Repceterror
2010. augusztus 12.Úgy tűnik, uborkaszezon van. Mással legalábbis nehezen magyarázható, hogy a közszolgálati televízió Pulitzer-emlékdíjas műsora, Az Este, csatlakozott a génmódosított haszonnövények elleni hisztéria-hadjárathoz. A tegnapelőtti műsor riportjából kiderült, hogy Amerikában „megszöknek” a génmódosított növények pollenjei és, úgymond, megfertőzhetik az őshonos élelmiszernövényeket is. Ez, sugallta a riport, Európában — és így Magyarországon is — komoly veszély.
Mindez persze jórészt hatalmas badarság.
Ha már a műsor nem tette meg, érdemes elmondani, hogy mi is történt. Az Amerikai Ökológiai Társaság múlt heti konferenciáján elhangzott egy előadás, amelyben a kutatók arról számoltak be, hogy Észak-Dakota útjai mentén vett repce-minták 86 százalékában találtak olyan proteineket, amelyek génmódosított repcéből származnak. Ez valóban azt jelenti, hogy a génmódosított repce kikerült a mezőgazdasági termelésből és vadon nő olyan helyeken, ahol a feltételek megfelelőek.
A hangsúly a megfelelő feltételeken van. A kérdéses repce ellenálló gyakran használt gyomirtószerekkel szemben. Szó sincs azonban arról, hogy most akkor elárasztaná a világot. Mint az kiderül a beszámolókból, az utak mentén talált génmódosított repce magjai minden bizonnyal teherautókról estek le. Mivel az utak mentén irtják a gazt, a GM-repce megfelelő feltételeket talált a túléléshez. Ennél messzebb azonban nemigen fog terjedni. Az ember által kedvelt haszonnövények ugyanis meglehetősen kényesek: nem bírják a versenyt más fajokkal szemben. Ha nem így lenne, nem lenne szükség gyom- és rovarirtásra. Valószínűtlen tehát, hogy az ember által agyonkényeztetett fajok — mint a repce, a kukorica vagy a szója — képesek lennének önállóan elterjedni. A repcénél sokkal nagyobb mértékben termelt génmódosított kukorica és szója sem képes vadon túlélni.
Sokkal komolyabb veszély, hogy a génmódosított repce esetleg maga is gyomnövénnyé válik, amelyhez más gyomirtókat kell használni. Ez megnövelné a mezőgazdasági termelés költségeit. De mint azt a kutatók hangsúlyozták, valószínűtlen, hogy a vadon növő génmódosított repce bármilyen ökológiai kockázatot jelentene — bár a most közölt eredmények arra mindenképpen jók, hogy felhívják a figyelmet az Egyesült Államok génmódosított haszonnövényekre vonatkozó szabályozásának hiányosságaira.
Ezekről a kérdésekről valóban érdemes beszélni. Ehelyett azonban a műsor a „repceterrorra” koncentrált, bár gyorsan kiderült, hogy génmódosított repcét nem is termelnek Európában. A műsor vendége, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára — megdöbbentő tájékozatlanságról tanúbizonyságot téve — tudatos tömegpusztító hadjáratot vizionált:
a történet arról szól alapvetően, hogy felhalmozódott vegyszerkészleteket kéne elhelyezni. A hadiipar már nem vesz fel ilyeneket, ezért el kéne helyezni olyan helyen, ahol ezt el lehet helyezni. Ehhez olyan totális mérgekhez olyan növényeket kell előállítani, és ez volt ezeknek a konszerneknek a stratégiája, amelyek elviselik ezt a totális gyomirtó szert, a mezőgazdaságban, ugyanakkor a környezetében mindent elpusztít ez a méreganyag.
Ez természetesen nemcsak hogy nem igaz, hanem meglehetősen érzéketlen is. Már írtam arról, hogy a fejlődő országok, melyek egyre több génmódosított növényfajtát termelnek, nem jókedvűkből teszik ezt, és nem is a gonosz nyugati nagyvállalatok kizsákmányolásának áldozatai: egyszerűen élelemmel kell ellátniuk lakosságukat, amit sokkal könnyebben meg tudnak tenni, ha a nagyobb terméshozamú, olcsóbb és környezetbarátabb génmódosított fajtákat használnak. Ami pedig az amerikaiakat illeti: legalábbis ebben az egy kérdésben racionálisabban mérik fel a kockázatokat, mint mi, európaiak.
Magyarországon persze konszenzus van abban, hogy mi nem kérünk a génmódosított növényekből. Önmagában ezzel nincsen semmi baj. Mint jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország, valószínűleg megvagyunk nélkülük. Mint az a riportban számtalanszor elhangzott, meg kell őrizni Magyarország „tiszta növénytermesztési, élelmiszer-technológiai imázsát” és az ország „ősi génbankjait” (a műsorvezető talán ősi kukorica- vagy burgonyafajtáinkra gondolt). Meg kell védenünk „tiszta, élő környezetből származó élelmiszereinket” hiszen a mi „minőségi mezőgazdaságunk” „igényes piacra termel”.
Mindez nagyszerű, bár kissé nehezen fér össze ezzel a remek stratégiával a magyar mezőgazdaság sok éve tartó agóniája. Az sem teljesen világos, hogy az európai — és benne a magyar — „minőségi mezőgazdaság” életben tartásához akkor miért van szükség az európai adófizetők masszív transzfereire, és miért kell az EU-nak védővámokkal körülbástyáznia mezőgazdaságát. De mondom, semmi baj nem lenne a GM-termények elleni nemzeti konszenzussal — feltéve, hogy annak nem hisztéria, pánikkeltés és tudatlanság az alapja.
Egy valamire azonban jó volt a műsor. Megmutatta, hogy a XXI. századi ember még mindig mennyire rabja bizonyos tévképzeteknek. Arra gondolok, amit a pszichológusok „a természet jóindulatába vetett hitnek” neveznek. Azt gondoljuk, hogy ami természetes, az tiszta és jó. Ami természetes, az nem árthat. A reklámszakemberek pontosan tudják ezt. Szinte nincs olyan termék, amit ne ezzel próbálnának eladni.
A génmódosítás pedig nem természetes, ergo rossz. Nem véletlenül kapkodta egymás szájából műsorvezető és vendége a „természetes” vagy a „tiszta” szavakat.
Jó lenne,
ha átlátnánk ezen a szitán. A természet egyáltalán nem
tiszta és jóindulatú. A fenti képről egészen biztosan a
„tiszta” és „természetes” fogalmaira
asszociálunk, pedig ugye ellenzői szerint mi sem kevésbé természetes,
mint a génmódosított repce. És mi sem természetesebb, mint a Loa loa filariasis, vagyis az afrikai
szemféreg. Tisztának biztosan nem tiszta, és egészen biztosan nem
jóindulatú.
Címkék: génmódosított élelmiszerek, GMO, népbutítás
2010. augusztus 12. 08:50
Már önmagában a mezőgazdaság, mint olyan sem természetes. Hol van olyan a természetben, hogy hatalmas területen alig néhány faj él?
2010. augusztus 14. 12:00
dzsobacsi: A mezőgazdaság önmagában nem természetellenes. Az emberi faj évmilliók óta elősegíti az általa kedvelt növények újranövesztését, kiskertekben (a magokat elültetni nem egy rakétatudomány). Ami nem “természetes” az a mi kultúránk által művelt totalitárius mezőgazdaság, a monokultúra. Persze már eleve a “természetes” és “természet” szavak se jók, mert azt a képzetet keltik, hogy van az ember, és van a természet ami ott kint található. A két dolog külön van. Pedig nincs. Az ember a természet része és amit az élővilággal tesz, azt valójában a szomszédaival, az életközösséggel teszi, aminek ő is része és ami őt is táplálja és fenntartja.
A cikk egyébként a megszokott egyoldalúsággal érvel a GMO mellett. Kezdem azt hinni, hogy az író vagy tényleg ennyire technokrata és csukott szemmel akar járni, vagy érdeke fűződik hozzá és ez itt a GM propaganda egy szócsöve. Az bizonyos, hogy nem kiengyensúlyozott és objektív. Persze, tudom, mivel ez egy személyes blog, nem is kell annak lennie.
2010. augusztus 14. 13:37
“Az sem teljesen világos, hogy az európai — és benne a magyar — „minőségi mezőgazdaság” életben tartásához akkor miért van szükség az európai adófizetők masszív transzfereire, és miért kell az EU-nak védővámokkal körülbástyáznia mezőgazdaságát.”
A KAP nem csupán a mezőgazdaság támogatásáról szól, hanem a vidék támogatásáról. Megjegyzem a KAP pénzek 49%-át a franciák KAPják. Szóval a termelés kevésbé fajsúlyos a társadalmi szövet megóvása érdekében.
Btw: sokkal érdekesebb lenne egy Magyarország vs Európa összevetés, mert tényleg fényévekre vagyunk, aminek sok oka van.
2010. augusztus 14. 19:34
“A mezőgazdaság önmagában nem természetellenes. Az emberi faj évmilliók óta elősegíti az általa kedvelt növények újranövesztését, kiskertekben (a magokat elültetni nem egy rakétatudomány).”
Amikor a mezőgazdaság múltbéli természetességére gondolsz, akkor ne hagyd ki a hibrideket sem, mivel azok sokkal jobban különböznek a szülő fajoktól, mint egy GMO növény.
“Ami nem “természetes” az a mi kultúránk által művelt totalitárius mezőgazdaság, a monokultúra.”
Ilyen volt a régmúltban is, ha emlékszel még az általános iskolai történelem órákra.
Sőt, ha az esőerdők környékére gondolsz, ott a kis törzsek is ezt a megoldást használták a közelmúltban is. Erdőirtás és kultúrnövények termesztése, aztán egy kerítéssel odább, amikor a föld kimerült. Ami adott népességszám alatt működik, mert regenerálódik a termőterület.
“Persze már eleve a “természetes” és “természet” szavak se jók, mert azt a képzetet keltik, hogy van az ember, és van a természet ami ott kint található.”
Megfogalmazás kérdése, de mindennek ellenére a technikai jellegű civilizációt nehéz a természet részének nevezni.
“A cikk egyébként a megszokott egyoldalúsággal érvel a GMO mellett.”
A cikk nem a GMO mellett, hanem az egyoldalú GMO ellenességgel szemben érvel…
2010. augusztus 15. 12:44
“A cikk nem a GMO mellett, hanem az egyoldalú GMO ellenességgel szemben érvel…”
Pontosan. Remélem, ez minél többeknek világos.
Érdemes elolvasni Venetianer Pál akadémikus véleményét, aki nálam nyilván sokkal jobban ért a témához:
http://nol.hu/specialis/rss_valogatas/a_gentechnologiaban_sincsenek_szaz_szazalekos_modszerek
2010. augusztus 15. 13:46
“A szupergyomnak nevezett rezisztens gyomnövények megjelenését nem kellene a géntechnológia démonizálására használni. A Microsoft agresszív marketingpolitikáját sem kell feltétlenül szeretni ahhoz, hogy az ember Windowst használjon – a GMO-k alkalmazása sem érzelmi kérdés.”
Ember, ez már kezd nagyon agyarúrt lenni. Monopóliumszaga van. Amúgy gyönyörű a párhuzam .
1. “sem kell feltétlenül szeretni ahhoz” vagyis törődjünk bele ? nem szép dolog ilyet állítani
2. “a GMO-k alkalmazása sem érzelmi kérdés” a) ezt tekinthetem megerősítésnek és felhívásnak a beletörődésre. b) anyagi szempontból éppen az
3. A f.szért kellenek nekünk szupergyomok ! Következtetésképpen ez már egy jele annak, hogy nem elég körültekintőek.
Amúgy nyugodtan hívjatok Contergan-szindrómásnak.
2010. augusztus 16. 16:30
“A f.szért kellenek nekünk szupergyomok !”
Valóban. Ezért van az, hogy kedvezőbb tulajdonságú haszonnövényeket és nem kártevő- és gyomirtó-rezisztens parlagfüvet hoznak létre GMO növényként.
Szóval a szupergyomoktól bizonyos szempontból felesleges félned. Cserébe a természetes gyomok nem mindig olyan “barátságosak”, mint ahogyan a GMO ellenzők álmaiban élnek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kauk%C3%A1zusi_medvetalp
2010. augusztus 20. 16:36
Köszi a linket, semmi kedvem nem lenne megvakulni.
2010. augusztus 20. 17:22
A magyar mezőgazdaság sok éve tartó agóniájának politikai és globális okai vannak, a cukorgyárainkat felszámolták, szabolcsi almáinkat beszántották, szőlőinket kivágták. Ne keverjük össze a technológiai okokkal. Az olaszok, németek, spanyolok, görögök biztos nagyon örülnek, hogy az ő termékeiket tudjuk csak fogyasztani, nem pedig a hazait. Az Európai Uniós és magyarországi törvényeknek semmi köze ahhoz, hogy mi lenne nekünk jó. Gyarmat vagyunk, azt kell enni nekünk amit külföldről behoznak (a magyar cégek mögött szinte már csak külföldi érdekeltségek vannak) és punktum ! Nem hiszem, hogy pont a blog írója nem lenne ezzel tisztában, hogy mi folyik az egész földön.
2010. augusztus 28. 09:21
A “természetellenes” eleve egy meglehetősen zavaros fogalom. Hogy valaki a természetfelettiben hisz, azt még meg lehet érteni, de hogy valami, ami része a természetnek (és definíció szerint része minden, ami nem természetfeletti), hogy lehet természetellenes, az már némileg önellentmondásos. Egy csomó faj átalakítja a környezetét – mitől természetellenesebb például egy szántőföld, mint egy termeszvár? Az ember a globális felmelegedésével elbújhat pl. az első oxigéntermelő fajok mellett, akik nem pár nyamvadt Celsius-fokot változtattak az ökoszisztémán, hanem egy-az-egyben kicserélték a bolygó légkörét redukálóról oxidálóra (mellesleg a kortárs élővilág 99%-át kiirtva ezzel). Az egész természetellenesség-fogalom az Ember és az őalája rendelt Természet romantikus-mitologikus képéből jön, annál is meglepőbb, hogy éppen zöld oldalról bukkan fel folyton.