablog.hu/?p=960386#comment-1127 Szerintem az újvilágba kivándorló telepesekkel 2 ok miatt nem lehet párhuzamba hozni egy ilyen Mars-akciót. 1. A történelmi példákat a jelenkorban használni mindig nagy körültekintéssel szabad. ("Kétszer ugyan abban a folyóba lépni nem lehet.") Feltételezem, hogy semmilyen etikai problámát nem látsz Kolumbusz útjának elvállalásában. Vajon a matrózéban sem? (Ez nagyon messzire vezető gondolat.) 2. A telepesek már nem az első utazók voltak, nagyjából tudták, hogy hova mennek és rendelkeztek a Föld ellátmányával. Talán inkább azért vállalták az utazást, mert hazájukban nem rendelkeztek földdel. Messze nem voltak olyan kiszolgáltatottak és nem kellett hagyatkozniuk a magukkal vitt technikai eszközeikre, mint az űrhajósok. Szerintem az újvilágba kivándorló telepesekkel 2 ok miatt nem lehet párhuzamba hozni egy ilyen Mars-akciót.
1. A történelmi példákat a jelenkorban használni mindig nagy körültekintéssel szabad. (“Kétszer ugyan abban a folyóba lépni nem lehet.”) Feltételezem, hogy semmilyen etikai problámát nem látsz Kolumbusz útjának elvállalásában. Vajon a matrózéban sem? (Ez nagyon messzire vezető gondolat.)
2. A telepesek már nem az első utazók voltak, nagyjából tudták, hogy hova mennek és rendelkeztek a Föld ellátmányával. Talán inkább azért vállalták az utazást, mert hazájukban nem rendelkeztek földdel. Messze nem voltak olyan kiszolgáltatottak és nem kellett hagyatkozniuk a magukkal vitt technikai eszközeikre, mint az űrhajósok.

]]> Gloucester http://bioetikablog.hu/2010/02/szegeny_spirit#comment-1126 Gloucester Wed, 10 Feb 2010 15:10:11 +0000 http://bioetikablog.hu/?p=960386#comment-1126 Szerintem félreérthető. Előfeltételezéseket tartalmaz a kijelentés. Ha elfogadom, hogy lehet ilyen bázist létrehozni a Marson (bár én nem osztom ezt a véleményt), akkor is számos olyan orvosi ellátást kénytelenek nélkülözni az űrhajósok (utánpótlás ide vagy oda), amit a Földön megkaphatnának. A te értelmezésedben valóban nincs orvosetikai (bioetikai?) probléma. Tényleg nagyvonalúan biggyesztette oda az újságíró ezt a szót, talán másféle etikára gondolt. (Én csak médiaetikát tanultam.) Az is lehet, hogy mindössze az űrügynökség PR osztálya radarozza a közvéleményt, hogy milyen társadalmi elfogadottsága lenne egy ilyen akciónak. Szerintem félreérthető. Előfeltételezéseket tartalmaz a kijelentés. Ha elfogadom, hogy lehet ilyen bázist létrehozni a Marson (bár én nem osztom ezt a véleményt), akkor is számos olyan orvosi ellátást kénytelenek nélkülözni az űrhajósok (utánpótlás ide vagy oda), amit a Földön megkaphatnának.
A te értelmezésedben valóban nincs orvosetikai (bioetikai?) probléma. Tényleg nagyvonalúan biggyesztette oda az újságíró ezt a szót, talán másféle etikára gondolt. (Én csak médiaetikát tanultam.) Az is lehet, hogy mindössze az űrügynökség PR osztálya radarozza a közvéleményt, hogy milyen társadalmi elfogadottsága lenne egy ilyen akciónak.

]]> Greg http://bioetikablog.hu/2010/02/szegeny_spirit#comment-1125 Greg Tue, 09 Feb 2010 14:12:10 +0000 http://bioetikablog.hu/?p=960386#comment-1125 Természetesen nem arról lenne szó, hogy a biztos halálba küldik az űrhajósokat, hanem hogy létrehoznának egy permanens bázist, ami amiben lehet, önfenntartó, amiben pedig nem, azt utánuk lehet küldeni. Vagyis az űrhajósok nem egy öngyilkos küldetést vállalnának el, hanem egyszerűen ott élik majd le életük hátralevő éveit -- mint annak idején az újvilágba kivándorló telepesek. Vagy ez félreérthető lett volna? Természetesen nem arról lenne szó, hogy a biztos halálba küldik az űrhajósokat, hanem hogy létrehoznának egy permanens bázist, ami amiben lehet, önfenntartó, amiben pedig nem, azt utánuk lehet küldeni. Vagyis az űrhajósok nem egy öngyilkos küldetést vállalnának el, hanem egyszerűen ott élik majd le életük hátralevő éveit — mint annak idején az újvilágba kivándorló telepesek. Vagy ez félreérthető lett volna?

]]> Gloucester http://bioetikablog.hu/2010/02/szegeny_spirit#comment-1122 Gloucester Sun, 07 Feb 2010 21:47:16 +0000 http://bioetikablog.hu/?p=960386#comment-1122 Érdekes kérdés valóban. Szerintem négyféleképp is értelmezhető az origo újságírójának dilemmája. (Valóban jobban kifejthette volna.) 1. A jelöltek nemcsak az életük hátralévő részét fogják a Marson eltölteni, hanem sokkal rövidebb, kockázatosabb időszakot. (Caspival teljesen egyetértek ebben.) 2. Az újságíró azt írta, hogy az űrügynökségnek jelent etikai problémát, mert tisztában vannak az első pontban (és Caspi véleményében) megfogalmazott idő rövidségével. Az újságíró kérdése számomra az, hogy "etikus-e a biztos halálba küldeni az asztronautákat ilyen feladatért, akármilyen izgalmas is az út?". Tehát az űrügynökség felé teszi fel a kérdést, feltehetően abból adódóan is, hogy az asztronauták US Army pilóták, azaz katonák. Egy katona (feltehetőleg) a kockázatokat úgy méri fel, hogy az országért, Istenért és az emberiségért végrehajtja a feladatot (parancsot). 3. Az etikai kérdéssel az űrügynökségnél dolgozó földi irányítóknak is tartozik. Milyen érzéssel búcsúztak el a Marson levő robottól? Mindezt a munkafolyamatot emberekkel is végig kell tudni csinálni. 4. Az etikai kérdéssel a társadalom felé is tartozik az űrügynökség. Az asztronauták családjai és természetesen a társadalom is érintett a feladat kockázatának mérlegelésében, sőt, annak elviselésében. Érdekes kérdés valóban. Szerintem négyféleképp is értelmezhető az origo újságírójának dilemmája. (Valóban jobban kifejthette volna.)
1. A jelöltek nemcsak az életük hátralévő részét fogják a Marson eltölteni, hanem sokkal rövidebb, kockázatosabb időszakot. (Caspival teljesen egyetértek ebben.)
2. Az újságíró azt írta, hogy az űrügynökségnek jelent etikai problémát, mert tisztában vannak az első pontban (és Caspi véleményében) megfogalmazott idő rövidségével. Az újságíró kérdése számomra az, hogy “etikus-e a biztos halálba küldeni az asztronautákat ilyen feladatért, akármilyen izgalmas is az út?”. Tehát az űrügynökség felé teszi fel a kérdést, feltehetően abból adódóan is, hogy az asztronauták US Army pilóták, azaz katonák. Egy katona (feltehetőleg) a kockázatokat úgy méri fel, hogy az országért, Istenért és az emberiségért végrehajtja a feladatot (parancsot).
3. Az etikai kérdéssel az űrügynökségnél dolgozó földi irányítóknak is tartozik. Milyen érzéssel búcsúztak el a Marson levő robottól? Mindezt a munkafolyamatot emberekkel is végig kell tudni csinálni.
4. Az etikai kérdéssel a társadalom felé is tartozik az űrügynökség. Az asztronauták családjai és természetesen a társadalom is érintett a feladat kockázatának mérlegelésében, sőt, annak elviselésében.

]]> Caspi http://bioetikablog.hu/2010/02/szegeny_spirit#comment-1119 Caspi Sun, 07 Feb 2010 11:30:13 +0000 http://bioetikablog.hu/?p=960386#comment-1119 Szerintem egyszerű az etikai probléma a kérdésben. A Mars nem alkalmas az emberi élet fenntartására, nincs levegő, nincs víz, nincs élelem, nincs mágneses tér (csak foltokban egy befagyott maradék mágnesesség), ami a sugárzásoktól védené az űrhajósokat. (A nyakamat nem tenném rá, de az űrhajó szerintem nem alkalmas a Mars felszínén történő leszállásra) A felszíni hőmérséklet -140 és +20 °C között mozog. Az egyenlítőn ugyan kedvezőbb, de elég egyértelmű, hogy fűtés nélkül ez a fagyhalállal egyenlő. Odaküldeni, a felszállással járó terhelések miatt, csak megfelelő fizikai kondíciójú emberek jöhetnek szóba, akik egyébként még jó életkilátásokkal rendelkeznek. Ugyan a marsi talaj, az eddigi vizsgálatok szerint, alkalmas lehet növénytermesztésre, de ehhez nagyon jól tömített üvegházak kellenek, amik a Mars ritka légkörében is képesek megtartani a nyomást, különben az odaszállított víz és levegő rövid idő alatt elszökik. Az energiaigény természetesen fedezhető napelemekkel, de egy akkora létesítmény energiaellátása, ami képes biztosítani néhány ember életfeltételeit, komoly mennyiségű napelemet és akkumulátort igényel. Nem beszélve arról, hogy ezekből valamennyi tartalék is kell. Nagyjából ott érzem az etikai problémát, hogy a takarékos verzió, legalábbis amennyire meg tudom ítélni, nagyjából egy év élettartamot biztosítana az űrhajósoknak a Marson. Szerintem egyszerű az etikai probléma a kérdésben.
A Mars nem alkalmas az emberi élet fenntartására, nincs levegő, nincs víz, nincs élelem, nincs mágneses tér (csak foltokban egy befagyott maradék mágnesesség), ami a sugárzásoktól védené az űrhajósokat. (A nyakamat nem tenném rá, de az űrhajó szerintem nem alkalmas a Mars felszínén történő leszállásra)
A felszíni hőmérséklet -140 és +20 °C között mozog. Az egyenlítőn ugyan kedvezőbb, de elég egyértelmű, hogy fűtés nélkül ez a fagyhalállal egyenlő.
Odaküldeni, a felszállással járó terhelések miatt, csak megfelelő fizikai kondíciójú emberek jöhetnek szóba, akik egyébként még jó életkilátásokkal rendelkeznek.

Ugyan a marsi talaj, az eddigi vizsgálatok szerint, alkalmas lehet növénytermesztésre, de ehhez nagyon jól tömített üvegházak kellenek, amik a Mars ritka légkörében is képesek megtartani a nyomást, különben az odaszállított víz és levegő rövid idő alatt elszökik.
Az energiaigény természetesen fedezhető napelemekkel, de egy akkora létesítmény energiaellátása, ami képes biztosítani néhány ember életfeltételeit, komoly mennyiségű napelemet és akkumulátort igényel.
Nem beszélve arról, hogy ezekből valamennyi tartalék is kell.

Nagyjából ott érzem az etikai problémát, hogy a takarékos verzió, legalábbis amennyire meg tudom ítélni, nagyjából egy év élettartamot biztosítana az űrhajósoknak a Marson.

]]>