Majdnem húsz éve már, hogy egy fiatal demográfus benyitott a Világbank vezető közgazdászának ajtaján. Hogy lehet az, kérdezte, hogy szinte semmit sem tudunk arról, hogy a különböző országok népességének milyen az egészségi állapota? Az olyan mérőszámok segítségével, mint a GDP, meg tudjuk például mondani, hogy a magyar vagy a szlovák gazdaság fejlettebb-e; meg tudjuk mondani, hogy javult-e mondjuk Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben. De nincs mérőszámunk arról, hogy a magyar vagy a szlovák népesség egészségesebb-e, illetve hogy a magyar népesség állapota romlott vagy javult az elmúlt tíz évben.

Ha részleteiben (és a konkrét példát tekintve nyilvánvalóan) nem is, de a résztvevők beszámolója szerint nagyjából így zajlott le a beszélgetés. A Világbank képviselőjének — aki jelenleg Obama elnök gazdasági kabinetjének a vezetője — tetszett az ötlet, hogy felmérjék a világ népeinek egészségi állapotát. Megszületett a betegség globális terhei (global burden of disease) projekt. Az elmúlt két évtizedben a projekt széles körben elterjedt; átvette az Egészségügyi Világszervezet, mostanra pedig külön intézmény koordinálja. Jelenleg szervezik a projekt újabb fordulóját, és az új felmérésbe bárki bekapcsolódhat. Akit érdekel, hogyan, lapozzon

De hogyan mérhető az egészség? Hiszen az egészség nem mennyiség. Persze néha meg tudjuk mondani, hogy ki az egészségesebb — az, akinek hőemelkedése van, egészségesebb, mint az, akinek tüdőgyulladása. De a legtöbb esetben erre nem vagyunk képesek. Ki az egészségesebb: az, akinek asztmája van, vagy az, akinek cukorbetegsége? Az, aki siket, vagy az, aki vak?

De ha az egészség mértékét nem is tudjuk meghatározni, az egészség értékét megpróbálhatjuk kifejezni. És szerencsére pont ez az, amire kíváncsiak vagyunk: nem az az érdekes, hogy cukorbeteg vagy az asztmás egészségesebb-e, hanem hogy rosszabb-e asztmásnak lenni, mint cukorbetegnek. Betegnek lenni teherrel jár. A kérdés tehát az, hogy mekkorák egyes betegségek terhei.

Itt mindjárt el is érkeztünk az első problémához. A betegségek — beleértve a sérüléseket is — legnagyobb terhe (vagyis amitől leginkább rosszak) az, hogy adott esetben megölik az embert. Ha meg akarjuk határozni, hogy mekkorák a betegség terhei egy népességben, meg kell tudnunk mondani, hogy mekkora kárt okoz a korai halandóság.

A betegség globális terhei projekt szakemberei ezt a problémát úgy oldották meg, hogy megnézték, melyik országban a leghosszabb a várható élettartam. Ez pedig Japán, ahol a nők várható élettartama a módszer kidolgozásának idején 82,5 év volt, a férfiaké pedig 80 év. A szakemberek úgy okoskodtak, hogy az emberek jelenleg ennyi ideig élhetnének, ha teljesen egészségesek lennének. (A férfiak rövidebb várható élettartamának részben biológiai, részben társadalmi okai vannak: a férfiak többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, kockázatosabb munkákat vállalnak. Vitatott kérdés azonban, hogy a különbség mekkora része vezethető vissza biológiai, illetve társadalmi okokra.)

Magyarországon a férfiak várható élettartama 69 év, a nőké pedig 77 év. Az egyszerűség kedvéért számoljunk úgy, hogy 10 millióan vagyunk: 5 millió férfi és 5 millió nő. Vagyis a magyar társadalom 55.000.000 életévet veszít el a férfiak korai halálozása miatt és 27.500.000 életévet a nők korai halálozása miatt. Ez összesen 82.500.000 életév.

Ez a számítás persze borzasztóan le van egyszerűsítve, és nemcsak azért, mert átlagokból indul ki. Egyrészt a valóságban nem születéskor várható élettartammal számolnak, hanem a várható élettartamot lebontják egyes korokban várható élettartamokra — úgynevezett élettáblákat vesznek alapul. Hiszen egy hatvan éves magyar férfi többre számíthat, mint kilenc év, mivel már túlélte kevésbé szerencsés társait.

Másrészt a betegség terheinek számításakor a jövőbeli terhek jelenértékét veszik alapul, azaz egy tíz év múlva bekövetkező betegség vagy halál kevésbé rossz, mint egy idei. Ráadásul a betegségek terheit aszerint is súlyozzák, hogy azok melyik életkorban támadják meg az embert. Eszerint kevesebb teherrel jár hatvan évesen betegnek lenni, mint 25 évesen. Mellesleg a bioetikusok szerint mind a jelenérték-számítás, mind az életkorral való súlyozás etikai szempontból aggályos. (A leszámítolásról más kontextusban írtam és az életkorral való súlyozás is téma volt már a blogon; akit az ilyesmi érdekel, elolvashatja erről egy tudományos publikációmat.)

Mi a helyzet a nem halálos kimenetelű betegségekkel és sérülésekkel? Ezeknek a terheit egy 0 és 1 közötti skálán mérik, életévekre lebontva. Ez a skála a fogyatékossággal súlyozott életéveket fejezi ki. A skála mértékegysége, angol betűszóval, a DALY (disability adjusted life years) — ahol a „fogyatékosság” tág értelemben mind a betegségeknek, mind a sérüléseknek köszönhető egészségromlást kifejezi. Tehát ha valaki egy éven keresztül teljesen egészséges, semmilyen egészségügyi terhet sem visel — ennek az értéke nulla. A korai halál értéke 1 (ezt használtuk a fenti példában). Elvileg lehetséges, hogy vannak olyan betegségek, amelyek rosszabbak, mint a halál: egy végső stádiumában járó rák okozhat akkora szenvedést, hogy a beteg a halált kívánja (de ez már elvezet az eutanázia kérdéséhez).

Íme, néhány példa. A cukorbetegség kezeletlen formájának terhe 0,012; az asztma kezeletlen formájának terhe 0,099. Vagyis tíz éven keresztül asztmásnak lenni rosszabb, mint cukorbetegnek (0,12 DALY < 0,99 DALY). Ez még akkor is így van, ha a beteg kezelést kap (10×0,033 DALY < 10×0,059 DALY). A betegségek kezelt és kezeletlen formáit azért kell külön számolni, mert sok országban a betegek nem jutnak kezeléshez.

A lepra — mert még van — terhe 0,153; a kanyaróé 0,152; az alkoholizmusé 0,180; a siketségé (15-44 éves korban) 0,216; a kezeletlen súlyos depresszióé és a vakságé pedig egyaránt 0,6. A HIV-fertőzés terhe felnőtt korban 0,136, az AIDS-é pedig 0,505. Így meg tudjuk mondani, hogy a HIV-fertőzés terhe a fejlett országokban jelenleg kb. 2,3 millió DALY. A Szaharától délre fekvő afrikai régióban, hasonló népességgel, ugyanennek a betegségnek a terhe több, mint 20 millió DALY.

Ennek a projektnek köszönhetően tudjuk azt is, hogy a fejlett országokban a legfontosabb egészségügyi kockázatok sorrendben a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízottság, a magas koleszterin-szint, az alkoholfogyasztás és a mozgáshiány; a szegény országokban pedig a gyermekkori alultápláltság, a nemi betegségek, a magas vérnyomás, a dohányzás és a nem megfelelő közegészségügyi- és higiéniás viszonyok.

A fenti magyarázatból talán érezhető, hogy a módszertanilag a DALY fényévekkel kifinomultabb, mint mondjuk a GDP-számítás. A XXI. század elején sokkal jobban állunk a betegség terheinek, mint a gazdasági fejlődésnek a kiszámításában.

A DALY Akhilleusz-sarka azonban nyilvánvalóan az egyes betegségek súlyozásának meghatározása. Honnan tudjuk, hogy a lepra éppen csak rosszabb, mint a kanyaró, vagy hogy a depresszió mindkettőnél sokkal rosszabb? A betegség globális terhei projekt első éveiben a világ minden tájáról meghívott szakemberek — orvosok, nővérek, egészségügyi közgazdászok — rangsorolták a különböző betegségeket. A módszer kidolgozóit rengeteg kritika érte emiatt. Egyesek szerint azokat kellene inkább megkérdezni, akik az adott betegségekkel együtt élnek. Ennek azonban megvannak a saját hátulütői (erről is írtam már). Mások szerint a betegségek súlyait minél szélesebb felmérés alapján kellene meghatározni — hiszen mégiscsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mekkorák az egyes betegségek társadalmi terhei.

Ennek megfelelően a most készülő, legújabb fordulóban bárki részt vehet a súlyok meghatározásában. Ha az internet jó arra, hogy közösen kutassuk a földönkívüli élet nyomait vagy hogy galaxisokat osztályozzunk, akkor ebben is segítségünkre lehet. Nem kell mást tenni, mint kitölteni egy internetes kérdőívet. A cél az, hogy összejöjjön ötvenezer kitöltött kérdőív. Azt hiszem, hogy aki eddig elolvasta ezt a bejegyzést — és tud (vagy tanul) angolul —, azt érdekli a téma annyira, hogy ennek a kérdőívnek a kitöltésével segítsen a betegségek globális terheinek meghatározásában.

Címkék: a betegség terhei, demográfia, népegészség

Kapcsolódó bejegyzések:
Ha kövér vagy, legalább légy férfi
Az új vasfüggöny
Egészségünkre!
Hamburger-embargó
A világ tíz legszennyezettebb helye