A világ népessége idén eléri a hét milliárd főt. Eközben Magyarország lakossága már minden bizonnyal 10 millió alatt van. A legjobb becslések szerint 2050-re a világ népessége 9 milliárdra nő, de a növekedés 97%-a Ázsiát, Afrikát és Latin-Amerikát érinti majd. Magyarország lakossága eközben 9 millióra csökken. Ennél sokkal rosszabb, hogy a 60 év felettiek aránya 2,2 millióról 3 millióra — azaz 22%-ról 33%-ra — nő. 2050-ben minden harmadik magyar nyugdíjas vagy nyugdíjaskorú lesz. Égető a kérdés: ki fogja ezt a rengeteg embert eltartani?

2050-re a függőségi ráta — vagyis a 14 év alattiak és a 65 év felettiek aránya a munkaképes népességhez képest — Magyarországon megduplázódik. Jelenleg 100 munkaképesre 24, 2050-ben 47–50 eltartott jut. Nem csak mi állunk ilyen rosszul: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyóiratában nemrég megjelent tanulmány szerint 2050-ig például Németország és Spanyolország gazdasági növekedését évente 0,8%-al veti vissza a társadalom elöregedése. Németországhoz hasonlóan nálunk is a GDP 4–7%-ával növekszenek majd az idősek eltartására fordított kiadások.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy alig foglalkozunk a problémával. Magyarországon és Lengyelországban a néhány éve elindított nyugdíjreformokat visszafordították. A magánnyugdíj-megtakarítások einstandolása után a magyar kormány egyszerűen a homokba dugta a fejét. A kézenfekvő megoldás, úgy tűnik, nem tetszik a társadalomnak. Pedig az említett IMF-tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy nekünk még másoknál is rosszabbak a kilátásaink:

A háromszög az időskorúak jövedelmi forrásait ábrázolja. Az idősek jövedelme általában három forrásból tevődik össze: megtakarítások (a háromszög felső csúcsa), állami nyugdíj (a jobb alsó csúcs) és családon belüli transzferek (bal alsó csúcs). Minél közelebb esik egy ország az ábrán egy-egy csúcshoz, annál nagyobb az adott jövedelemforrás aránya.

Így például a Fülöp-szigeteken (PHL) az időskorúak leginkább a felhalmozott megtakarításaikból élnek; Kínában (CHN) nagyobbrészt állami nyugdíjból, kisebbrészt megtakarításokból és családi transzferekből. Az Egyesült Államokban (USA) az időskorúak jövedelmének kb. 2/3 része megtakarítás, 1/3 része állami nyugdíj. Az USA és több más ország azért van a háromszögön kívül, mert az időskorúak jövedelmüknek egy részét családjuk (azaz gyerekeik) támogatására fordítják. (Az is látható az ábrán, hogy csak mítosz, hogy sok országban a gyerekek tartják el időskorú szüleiket; inkább az jellemző, hogy a szülők támogatják a fiatalokat.)

Mindenesetre Magyarország lehorgonyzott a háromszög jobb alsó sarkában. Nálunk az idősebb generációk egyáltalán nem támogatják a fiatalabbakat, a jövedelmük pedig teljes egészében állami nyugdíj. A közhiedelemmel ellentétben az ilyesmi nagyon ritka a világon. Mi mindent egy lóra tettünk fel; a baj csak az, hogy ez a ló nem fogja elbírni a súlyunkat.

Mikorra várható a krach? Az Allianz elemzése azt mutatja, hogy különböző országokban mikorra várható a frissen nyugdíjba vonulók számának a tetőzése:

Az Egyesült Államokban — ahol az 1946 és 1964 között született „baby boomer” generáció már megkezdte a nyugdíjba vonulást — már az évtized végén megérkezik a „cunami”. Magyarországon és Spanyolországban az 1974–75-ös generáció nyugdíjba vonulása lesz a csúcspont 2040 körül. Ha így megy tovább, ezt az ország nem fogja elbírni. Pedig jó lenne elkerülni, hogy a három millió koldus országa után a három millió kisnyugdíjas országává váljunk. De homokba dugott fejjel ez nehezen fog sikerülni.

Címkék: demográfia, népességfogyás, nyugdíjrendszer

Kapcsolódó bejegyzések:
Az új vasfüggöny
A népvándorlások kora
7 milliárd
A betegség terhei
Tücsköt, bogarat