GMO, OMG!
2010. május 15.
A GMO rövidítés
genetically modified organism-t, azaz genetikailag
módosított organizmust jelent. Az OMG pedig az angol oh my
god! rövidítése, ami nagyjából az Úristen! felkiáltásnak felel
meg. Ebben a kontextusban lehet azonban Isten ments! is. Tehát:
Isten ments a genetikailag módosított organizmusoktól!
Nos, szóviccnek ez elég rossz, viszont hűen kifejezi az európaiak — és, úgy tűnik, különösen a magyarok — félelmét a géntechnológia mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználásától. Van-e bármilyen alapja ennek a félelemnek?
Az Európai Unió szigorú szabályokhoz köti a génmódosított növények termesztését és a génmódosított összetevőket tartalmazó élelmiszerek forgalmazását. (Az engedélyezett termékek listája itt érhető el.) Szigorú szabályok vonatkoznak a GMO-összetevőket tartalmazó termékek feliratozására is.
Magyarországon a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény 1999. évi hatályba lépése óta csak kutatási célra kerültek engedélyezésre génmódosított növényfajták. 2005 és 2008 között 28 növényfajtát vizsgáltak, de a kiadott engedélyek száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. A magyar GMO-moratórium különösen nagy visszhangot váltott ki amikor betiltottuk a MON810, kukoricamolynak ellenálló kukoricát. Ezekben a hetekben a génmódosított burgonya betiltásáért pereskedünk Brüsszelben.
De még így is vannak, akiket az EU szigorú szabályozása és a magyar GMO-moratórium nem elégít ki. A Magyar Természetvédők Szövetsége például mozgalmat indított a génmódosítás-mentes Magyarországért, nem is sikertelenül:
A mozgalomhoz bárki csatlakozhat, ha kertjét, házát, földjét génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja. Bár nekem nem egészen világos, hogy ez mit jelent, ezennel génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítom a kiskertünket: biztosan nem fogunk MON810 kukoricát termelni ott.
Mindeközben viszont világszerte egyre több helyen termelnek genetikailag módosított növényeket. Az Egyesült Államok jár az élen:
Az ábra egyes génmódosított növényfajták termőterületének részesedését mutatja az adott növény teljes termőterületének százalékában. A legelterjedtebb a gyomirtószer-tűrő szója és gyapot (sötétkék, illetve világoskék vonal), a rovarrezisztens gyapot és kukorica (sötétbarna, ill. világosbarna vonal) és a gyomirtószer-tűrő kukorica (szaggatott vonal).
A fejlődő országok egyre jobban felzárkóznak. Az alábbi ábra a génmódosított növények globális termőterületét ábrázolja 1996 és 2009 között millió hektárban. A kék vonal a teljes termelést, a barna vonal a fejlett országok részesedését, a zöld vonal pedig a fejlődő országok részesedését mutatja. A legelterjedtebb a kukorica (158 millió hektár, a teljes kukoricatermelés 26%-a), ezt követi a szója (90 millió ha, 77%) és a gyapot (33 millió ha, 49%). A legnagyobb termelők az USA után Brazília, Argentína, India, Kanada és Kína.
Vannak-e káros hatásai a génmódosított növények termesztésének és fogyasztásának? Mit mutatnak az elmúlt tizenöt év tapasztalatai? Ami a génmódosított növényekből készült élelmiszereket illeti: még senkinek sem sikerült bizonyítania, hogy ezek az élelmiszerek bármilyen módon károsak lennének az egészségre. Ez az ellenzőknek kissé kínos: a Greenpeace tájékoztató anyaga például nem azt mondja, hogy az ilyen élelmiszerek fogyasztása károsítaná az egészséget, hanem hogy „eddig még nem sikerült bebizonyítani, hogy a GM növények biztonságosak”. Azért ez fontos különbség.
Ugyanakkor a génmódosított növények magasabb terméshozama sok fejlődő ország élelmiszer-ellátási gondjait enyhíti. Ennek következtében növekedtek a gazdálkodók bevételei: 1996 óta a GM növények bevezetése világszerte kb. 27 milliárd dollárnyi extra hasznot termelt, ami különösen a fejlődő országok mezőgazdasági ágazatában fontos.
A génmódosított növényfajták termelése a gyom-, és rovarirtószerek használatát is csökkenti. A gyomirtószer-tűrő szója bevezetése világszerte 4,1%-al kevesebb gyomirtószer használatát eredményezte; a rovarrezisztens gyapot a rovarirtószerek használatát 19%-al csökkentette. Ez megint csak a fejlődő országok mezőgazdasági ágazatának fontos. Világszerte összesen 352 millió kg-mal kevesebb növényvédőszer használatára volt szükség 1996 és 2008 között a génmódosított növényfajták elterjedésének köszönhetően. Ez 8,4%-os csökkenést jelent.
A génmódosított haszonnövények termesztése a globális éghajlatváltozás megakadályozásában is segít. A GM növények termesztési technológiája kevesebb üzemanyag-felhasználással jár és jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását — becslések szerint 2008-ban 6,9 millió személygépkocsi használatának megfelelő kibocsátást spórolt meg a világ a génmódosított növényfajták termelésének köszönhetően. Nem véletlen tehát, hogy egyre több fejlődő ország kötelezi el magát a génmódosított haszonnövények termesztése mellett.
Ami pedig minket illet: Magyarország fejlett, jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező, csökkenő népességű ország — azaz kevesebb éhes szájat kell betömnie. Megengedhetjük magunknak a GMO-moratórium luxusát, hiszen a gazdag, „környezettudatos” nyugati polgár szívesen fizet felárat GMO-mentes exportunkért.
Címkék: génmódosított élelmiszerek, GMO
2010. május 15. 12:45
Tipikus. Sajnos ez is az az eset, amikor a szuperzöldek természetvédelme sokkal károsabb, mintha nem tennének semmit.
De ez van, amikor sokan állnak egy szlogen mögé, mert kényelmesebb hőzöngeni, mint gondolkodni.
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/04/08/Toxin_mellekhatas/
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/04/04/Korunk_generacios_felelossege/
http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/03/05/Tamadnak_a_mutans_krumplik/
2010. május 15. 16:24
Ha már gondolkodás, akkor árnyaljuk egy picit ezt a fantasztikus rózsaszín képet.
Hajlamosak a biolgusok hamar besértődni, ha a laikus ellenvéleményt formál, miközben időnként elismerik, hogy semmilyen beavatkozás nem kockázatmentes. Semmilyen nemzetgazdasági érdeket nem képviselnek, mert tőkeigényes beruházásról van szó és egy multi sosem fogja kiadni az ipari titkait. Semmilyen élelmiszerellátottság javításáról nincs szó, mert nincs hiány az élelemtermelésből. Egyetlen érvük sem áll meg a lábán, a tudományos nyelvezet mögé bújva védik álláspontjukat. Elég egyoldalúan vizsgálják a GMO mellett érvelő biológusok a kérdést, kihagyva mindenféle következményeket, “leszuperzöldezve” a génmódosítás ellenzőit. A kísérleti patkányokról pedig valahogy soha nem esik szó:
“A MON-863-al etetett nőstény patkányok vércukor- és trigliceridszintje megemelkedett, aminek következménye a cukorbaj kialakulása. A kutatók arra a következtetésre jutottak, ha a génmódosított kukorica pont úgy hat az emberre, mint a patkányokra, akkor ezzel túlterheljük a vesénket és a májunkat, és fennáll a veszélye annak, hogy tartós károsodást okozunk ezekben a szervekben. Monsantó természetesen tagadja ezeket az eredményeket. De, ha már vitatkozni kell, hogy egy élelmiszer mérgező-e vagy sem, akkor megette a fene az egészet.”
http://www.antalffy-tibor.hu/2010/03/02/mergezo-e-a-genmodositott-kukorica/#comments
A GM elleni kifogások 3 csoportba oszthatók:
1) környezeti ártalom
2) egészség ártalom
3) gazdasági megfontolás
Fantasztikus, hogy mennyre nem tanulunk Amerika, Argentína példáiból. Érthető összefoglaló itt olvasható:
http://www.antalffy-tibor.hu/2010/04/10/kozkivanatra-1-genetikailag-modositott-elelmiszer/
“Az Európai Bizottság közleménye szerint egyébként az Amflora olyan gént tartalmaz, amelynek hatására, az “Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) megállapítása szerint bizonyos antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képesség alakulhat ki.”
nol.hu/gazdasag/na_most_majd_johetnek_a_genmodositott_novenyek
Biztos a WHO és a Europen Medicines Agency is hiteltelen és tudománytalan szakemberek gárdáját alkotja.
És végül, hadd mutassak egy információgazdag, 12 perces filmet, ami magyar felirattal letölthető innen:
http://www.okoszolgalat.hu/hirek/127
“Az Élelmezési Világnapra készült el az a film, amely feltárja az európai állatgyáraktól a dél-amerikai esőerdőkbe gyűrűző pusztító folyamatot. A film elsősorban arra mutat rá, hogy Dél-Amerikában a szójatermesztés megsemmisíti az őslakos közösségeket, megmérgezi a helyi lakosságot, elpusztítja az élővilágot és súlyosbítja az éghajlatváltozást.”
2010. május 15. 19:30
Borzalmas tájékozatlanságról tanúskodik ennek a cikknek a vége. Ezeket a GMO-kra vonatkozó állítólagos pozitív tulajdonságokat már a hiteles online médiában is cáfolták, nemhogy a tudományos kutatásokban. Ha már a greenfo is sorra cikkez a GMO melletti érvek cáfolatairól, akkor a cikk megjelenéséhez képest, előtte már több évvel megkezdődött a tudományos kutatás, ami szintén egy korábbi kétely miatt jött létre. Tehát elég régóta tudja már a független tudományos közösség, hogy csak egy lobbiérdekről van szó és valójában semmilyen pozitívuma sincs a GMO-knak, hacsak nem arra a pár vállalatra nézve akiknek a zsebe tömöttebb lesz, a világ milliónyi gazdájáé helyett.
http://elolanc.hu/index.php/gmo/1-sajtokoezlemeny/10335-ujra-akcioban-a-gmo-lobbi
2010. május 15. 21:39
Szörnyen egyoldalú ez a post, kb. egy marketinganyag szokott így nyúlni a témához. Az éremnek mindig két oldala van, de itt csak az egyik került kifejtésre.
2010. május 15. 21:57
Adjuk oda a településeink génbankjait is 3-4 multinacionális cégnek, hogy megsemmisíthessék azokat és helyette a maguk génmanipulált vacakjait kényszeríthessék a fogyasztókra. Bravó “biológus urak”, csak így tovább! Mert 28 génmódosított terméket bevizsgáltak, igaz, hogy közel sem elegendő ideig, és közel sem kétséges a “szakemberek” pártatlansága.
Magyarországon településenként megatalálható génbankok őrzik a tájra jellemző növények magjait, de nekünk génmódosított vacakokra van szükségünk! “Üdvözlöm” azt az érvelést, hogy a génmódosított növényekhez sokkal kevesebb vegyszer szükséges, csak elfelejtette a posztban megemlíteni, hogy az a sokkal kevesebb vegyszer jelentősen töményebb és erősebb mérget is tartalmaz, ami össze nem hasonlítható a szétlöttyentett litermennyiséghez. “Véletlenül” kimaradt a posztból hatalmas bevétel birtokosa is. Remélem nem azt akarja sugallani, hogy a földbirtokos kisparaszt tudta a megtermelt génmódosított növényekből származó hasznot megtartani. De az is lemaradt, hogy még így is rezisztensé válnak a növények pár év alatt ezekre a bazi erős vegyszerekre. Hát így tessék érvelni, amikor a másik posztban a fajok eltűnésén kesereg. Majd jusson eszébe, hogy milyen “pozitív” posztokkal járult hozzá ennek a világnak az eltüntetéséhez:
2010. május 15. 22:12
Mondjuk a fejlődő országok esetében érdekes kérdés, hogyha (pl. délamerika esetén) egy északamerikai cég termel északamerikai piacra, akkor földrajz ide-oda, miért nem északamerikához számoljuk?
2010. május 15. 22:22
Mert akkor kiderülne hogy a világ nagy százaléka 4 gmo cég kezében van ami nem a nemzetek saját gazdaságát erősíti, hanem éppen kirabolja
2010. május 16. 13:53
“Adjuk oda a településeink génbankjait is 3-4 multinacionális cégnek, hogy megsemmisíthessék azokat és helyette a maguk génmanipulált vacakjait kényszeríthessék a fogyasztókra.”
A GMO használata és vásárlása nem kényszer, a boltban vagy a piacon te választasz, mit szeretnél venni.
A génbankot pedig nem igazán értem miért kevered bele, mert a kettőnek nincs köze egymáshoz.
“Mert 28 génmódosított terméket bevizsgáltak, igaz, hogy közel sem elegendő ideig, és közel sem kétséges a “szakemberek” pártatlansága.”
Mi az, hogy közel sem elegendő ideig? Amivel a GMO növényben találkozol, azzal a természetben is találkozol…
Az általad “szakemberekként” megnevezettek pártatlanságában biztos lehetsz, lévén világviszonylatban kevés kutató dolgozik csak egy cégnek.
““Üdvözlöm” azt az érvelést, hogy a génmódosított növényekhez sokkal kevesebb vegyszer szükséges, csak elfelejtette a posztban megemlíteni, hogy az a sokkal kevesebb vegyszer jelentősen töményebb és erősebb mérget is tartalmaz, ami össze nem hasonlítható a szétlöttyentett litermennyiséghez.”
Azért “felejtette” el a posztban említeni, mert az ott leírtak a valóságról szólnak, nem a te rémálmaidról.
“De az is lemaradt, hogy még így is rezisztensé válnak a növények pár év alatt ezekre a bazi erős vegyszerekre.”
Ha van a családodban olyan, aki ért a kertműveléshez/földműveléshez, akkor légyszíves látogass el hozzá némi információszerzés célzattal. Esetleg érdeklődj nála a kártevők felől, amik ellen a permetezést szokás alkalmazni…
És ha kérhetném, légyszíves nézz utána a GMO növények szakirodalmának is, mert a hozzászólásaidból eltéveszthetetlen, hogy halvány fogalmad sincs ezekről.
2010. május 16. 14:54
Ez az első post itten, amely hihetetlenül egyoldalú és egysíkű, már-már GMO lobbista ízű.
Csak pár megjegyzés:
Az az elv, hogy a fogyasztó dönthessen arról milyen táplálékot akar fogyasztani. Ehhez meg kell neki adni az információt. (Élelmiszer-önrendelkezés.) Na most, nálunk, meg Európában a “géntiszta” élelmiszer sem tiszta, a lobbisták jóval a kimutathatósági határ- és hibaküszöb fölé akarját tornászni a “mentes” küszöböt.
Az egészségügyi kockázatok mellett a gazdasági érdekekről is meg kell emlékzeni. Hazánknak nem érdeke, hogy kiszolgáltatottá váljon a Monsanto, Dupont, BASF és Sygenta szörnyszülötteknek.
Ráadásul főleg amerikai érdek a GMO elterjesztése, mert igencsak versenyhátrányba kerültek. Szennyezett a gabona és nem igazán fogy. Érdemes megvizsgálni a szabadverseny mekkájának tartott USA-t mennyire protekcionalista egyes ágazatokban, pl. a mezőgazdaságban.
És a GMO növényvédőszerek kapcsán: megjelente az úgynevezett szupergyomok is.
2010. május 16. 17:20
Caspi: Hozzászólásod tájékozatlanságról és szűklátókörűségről tanúskodik a témáról. Majd ha csak GMO terméket vehetsz a boltokban, mert a magyar paraszt tönkrement, akkor rájössz, hogy a kémcsöveken kívüli élet kissé komplexebb a rózsaszín ködfelhődnél. Struccpolitikát fojtatsz, ha a génbankok felvásárlásának kísérletei felett szemethunysz. Álmodozhatsz, csak a saját egészségeddel játszadozz! Ha kérhetném, nézz utána a GMO termesztés hátrányairól is. Kezdd az új típusú betegségek kialakulásánál, a cukorbetegek számának növekedésénél és a kísérleti egerek bélrendszereinek az elváltozásánál.
2010. május 16. 20:12
“Majd ha csak GMO terméket vehetsz a boltokban, mert a magyar paraszt tönkrement, akkor rájössz, hogy a kémcsöveken kívüli élet kissé komplexebb a rózsaszín ködfelhődnél.”
Ha a logikádat követem, akkor nem szabadna tönkre mennie a magyar gazdálkodónak. Mivel hagyományos (nem GMO) növényeket termeszt és nem kell költeni a csúnya “erősebb és töményebb mérgeket tartalmazó” növényvédő szerekre…
“Struccpolitikát fojtatsz, ha a génbankok felvásárlásának kísérletei felett szemethunysz.”
Úgy érzem beugrottál a génbank szóösszetétel “bank” részének…
“Ha kérhetném, nézz utána a GMO termesztés hátrányairól is.”
Milyen hátrányra gondolsz?
A kevesebb vegyszerigény?
A magasabb termésátlagra?
A termőhelynek megfelelő tűrőképességre?
Az alacsonyabb előállítási költségre?
Az alacsonyabb feldolgozási költségre?
Persze természetesen a GMO technikának is vannak hátrányai, de véletlenül sincsenek köszönő viszonyban az általad leírtakkal. Ráadásul ezek nem mindegyik GMO növénynél vannak meg és ezek esetében is minimálisra csökkenthetőek a gondos alkalmazással.
“Kezdd az új típusú betegségek kialakulásánál, a cukorbetegek számának növekedésénél és a kísérleti egerek bélrendszereinek az elváltozásánál.”
Halvány fogalmam sincs, hogy nálad mit jelent az “új típusú betegség” és erre a PUBMED sem ad támpontot. Ha saját, az orvositól eltérő zsargont használsz, légyszíves definiáld mit értesz a használt fogalom alatt.
A cukorbetegek számának növekedésének nincsen köze a GMO növények termesztéséhez, lévén már jóval a géntechnológia előtt kezdődő növekedő tendenciáról van szó.
A kísérleti egerek bélelváltozásáról pedig légyszíves hivatkozd a hozzá tartozó szakmai publikációt.
2010. május 16. 20:22
LOL
“Struccpolitikát fojtatsz, ha a génbankok felvásárlásának kísérletei felett szemethunysz.”
Várd csak ki, amikor majd a spermabankokat is felvásárolják.
A génbank jelentéséhez lehetőleg ne a közgazdasági/pénzügyi szótárat használd…
“Kezdd az új típusú betegségek kialakulásánál, a cukorbetegek számának növekedésénél és a kísérleti egerek bélrendszereinek az elváltozásánál.”
Új típusú betegség?
Mivel a PUBMED-en erről még nincs infó, szerintem egy orvosi Nobel-díjért már érdemes lenne elindulnod…
2010. május 16. 23:54
[Elnézést, Caspi két előbbi hozzászólását valamiért elkapta a spamszűrő.]
2010. május 17. 06:43
caspi egy hazug troll
körülbelül minden tudományos kutatás eredményéről hazudik, vagy nincs tudomása ról
vagy bérenc vagy hülye, de hogy valamiért butaságokat mond az tuti
ezt két módon orvosolhatja: vagy abbahagyja ezt a tevékenységét és mondjuk elkezdi olvasgatni a parlamenti gmo kerekasztal anyagait: ángyán, biró, sándorné, pataki, stb. kutatásait
vagy ha annyira nagy hős akkor kijelöl egy időpontot amikor egy kávézőban leül velünk vitázni és meglátjuk hogy online szájtépés helyett a valós interakciók és tudás kit győz meg miről
2010. május 17. 08:33
Hmm, lehet, hogy fenn akadt a szűrőn, lehet, hogy elszállt:
Mindenkinek ajánloma Windup Girlt, vannak benne gonosz agromultik, génbankok és minden egyéb.
(És a regényből egyrészt érthetővé válik, miért izgalmas egy génbank, másrészt az is, hogy a magyar génbank ügynek miért van kevés köze a GMO-hoz.)
2010. május 17. 10:28
Érdekesség:
http://www.nature.com/news/2010/100513/full/news.2010.242.html
GM crop use makes minor pests major problem
Pesticide use rising as Chinese farmers fight insects thriving on transgenic crop.
2010. május 17. 16:16
Csak csodálkoztam miért nem jelentek meg a hozzászólások.
Pacsker
“caspi egy hazug troll
körülbelül minden tudományos kutatás eredményéről hazudik, vagy nincs tudomása ról”
Légyszíves hivatkozd az általad emlegetett tudományos eredményeket, amik vélhetőleg alátámasztják a véleményedet. És ennek megvan az a plusz előnye, hogy kultúrembernek fognak tartani, aki nem trollozik zsigerből.
“mondjuk elkezdi olvasgatni a parlamenti gmo kerekasztal anyagait: ángyán, biró, sándorné, pataki, stb. kutatásait”
1. Személyneveket illik nagybetűvel írni, ahogyan előnyös kiírni a teljes nevet, hogy pontosan lehessen azonosítani kiről is beszélünk.
2. Valamiért van egy olyan érzésem, hogy halvány fogalmad sincs annak a tartalmáról, amire hivatkozol…
Segítségképpen itt megtalálod:
http://www.greenfo.hu/upload/GM-kerekasztal18.pdf
Csak kiemelném, hogy ebben egy toxinokat termelő GMO növényről és ennek környezetre gyakorolt hatásairól van szó. Ez alapján például az amflora krumpliról sem lehetne nyilatkozni, mert bár GMO-s növény, de nem toxin termelésért felelős gént “ültettek bele”.
3. Tudom, hogy szőrszálhasogatás, de amire hivatkozol nem kutatási anyag, közelebb van egy megbeszélés jegyzőkönyvéhez.
“vagy ha annyira nagy hős akkor kijelöl egy időpontot amikor egy kávézőban leül velünk vitázni és meglátjuk hogy online szájtépés helyett a valós interakciók és tudás kit győz meg miről”
Online is lehet érvelni és az érvelést alátámasztani. Szvsz, ha ezen a felületen ez nem megy, akkor élőszóban sem fogsz logikusabban érvelni. Persze ettől még lehet, ha mást nem egy jót kávézni, de kérdés, hogy mikor jársz Székesfehérváron…
2010. május 17. 17:00
Caspi: Szerencsére a hangosság és az igazság között is van különbség. Így egyszerűen csak a WHO és Europen Medicines Agency szakemberek véleményét sepred a szőnyeg alá és a Monsanto hamisított, megvásárolt tudósainak az eredményét fogadod el. Jobb ha tőlem tudod, hogy Magyarország mellett Ausztria és Luxemburg is perre megy Brüsszelben a multik ellen. Ha ezért a lobbiért pénzt kaptok, akkor szégyellhetitek magatokat, ha anélkül mondtok ekkora ostobaságokat, akkor a biológusokat járatjátok le. Mindkét esetben a magyar kisgazdálkodóknak, termesztőknek ástok alá. Bravó!
2010. május 18. 00:33
a gmo kerekasztal munkája mint megbeszélési jegyzőkönyv és nem a sok háttérintézmény kutatásainak összefoglaló diskurzusa? gratulálok, te tényleg nem troll vagy csak hülye. nem baj, azért vagyunk (leszünk) mi döntéshozók, hogy ne hülyéken múljon a mezőgazdaság jövője. nyilván csupa tudománytalan marhaságot tanulok gmo mentesen termelő bio gazdáktól és mikrobiológus talajtani professzoroktól… hihetetlen hogy mára már nem is ál-emberekkel (lobbistákkal), hanem önmagukat a más hülyeségéről önként meggyőző emberekkel kell vitázni…
2010. május 18. 05:29
Pacsker, nekem úgy tűnik, inkább anyázol, mint vitázol. Nem lehetne inkább az utóbbit?
A hozzászólásokat amúgy köszönöm, amint lesz időm, lesz válasz is…
2010. május 18. 11:01
Hát van egy szint ami alá nem megyek anyázás nélkül. Tudományos megismerés alapjai, mitől hiteles valami, ki által készül el egy kutatás és milyen célzattal, stb. Ilyeneket ha nem lát át akkor hiába mondok én neki akármilyen érvet, kisiskolás fogalmazásórai beadandónak fog tartani bármilyen tudományos kutatást. Greenfo-t olvas-e ő? Nem látja hogy jó ideje a gmo érveket cáfolják? MTVSZ munkássága? (De ez neked is szól
) Nem, a GMO érvek már rég porrá őrlődtek, a lufi kidurrant!
2010. május 18. 15:53
Greg, ne haragudj, de szerintem egy ilyen cikkhez több szakismeret kellene, érvek mellette, ellenérvek ellene, így nagyon egysíkú és szubjektív. A biológus (magyarországi) képzésen szépen tudományosan el lett nekünk magyarázva a GMO-k hátránya (hogy kell ezt helyesen ragozni?) különböző aspektusokból, van pár. Sajnos jó régen volt, agyam szita, visszakeresni nem tudom (a jegyzet vajh hol lehet), de roppant logikus és meggyőző volt. Számomra meggyőzőbb, mint a GMO-t gyártó cégek által finanszírozott kutatások. És nagyon fontos az, hogy ne a pillanatnyi hasznot, hanem a hosszútávú előnyöket-hátrányokat nézzük, ugyanis nem csak pár, hanem még sok-sok évig szeretnénk itt élni ezen a Földön. Biodiverzitás, fenntartható fejlődés, ilyesmi, nagyon fontos dolgok.
Pusztai Árpád neve ismerős? Ő elkezdett egy kutatást Angliában egy GMO krumplifajtával, aminek az eredménye több, mint zavaró (olvass utána, légyszi, nincs időm leírni), és amikor kért volna még pénzt, hogy folytathassa a kutatásokat, kirúgták…
Itt egy roppant hosszú valami, nem olvastam el (négy gyerek mellett, ha), de egyszer majd nekiülök, mert kíváncsi vagyok. http://mek.niif.hu/03200/03216/html/index.htm#57
Ha bebizonyítanák nekem, hogy biztonságos a GMO, és a jövőre nézve is pozitív a használta, akkor jó. Ha halandóak a vizsgálatok alapján még tovább fejleszteni, hogy tényleg teljesen jó és biztonságos legyen, akkor jó. De ha nem hajlandók független vizsgálatokra, az gyanús. Mert ha olyan jó, akkor azonnal neki kéne állni mihamarabb bebizonyítani, hogy milyen jó is lesz nekünk ezekkel, és akkor nyilván a szkeptikusok is fejet hajtanának (én is). Itt egy cikk, amivel teljesen egyetértek (ez nem olyan hosszú): http://antalvali.com/hirek/pusztai_arpad_hol_tart_a_gentechnologia_novenybiologiai_alkalmazasa
2010. május 18. 19:51
én meg természetvédelmi mérnök vagyok
genetika órán
természetvédelmi biológia órán
növénynemesítés órán
állattan
talajtan
kárpát medence földrajza
nem volt olyan óra ahol az adott diszciplína a saját érveit ne hozta volna fel a GMO-k ELLEN!
bezzeg ha a Sygenta “támogatta” volna az órákat vagy a tanárokat…
2010. május 18. 20:43
Jó sok hozzászólás volt értelmes alap nélkül, abból kiindulva, hogy a GMO csak rossz lehet. Persze lehet ebből is kiindulni, de az nem érvelés és nem értelmes vita.
Vicces, hogy egyik GMO “ellenző” sem próbálta meg definiálni, hogy mégis milyen GMO-k léteznek, vagy mit értünk GMO alatt. Valószínűleg azért, mert ha elkezdenénk definiálni, igen gyorsan kiderülne, hogy az állattenyésztés és a növénynemesítés első hibridjei is GMO-k voltak néhány ezer évvel ezelőtt…
Ugyanis amit reklamáltok olyasmi, ami a természetben is lejátszódik, csak ott ezeket a tulajdonságokat sokkal több időbe kerülne természetese mutációval, géntranszferrel és szelekcióval kinemesíteni.
Egyébként mint mondtam, a GMO-nak is vannak hátrányai, mint ahogy a tiszta vízbe is bele lehet fulladni…
2010. május 18. 20:58
Pacsker:
“Tudományos megismerés alapjai, mitől hiteles valami, ki által készül el egy kutatás és milyen célzattal, stb.”
Attól hiteles egy kutatási eredmény, ha független kutatók is visszaellenőrzik ugyanazzal az eredménnyel. És ez teljesen független attól, hogy melyik cég finanszírozza és hogy profitot szeretnének a befektetett pénzükért.
“Ilyeneket ha nem lát át akkor hiába mondok én neki akármilyen érvet, kisiskolás fogalmazásórai beadandónak fog tartani bármilyen tudományos kutatást.”
Csak a bizonyosság kedvéért számoltam utána, hogy hány kutatási eredményt hivatkoztál. A nulla darab általad hivatkozott peer review, vagy ilyen forrású szakcikk mellett kissé felemás a fenti állításod…
“Greenfo-t olvas-e ő?”
Igen. De nem kritikátlanul.
“Nem látja hogy jó ideje a gmo érveket cáfolják?”
Ez még logikailag sem állja meg a helyét. Cáfolni hamis állításokat lehet, de ezzel a mondatoddal már eleve feltételezed, hogy minden állításuk hamis, ami ugye elég valószínűtlen eset.
2010. május 18. 21:35
Hát ez meg milyen érvelés? A mutációt és evolúciót hasonlítod össze a GMO termékekkel, vagy a növényi hibrideket, azokkal a termékekkel, amihez ma állati géneket alkalmaznak? Hááát… ha van ezer éved és tudsz alkalmazkodni a hirtelen megváltozott körülményekhez, akkor helyes az érvelésed. Egyébként akárki fejét belenyomhatod egy kád vízbe, attól még nem fog kopoltyúja nőni. Így tényleg nehéz vitatkozni. Ne haragudj, nagyot csalódtam benned.
2010. május 18. 21:43
http://www.georgikon.hu/phd/aadi/AADI/DI_adatai/Szemelyi_adatok/AADI_torzstagjai.htm
Itt menj Biró Borbála nevére. És utána Ctrl+F-el keress rá a GMO szóra, majd szerezd be ezeket a kutatásokat és olvasd el.
Nem szerzed be? Mégis mit vártál? Fogalmad sincs a média működéséről, ha azt hiszed, hogy GMO elleni kutatási cikkeknek ad helyet. Nem. A média azé aki fizet érte, és az nem a “szegény” professzor lesz hanem a GMO-t propagáló vállalat.
A médiában nem az a hír hogy “a GMO ellen ülésezett a parlamentben a GMO kerekasztal”, hanem az, hogy “jujj de jó nekünk a gmo”.
Első linkem épp erről ( a médiában történő GMO lobbizásról) szólt. Darvas Bélával és Ács Sándornéval írt közös cikkem az Élőlánc honlapjáról: http://elolanc.hu/index.php/gmo/1-sajtokoezlemeny/10335-ujra-akcioban-a-gmo-lobbi
Tudod a nevem, tudod kikkel vagyok.
Te ki vagy? Laboratóriumban ülsz vagy csak osztod az eszed?
2010. május 19. 05:29
Pacsker, ugyanúgy érvelsz, ahogy a kreacionisták, klímaváltozás-tagadók.
Kértek tőled legalább egy, az érvelésedet alátámasztó, tudományos folyóiratban közzé tett cikket.
Folyamatosan a neveken lovagolsz, ahelyett, hogy érvelni próbálnál.
2010. május 19. 08:29
Cikkek:
http://www.actionbioscience.org/biotech/pusztai.html
http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140673698058607/abstract
2010. május 19. 10:42
már bocs de mi a szöszről (mi a faszról) beszélsz?
először is ezek valóban nevek, de szaktekintélyek! tehát ez nem érvelési hiba, mint a “jó lesz ez a porcvédő neked barátom, mert az apukám doktor és jónak gondolja – pedig jogdoktor nem orvos” típusú érvelés. A kutatások meg általában nevekhez köthetők. Milyen istenverte lovaglásról beszélsz? Te talán utánanéztél a neveknek? Kikutattad, hogy kik ők és mit csinálnak a GMO témájában? Vagy ennyire a szátokba kell tolni a cikkeket? Tudományról akartok vitázni és nem tudtok “kutatni”?
Tudsz olvasni vagy cseszel belenézni abba amit küldtem? Név -> Publikációs lista -> Publikáció (sok publikáció) (Hivatkozási lista nyilván, nem más, nem a konkrét publikációt tudom elküldeni neten. Nem fogom a könyvet bedigitalizálni és rar fájlba elküldeni csodálatotokra. Könyvtárazzatok. És ne egyétek azt a szart amit a net szátokba tol.)
Interneten nincs fönt? Nincs. Szerezze be. Olvassa el. Tudományos kutatás és érvelés kellett neki? Akkor nem internetoldalt fogok linkelni hanem offline publikációt. (Nem mintha a neten – ha nagyon akarja – ne tudna olyat találni ami blamálná a GMO-kat.)
Kikérem magamnak hogy úgy érvelnék mint a kreacionisták és klímatagadók!!!!!!
HISZEN ÉPP EZEN A BLOGON ITT jelent meg hogy ők csak pszeudointézetek és egymásra odavissza utalgató nevek által “tudományosak”! Én ehhez képest valódi neveket és valódi kutatásokat citáltam.
2010. május 19. 11:18
“Kikérem magamnak hogy úgy érvelnék mint a kreacionisták és klímatagadók!!!!!!”
Pedig most már a sok felkiáltójel is megvan
Nézd meg, mit csinált zsizsa: olyat kértek tőled is. Nem konferenciaanyagokat, hanem szaklapban megjelent cikkeket.
2010. május 19. 11:50
Olyan is van benne. 250. pont épp olyan.
De mondjuk Darvas Béla teljes honlapja is a rendelkezésedre áll (mint mondtam, azért lehet találni a neten is dolgokat.)
Ez elég hosszú tanulmány?
http://www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/who_benefits_full_report_2010.pdf
Ez elég világos?
http://greenr.blog.hu/2009/02/10/kozmetikazott_adatok
Jé, több növényvédőszer kell a GMO-khoz? Pedig azt mondták kevesebb! Ja, hogy ugyanazok gyártják a GMO-kat mint akik a növényvédőszereket?
http://www.foei.org/en/resources/publications/food-sovereignty/2008/gmcrops2008full.pdf
Ilyeneket magadtól nem tudsz kikutatni?
2010. május 19. 15:58
“Hát ez meg milyen érvelés? A mutációt és evolúciót hasonlítod össze a GMO termékekkel, vagy a növényi hibrideket, azokkal a termékekkel, amihez ma állati géneket alkalmaznak?”
Kiemelném a géntranszfer kifejezést, mert úgy érzem átsiklottál felette. Egyébként gyakran más növényi géneket, esetleg vírusgéneket visznek be az illető haszonnövényekbe, vagyis csak a GMO-k egy részére lehetne igaz az állításod.
Másik szempontból a hibridizálás miért nem GMO? A GMO-kba rendszerint egy vagy néhány idegen gén kerül a hibridekbe pedig jóval több…
“Hááát… ha van ezer éved és tudsz alkalmazkodni a hirtelen megváltozott körülményekhez, akkor helyes az érvelésed.”
Hááát… A növénytermesztésben és az állattenyésztésben sem került mindig ezer évbe egy-egy új faj kinemesítése.
“Így tényleg nehéz vitatkozni. Ne haragudj, nagyot csalódtam benned.”
Valóban nehéz a logikus érvelés, de igazán megpróbálhatnád…
2010. május 19. 16:05
“már bocs de mi a szöszről (mi a faszról) beszélsz?
először is ezek valóban nevek, de szaktekintélyek! tehát ez nem érvelési hiba,”
Pedig komoly logikai baklövés a tekintélytisztelettel való érvelés…
“A kutatások meg általában nevekhez köthetők.”
Így van, de elsősorban nem a neveket, hanem a kutatást publikálják. Szerintem próbáld kitalálni miért…
“Vagy ennyire a szátokba kell tolni a cikkeket?”
Ha érvelni akarsz, akkor igen. Ha kinyilatkoztatni, akkor nem. A te választásod…
“Tudományról akartok vitázni és nem tudtok “kutatni”?”
Hogyne. Ha van benned kutatói szellem, akkor most végigolvasod a bibliát, mert ott már találkoztam egy bekezdéssel, ami igenis helyesli a GMO növények létrehozását…
Az nem vita, hogy elvárod a másik fél készítsen irodalomjegyzéket adott ember összes publikációjából csak azért, mert úgy emlékszel olvastál benn valamit.
2010. május 19. 16:07
“Kikérem magamnak hogy úgy érvelnék mint a kreacionisták és klímatagadók!!!!!!”
http://www.ertem.hu/
:D:D
Tájékozódj…
2010. május 19. 16:22
na jó!
bioetika blognak neveződik ez? én ilyen egysíkú (megrendelt? hiszen a többi cikkhez képest mintha ezt egy másik szellem írta volna) gmo írást még nem olvastam, pláne bioetikát tanult embertől.
töröllek a linkjeim közül a greenr-ről, kiöntöm a gyereket is a fürdővízzel.
kár ezért a blogért, azt hittem átlátja a dolgokat…
2010. május 19. 16:27
te meg caspi nem érdekelsz (engem nevezel tájékozatlannak, mikor a hazai legnagyobbakkal volt szerencsém cikket írni?!)
csupán a legfontosabb kérdésre nem válaszoltál. és a nem válasz olykor a legnagyobb válasz. nem tudjuk, hogy ki vagy!
2010. május 19. 16:34
http://www.news.com.au/technology/meet-spider-goat-the-dna-enhanced-web-flinging-nanny-that-may-one-day-knit-your-bones/story-e6frfro0-1225867617374
2010. május 20. 17:01
“te meg caspi nem érdekelsz (engem nevezel tájékozatlannak, mikor a hazai legnagyobbakkal volt szerencsém cikket írni?!)”
Bízom benne, hogy a hazai legnagyobbak (bár azt nem tudni súlyra, magasságra, nagyotmondásra, vagy mire is kellene érteni) precízebben és szebben tudnak fogalmazni nálad…
“csupán a legfontosabb kérdésre nem válaszoltál. és a nem válasz olykor a legnagyobb válasz. nem tudjuk, hogy ki vagy!”
Ott a válasz minden bejegyzésem elején: Caspi vagyok…
2010. május 22. 13:00
Kérem tegye fel a kezét, aki azt mondja, hogy a GMO-ról csak úgy ránézésre az jön le, hogy veszélytelen, Isten küldte a világ megsegítésére, ezért most, azonnal, mindent, GMO-ra, kötelezően. Na? Senki? Jó.
Most az tegye fel a kezét, aki szerint a GMO-ról a józan ész azt mondja, hogy veszélyes, az ördög terve, hogy elpusztítsa világot, ezért be kell tiltani, sehol, sehova, semmilyen körülmények között semmilyen fajtáját nem szabad. Na? Senki? Jó.
És végül az tegye fel a kezét, aki szerint ez tudományos, és nem ideológiai kérdés, amelyet tudományos kutatásnak és belátásnak kell kiterjesztenie illetve behatárolnia.
Köszönöm az idejüket.
2010. május 23. 19:40
Kapkodom a kezem, csak azt tudnám, hogy most milyen tudományról is beszélünk? Mert ha véletlenül valaki a pénztudomány nevében emelgetné a kezét, akkor nagyon könnyen ismételten amerikával példálózna. Mielőtt valaki újfent hivatkozna a biológusok és biológusok közötti különbségre, a multikat kiszolgáló tudományra és a zöldek és zöldek szétválasztására, akkor előbb nézze meg, hogy miként vélekedik az agrárhelyzetről (az amerikait is megemlítve) Horn Péter akadémikus:
http://www.youtube.com/watch?v=__mp-aOwrQI&feature=related
Sokkal okosabb a magyar paraszt, mint azt el tudná képzelni a nagy tudomány mögé felsorakozott “tudós társadalom”. Szégyen és gyalázat, ami itt GM lobbi néven fut.
2010. május 24. 08:38
“Szégyen és gyalázat, ami itt GM lobbi néven fut.”
Értékelném, ha felfognád ez nem lobby, hanem próbálunk hozzászólni egy témához, lehetőleg releváns érvekkel, hivatkozásokkal.
“akkor előbb nézze meg, hogy miként vélekedik az agrárhelyzetről (az amerikait is megemlítve) Horn Péter akadémikus:
http://www.youtube.com/watch?v=__mp-aOwrQI&feature=related”
A fogalmazásod ez esetben viszonylag helyes, mert ez tényleg egy vélemény. Azt viszont tudnod illene, hogy ez nem érv. És ugyanezért Einstein Istenhite alapján sem toldották hozzá a fizika könyvekhez a Bibliát.
Egyébként ahogyan Mandos is mondta a genetika, mint tudomány egy eszköz és pusztán az alapján elítélni, hogy ezzel hoztak létre valamit, elég komoly logikai baki.
Ennyi erővel tiltakozhatnál a lombik-bébi programok ellen, mert az sem természetes…
2010. május 24. 16:23
“tiltakozhatnál a lombik-bébi programok ellen, mert az sem természetes…”
Te kannibál vagy? Netán állati és növényi DNS-eket kevernek össze az emberi embrióba? Ennyi dezinformációt összehordani a lobbidhoz ciki. Mindenekelőtt a biodiverzitás fogalmának nézz utána, aztán érveiden fuss át, mert egyik sem áll meg a lábán.
2010. május 24. 19:17
“Netán állati és növényi DNS-eket kevernek össze az emberi embrióba?”
Miért a GMO szerinted csak kizárólag állati és növényi DNS keveréke?
Kezdjük ott, hogy a keverék sem állja meg a helyét, lévén egy, vagy igen kis számú gének átültetéséről van szó, ami még ebben az esetben sem feltétlen állati gén beültetését jelenti a növénybe. (Ezért mondtam, hogy a hibridizálás nagyobb mértékű génkeveredéssel jár) Egy-két gén, akár állat-növény közötti átadása a természetben is létrejön géntranszferrel, tehát annyira nem idegen a természettől sem ez a folyamat.
Ráadásul a GMO-k egy részébe nem is kerül másik faj génje, előfordul, hogy a saját készletéből “kapcsolnak ki” olyanokat, amik károsak a termés tulajdonságaira. Ezek például miért zavarnak annyira?
“Mindenekelőtt a biodiverzitás fogalmának nézz utána, aztán érveiden fuss át, mert egyik sem áll meg a lábán.”
Szvsz, a biodiverzitást az emberek túlszaporodása, a természetes élőhelyek fokozott pusztítása és a behurcolt fajok veszélyeztetik igazán…
“Ennyi dezinformációt összehordani a lobbidhoz ciki.”
Az ilyen jellegű “érvelésed” a ciki…
2010. május 24. 20:19
Én nem foglaltam állást, nem is tudtam volna, hiszen itt senki nem állít semmit. Pro és kontra érveltek, mint ahogy az álltalános iskolában tanítják – csak gondoltam adok pár alternatívát, hogy legyen már építő jellegű kimenetele ennek az amúgy metafizikai jellegű vitának.
A GMO nem “veszélyes” vagy “veszélytelen”, hanem egy eszköz, amit ha félrekúrunk, rombol, ha helyesen használunk, épít. A nukleáris energia szabályozatlanul pusztít, szabályozottan energiát termel. Az orvosi szikével lehet életet elvenni és éltet menteni. Pont űgy, mint akármi, amit ember valaha is kitalált a saját sorsának jobbítására. Még ha a GMO valóban veszélyes lenne is, ez nem lenne elégséges ok arra, hogy _megfelelő felügyelet_ mellett ne használjuk.
Élni és fejlődni veszélyes, de nem csinálni semmit ugyanúgy veszélyes: ha nem a GMO öl meg, akkor megöl az éhhalál, mivel a növény, amit megenni szándékoztál, nem bírta a klímát.
Egy dolog biztosan nem jó semmire sem: az a gyáva és megalkuvó érevelés, ami – elnézést a példáért – egész európát jellemezte a kereszténység alatt, és ami – úgy tűnik – máig divatban van: az ember ostoba, béna, csak elrontani tudja a tökéletes és bölcs természetet, ezért inkább zárja be magát egy elmegyógyintézetbe, ne nyúljon semmihez, ne lépjen sehova, mert jaj, rádől a ház. Paranoia, amely inkább tenné majommá az embert, mintsem hogy egy százalék kockázatot vállaljon – talán éppen saját fennmaradásáért.
2010. május 25. 06:28
A hozzászólásokra új bejegyzésben válaszoltam, sok mindenben egyetértve Mandos előző hozzászólásával:
http://bioetikablog.hu/2010/05/achtung_baby
2010. május 30. 12:21
@Pacsker: “Kikérem magamnak hogy úgy érvelnék mint a kreacionisták és klímatagadók!!!!!!”
pedig az összes főbb vonás megvan:
- masszív összeesküvéselmélet (a tudósok a multik zsoldjában állnak / a tudósok az ateista-materialista ideológia szolgálatában állnak) alapján a nem tetsző állásfoglalások csuklóból elutasítása, mind tartalmi vizsgálat, mind objektív összeférhetőségi kritériumok nélkül (a GM-cégnek dolgozó tudós az nyilván elfogult, az anti-GMO csoport által készített tanulmánynál ez nem merül fel)
- ugyanakkor az elfogultságunknak megfelelő tudományos eredmények kritikátlan elfogadása (hogy egy GMO-ellenes / kreacionista kutatás hasonlóan manipulálna vagy akárcsak tévedne, az fel sem merül)
- a “valódi” tudományos konszenzusra való hivatkozás anélkül, hogy ezt bármilyen objektvív módon (a tudományos intézményrendszer konszenzuskereső fórumaira támaszkodva) alátámasztanád (vagy legalább ne ugyanarra a pár emberre/szervezetre hivatkoznál folyamatosan)
- masszív érzelmi elfogultság, az ellenvélemény dührohamokat vált ki
- söprő általánosítások nagyon specifikus eredményekből (ha Gipsz Jakab harminc éve radiokarbon módszerrel ezer évesnek mérte a frissen levágott lábujjkörmét, akkor nyilván az egész radioizotópos kormeghatározást ki kell kukázni / ha egy bizonyos génmódosított növény egy bizonyos kísérletben valamilyen káros hatást váltott ki, akkor nyilván a GMO-kat am block be kell tiltani)
- személyeskedés, kútmérgezés (ha a vitapartner nem ért egyet, akkor *nyilván* a Monsato fizetett ügynöke)
2010. május 30. 12:29
@Gloucester #2: az első linkbe beleolvastam.
“Ezekkel a kukoricákkal etetett patkányok hormonháztartása felborult állítja a New Scientist.”
A belinkelt New Scientist cikk:
“MONSANTO, the giant of genetically modified crops, has for the first time been forced to release raw data from toxicology studies it carried out on three strains of its modified maize. An external analysis of the data claims it shows that eating the maize could result in damage to the liver and kidneys, but this has been dismissed as unsupportable by a government agency and independent toxicologists.”
Szóval az egy dolog, hogy a faszi hazudik, de hogy annyira lenézi az olvasótáborát, hogy még be is linkeli nekik a cikket, aminek a második mondatából kiderül, hogy hazudik…
…bár a kommenteket olvasgatva valószínűleg neki van igaza.
2010. június 4. 23:47
Nem ertem a GMO ellenzoket, miert azt nezik, hogy egy eloleny hogyan jott letre, miert nem azt, hogy annak az elolenynek milyen tulajdonsagai vannak?
Van szamos mergezo termesztes noveny. Azokat szeretni es termeszteni es fogyasztani kene, mert termesztesek? Ha radiaktiv sugarzas modositja a genjeiket, ha veletlen mutacio, ha keresztezes, az mind jo, ha ennel tudatosabb es celzottabb a modositas az meg eleve rossz?
Ugyanolyan novenyvedoszer rezisztens novenyt elo lehet allitani veletlen mutaciokkal es szelekcioval (csak soka tart), vagy celzott beavatkozassal.
Ha ugyanolyan szintu a rezisztencia, Ugyanolyan tulajdonsagu a ket uj noveny, akkor miert fogadjak es az egyiket es utasitjak el a masikat?
Hogyan lehet egy kalap ala venni, azt a ket esetet, amikor mondjuk a gyilos galoca merget kodolo gent vagy pedig egy vitamin szintezisert felelos gent ultetnek be egy novenybe?
Mi a GMO ellenzok velemenye a buzarol? A kozonseges buza harom kulonbozo faj genjeit hordozza. Nem tipikus GMO?
Nem a letrehozo modszer alapjan kene tiltani vagy keblunkre olelni egy novenyt, hanem az adott noveny konkret tulajdonsagai alapjan.
2010. június 10. 15:01
http://magyardiplo.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=203:akik-szembe-szalltak-a-gentechnologiai-oriasceggel-percy-es-louise-schmeiser&catid=58:2010-majus&Itemid=28
2010. június 10. 17:56
http://nol.hu/tud-tech/zold/20100608-akik_legyoztek_a_nagy_genmanipulatort
2010. június 12. 16:57
Vicces…
Az “alternatív Nobel-díjnak” a néven kívül nincs más köze a Nobel díjhoz, az idézett cikkeknek meg semmi köze a tárgyalt témához. (Úm.: mi a haszna/kára a GMO növényeknek…)
2010. június 12. 21:39
Persze, ez természetes. XD
Nem is azért linkeltem. Bocsi, csak véletlenül írtam a gmo-omg poszthoz.
Ne haragudj, de tényleg! Máskor csak tényleg oda tartozó dolgokat fogok linkelni. Sajnálom , úgy szégyellem.
Sok szeretettel: Pacsuta Peti
Ui.: Még egyszer bocsi
2010. augusztus 28. 12:34
A Food Inc. című egészestés dokumentumfilm megnézését javaslom mindenkét oldal számára. (http://www.imdb.com/title/tt1286537/)
Plusz egy logikai észrevétel: adott egy növény (az egyszerűség kedvéért nevezzük Rozinak), melynél elérték, hogy ellenálljon a növényirtószernek. Miért szükséges ez a tulajdonság? Ha a gyomok nem állnak ellent (még) az adott gyomirtónak, de Rozi igen, akkor nyomhatjuk rá a gyomirtót.
- Nincs szükség gyomirtóra? Akkor értelmetlen lett volna Rozi kifejlesztése.
- Kevesebb gyomirtóra van szükség? Egy olyan gazdaságban, ahol a gyomok elnyomásának módszere évtizedek óta a vegyszerhasználat, nem kevesebb, hanem ugyanannyi, illetve egyre több, vagy hatásosabb méregre van szükség.
Persze nem gondolom, hogy ezen oldal közönsége erre magától képtelen lenne rájönni, úgyhogy bocsánat az evidenciákért.
És egy költői kérdés: megfürdeti valaki Rozit, mielőtt táplálékká válik, vagy váljon a fogyasztó is gyomirtórezisztenssé?
2010. augusztus 29. 05:01
Akkor már a Mindennapi kenyerünk(Unser täglich Brot)is kötelező, ráadásul ez utóbbit Európában forgatták, többek között Magyarországon is.