Mennyire átlátszó!
2012. május 7.Ajaj, hogy ez mennyire ciki és unalmas. Ciki és unalmas, hogy Magyarországon minden bokor alatt lapul egy zseni, egy korszakalkotó feltaláló, a tudományos igazságokat alapjaiban felforgató fenegyerek. Csak éppen a világ, kérem, az nem ért meg minket, összeesküdözik ellenünk, az eredményeinket agyonhallgatja, az igazunkat kétségbe vonja.
Most éppen a magát amúgy komoly oldalnak tartó magyar WikiLeaks-en, az atlatszo.hu-n folyik a népbutítás. Az oldal amúgy a közhatalom átláthatóságát, a közpénzek felhasználását, a gazdasági szereplők jogsértéseinek feltárását és a környezet védelmét elősegítő közérdekű információkat hoz nyilvánosságra. Nemes, üdvözölendő célok.
Csak valamilyen okból egy meg nem értett magyar tudós műbalhéja is fontos közérdekű információ.
Mi is történt? Tavaly nyáron az átlátszó.hu nyilvánosságra hozta egy tudományos cikk kéziratát. A kézirat nem más, mint „egy magyar tudós nagy vitákat kavart klímaelmélete, amelyet tudományos elemzés helyett a szőnyeg alá söpört a fősodratú klímatudomány”. Miskolczi Ferenc elmélete „alapjaiban kérdőjelezte meg a globális felmelegedés kiváltó okait”, hiszen az következik belőle, hogy „tévúton jár a fősodratú klímakutatás”. Az egykor a NASA-nál dolgozó magyar tudós eredményeit az Amerikai Űrkutatási Hivatal úgymond „nem engedte közölni”. Ebből is látható, hogy Miskolczi „gyorsvonat elé vetette magát az elméletével, ami át is gázolt rajta”.
De a magyar WikiLeaks elégtételt ad! Az oldal Miskolczi Ferenc kéziratát és annak bírálatait kiszivárogtatta, miután a cikk
közlését két pozitív és egy negatív bírálat ellenére visszautasította az International Journal of Environmental Research and Public Health című szakfolyóirat. Ez az eljárás egyesek szerint ellentétes a tudományos peer review játékszabályaival, mások szerint lehet hogy szabályos volt, mindenesetre elég gyakran ismétlődik Miskolczival ahhoz, hogy elnémított szerzőről lehessen beszélni.
Felháborító, nem? Az ilyesmi nyilván megér egy vaskos leleplezést.
Valójában persze az égvilágon semmi szokatlan sincs abban, hogy egy cikket két pozitív bírálat ellenére visszautasít a szerkesztő. Velem is megesett már ilyesmi. Lehet dühöngeni ezen, de gyakran a szerkesztőnek jó oka van rá.
De ami még rosszabb: Miskolczi Ferenc kézirata nem kapott két pozitív bírálatot. Az átlátszó.hu nyilvánosságra hozta a bírálatokat is — ami nem szép dolog, mert a bírálat a szerkesztőnek és a szerzőnek szóló bizalmas közlés, amit a szerző nem hozhat csak úgy nyilvánosságra. De legalább segít abban, hogy tisztán lássunk: nos, az egyik bíráló kapásból visszautasítja Miskolczi cikkét — azzal, hogy az egyszerűen badarság —, a másik kettő (ez meg ez) pedig ezt mondja: „Reconsider after major revision, I want to see the revised version”.
Ez azt jelenti, hogy a bíráló alapos átdolgozás után hajlandó még egyszer elolvasni a kéziratot. Vagyis azt jelenlegi formájában nem lehet megjelentetni, de a téma nem teljesen reménytelen, tessék még dolgozni rajta. Ez bizony nem pozitív bírálat.
Mondom, az ilyesmi mindennapos. Velem is megtörtént szerzőként és bírálóként is. És azt a hülyeséget, hogy akivel ez gyakran megtörténik, az „elnémított szerző”, komoly képpel csak Magyarországon lehet leírni.
Arról nem szól a fáma, hogy Miskolczi valaha is átdolgozta-e a cikket. Miskolczi amúgy egyáltalán nem agyonhallgatott: az elméletét részletesen cáfolják például itt. Egyáltalán nem igaz, hogy Miskolczi nem kapott lehetőséget „tisztességes szakmai megmérettetésre”. Megmérettetett, és kevésnek találtatott.
Eddig csak szánalmas és érdektelen a sztori. De még nincs vége.
Miután egy magyar tudóst ekkora méltánytalanság ért, kézenfekvő, hogy közbe kellett lépnie a Magyar Tudományos Akadémiának. Az átlátszó.hu beszámolója szerint az MTA a „nyilvánosság kizárásával” (?) vizsgálatot indított; a vizsgálat pedig „nem talált lényegi hibát” Miskolczi elméletében. Ebből is látszik, milyen csúnyán elbánt a folyóirat tudósunkkal.
De ugyanakkor a jelentés Miskolczi érdemeinek elismerése mellett azt is megjegyzi, hogy „megítélésünk szerint Miskolczi Ferenc tudományos eredményei alátámasztják a széndioxid-kibocsátás globális korlátozására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket”.
Puff. A nagytekintélyű akadémiai szakértők szerint tehát Miskolczi eredményei helyesek, csak éppen semmi sem következik belőlük. Én megértem, hogy Miskolczi fel van háborodva:
A klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeim egyedüli világos konklúziója … a széndioxid üvegházhatás és a globális felmelegedés ok-okozati szinten való összekapcsolásának a cáfolata. … A több mint harminc éves munkám eredményeiből ezt a következtetést levonni csakis és kizárólag az objektivitás és szakmai hozzáértés teljes hiányával lehet.
Nesze neked, MTA! Pedig az akadémiai jelentés készítői még jól be is nyalnak a „tiszta tudósi ethoszt” megtestesítő Miskolczinak: „módszere határozott tudománypolitikai támogatását tartjuk indokoltnak”. Ez azt jelenti, hogy valaki adjon pénzt.
Foglaljuk tehát össze a lehetőségeket. Adva van egy magyar tudós, aki szerint mindaz, amit a klímaváltozásról tudni vélünk, alapvetően hibás. Három lehetőség van:
Bár lehet, hogy Miskolczi amúgy kiváló tudós, ezzel az elméletével alapvetően tévúton jár. Saját közlése szerint azért hagyta ott 2006-ban a NASA-t, mert az Amerikai Űrkutatási Hivatal nem engedte publikálni az eredményeit. Ennek némiképp ellentmond, hogy az eredményeit azóta sem tudta publikálni. Szó sincs agyonhallgatásról: Miskolczi egyszerűen téved. Semmi érdekes sincs tehát a sztoriban. Nincs itt néznivaló, tessék továbbhajtani.
Miskolczi valójában kókler. Nem véletlenül nem tudja publikálni az elméletét. Jó oka van, hogy senki sem veszi azt komolyan. Miskolczi pedig nem segíti a saját ügyét, amikor azt nyilatkozza, hogy összeesküdtek ellene, politikai okokból nem engedik publikálni, hogy valakik a tudományt cenzúrázzák és a nagyközönséget félrevezetik. Mindez a jól ismert klímaváltozás-szkeptikus hablaty. Időpocsékolás foglalkozni vele.
Miskolczinak igaza van. És tényleg összeesküdtek ellene, tényleg arra törekszenek valakik, valahol, hogy ellehetetlenítsék, hogy agyonhallgassák, hogy az eredményeit a szőnyeg alá söpörjék. A magányos hősöket — főképp, ha magyarok — kinyírják.
Mekkora a valószínűsége annak, hogy a 3. lehetőség az igaz?
Minimális. Épp ésszel senki sem fogadna rá. Az ilyesmit tényleg csak az veszi be, akinek fogalma sincs arról, hogyan működik a tudomány — és úgy általában a nagyvilág.
De Magyarországon egy visszautasított kéziratból ügy lett, amit közérdekűen ki kell szivárogtatni, amiért elégtételt kell venni, amihez akadémiai vizsgálat kell. Egyszerűen megáll az ész. Adva van egy ország, ami két-három generációval ezelőtt nagyszerű tudósokat adott a világnak. Neumann János, Teller Ede, Erdős Pál és a többi „Marslakó” nevét még ma is ismerik világszerte. Ami mára maradt: sértődöttség, hőbörgés, handabandázás. A meggyőződés, hogy mi mindenkinél jobbak vagyunk, csak velünk mindig kicsesznek, a világ összeesküszik ellenünk és nem hajlandó a lábunk előtt heverni.
Szégyen.
Címkék: klímaváltozás-szkepticizmus, Magyar Tudományos Akadémia, népbutítás
2012. május 9. 12:35
Nem kellett volna állást foglalni a kérdésben. Ezzel pont azt a tévképzetet erősíted, amit állítanak. Ráadásul, valóban úgy hangzik, mintha megpróbálnád lealacsonyítani Miskolczi munkásságát (NASA-s rész). Értem, hogy nem ez a szándék, de pont annak látszik, amit látni szeretnének.
2012. május 10. 08:15
Kedves doc.eval!
Miért ne kellett volna állást foglalnia Gregnek ebben a kérdésben?
Teljesen laikusként sem gondolom azt, hogy szándékában állt volna lealacsonyítani Miskolczi munkásságát.(a NASA sem tette, és a folyóirat sem, amely visszautasította a publikációt)
Magyarországon, nem kaptunk igazán hiteles tájékoztatást, ez a poszt inkább hiánypótló, szerintem.
Nem tudom, mit értesz azon, hogy “Értem, hogy nem ez a szándék, de pont annak látszik, amit szeretnének.”
Nekem, a Kossuth rádió riportjából, az azóta olvasott cikkekből, jóformán csak a sértettség látható, de semmi arról, hogy valójában mi történt-történik.
2012. május 13. 19:43
Greg által említett “három lehetőség” mellet elképzelhető-e egy negyedik lehetőség is:
Idézet Zágoni Miklós jelentéséből: ( http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2012/04/Zagoni_MTA_jelentes-11.pdf)
” a peer review rendszer a szakmai érték szempontjából gyakran kontraszelektíven működik. … a konszenzustól eltérő tartalmak, részletes számszerű dokumentáció ellenére is, újból és újból elutasíthatók voltak pusztán annak kiemelésével, hogy az eredmények ellentmondanak az elfogadott álláspontnak,..”
“2011-es kéziratát pedig két támogató és egy ellenző lektori véleményre hivatkozva utasította el a választott folyóirat, ahol a negatív bíráló egyetlen tényt vagy számadatott sem helyezett Miskolczi számítási eredményeivel vagy egyenleteivel szemben.
Mindez nehezíti a „mainstream”-mel való kommunikációt. A két „tábor”, a „klímaszkeptikus” és a „klímakatasztrofikus” már-már szekértáborként, ideológiákként áll egymással szemben. Egy-két éve a „fősodor” a dogmává merevült IPCC-állásponttal szemben a leghalványabb eltérést sem tolerálta, új eredményekkel szemben a legkisebb nyitottságot sem mutatta. (Ez kb. egy évtizede hasonló erővel, de éppen ellenkező irányban működött: e sorok szerzőjének számos személyes tapasztalata van az ellenállás jellegéről és módszereiről azokból az időkből, amikor még éppen az antropogén klímaváltozás lehetőségét igyekezett az akkori fősodor-állásponttal szemben elfogadtatni.) ”
“Már rögtön az Abstract legalább három olyan tényezőt tartalmaz, amelyek…. teljességgel megakasztják (elgáncsolják…) a megértést az anyaggal való első találkozás, ismerkedés során.”
Tehát a negyedik verzió a Zágoni jelentés alapján: Miskolczinak (lényegében) igaza van, de “a munka nagyságához és jelentőségéhez képest az eredmények nem kielégítően dokumentáltak.”
Megjegyzések:
– Miskolczi a méltatlan (“kókler”) jelzőket nem tudja megfelelően kezelni, “üldözési mániás” megjegyzéseket tesz.
-Nem első alkalommal fordul elő a tudomány történet során, hogy a “konszenzustól eltérő tartalmak” elfogadása nem automatikusan történik.
2012. május 16. 00:56
A dologgal kapcsolatos hisztérizált és sokszor pszeudo-vallásos tudományos közvélemény (ld. például ezt: http://www.nybooks.com/articles/archives/2012/apr/26/climate-casino-exchange/?pagination=false , vagy Lomborg kálváriáját) és jelentős érdekek miatt én, laikusként, nem zárnám ki olyan könnyen, hogy Greg 3. lehetőségének, és Kételkedő altarnatív megoldásának valamilyen kombinációja a helyes válasz.
2012. május 16. 04:23
Vajon hányszor kell még elmondani ezt?
Nincsen “hisztérizált és sokszor pszeudo-vallásos tudományos közvélemény”. Hisztéria és áltudomány csak a laikus közvéleményben van, hála a klímaváltozás-szkeptikusok ferdítéseinek és hazugságainak. A tudósok között vannak viták — ez a dolguk — de a klímaváltozás alapvető tényeit illetően konszenzus van.
Váradi Balázs hivatkozását a New York Review of Books-beli vitára meg végképp nem értem. Elolvasva Nordhaus válaszát (vagy az eredeti cikket: http://www.nybooks.com/articles/archives/2012/mar/22/why-global-warming-skeptics-are-wrong/), a hivatkozás pont az ellenkezőjét illusztrálja annak, amit Váradi Balázs mondani akar.
Ami pedig a bejegyzés szűken vett témáját illeti: mérget vehetünk rá, hogy nem a 3. lehetőséggel van dolgunk, és Kételkedővel szemben azt gondolom, hogy nincsen 4. lehetőség. Gondoljuk csak meg, miket ír a Kételkedő által idézett jelentés:
“a peer review rendszer a szakmai érték szempontjából gyakran kontraszelektíven működik” — ezt vajon mivel támasztja alá Zágoni? Mi az, hogy “gyakran”? Az elmúlt két-három száz év tapasztalata alapján a tudományos bírálati rendszer elég jól működik. Pont, hogy nem szokás jól megalapozott eredményt elutasítani azzal, hogy az ellentmond a konszenzusnak.
“2011-es kéziratát pedig két támogató és egy ellenző lektori véleményre hivatkozva utasította el a választott folyóirat” — mint fent leírtam, nem volt támogató bírálat. Zágoni egyszerűen hamisat állít.
De a legszebb ez:
“a munka nagyságához és jelentőségéhez képest az eredmények nem kielégítően dokumentáltak” — ha valaki ezt leírja, azzal beismeri, hogy nincs elég alapja, hogy megítélje, igaza van-e a szerzőnek. Ha az eredmények “nem kielégítően dokumentáltak”, akkor nyilvánvalóan nem lehet megítélni “a munka nagyságát és jelentőségét”. Még csak találgatni sem tudok, hogy Zágoni miért méltatja ennyire Miskolczit, miközben jól lábon lövi saját magát.
Nagyon szomorú ügy ez.
2012. május 16. 08:41
Greg, mi a véleményed Reményi Károly akadémikus következő szavairól: (http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2011/07/mtaggki.pdf)
„Reményi Károly elmondta, nem klimatológus, nem is a klímáról kíván szólni. Miskolczi végkövetkeztetésével száz százalékig egyetért. Kivetítette, hogy Harold Lewis, híres fizikus, az University of California Santa Barbara emeritus professzora 67 évi tagság után kilépett az American Physical Society-ból, ezt írva: „global warming is the greatest and most successful pseudiscientific fraud I have seen in my long life.” Ezt csak azért említi, mert itthon a médiában is az hangzik el, hogy aki ezzel vitatkozik, az nem komoly tudós, s amit e ’komoly tudósok’ mondanak (akiknek a gyülekezőhelyét sajnos manapság az IPCC-vel azonosítják), az szentírás, az a kánon.”
2012. május 16. 09:03
Greg, maga a műfaj egy tudományos kérdésben (kéthetilapban, nyílt levelekben részben érdekekre hivatkozva csatázni) igenis hiszterizáltság jele.
Lomborg kálváriájára is hivatkoztam: https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Bj%C3%B8rn_Lomborg .
Sokan vagyunk, akik értjük, hogy működik a normáltudomány, mégis elképzelhetőnek tartjuk, hogy ezen a téren egy hittől vezérelt zsákutcába került az egész tudományos establishment cakkumpakk.
Én speciel azért, mert amit értek a dologból, a társadalmi költséghaszon elemzések a klímával kapcsolatos beavatkozásokról, amit Nordhaus ír meg a Stern jelentés, abszolút nem meggyőzők, és én egy kanyi fillért azok alapján nem költetnék a globális felmelegedés elleni harcra egy kis-közepes nemzetállam költségvetése felett diszponáló politikusaival.
2012. május 17. 03:48
@Kételkedő:
“mi a véleményed Reményi Károly akadémikus következő szavairól: ‘Reményi Károly elmondta, nem klimatológus, nem is a klímáról kíván szólni. Miskolczi végkövetkeztetésével száz százalékig egyetért.’”
Hát nem sok jó. Az illető előbb beismeri, hogy nem ért a témához, majd közli, hogy “száz százalékig” egyetért Miskolczival. Ha saját bevallása szerint sem tudja megítélni, hogy mi az igazság, honnan ez a fene nagy magabiztosság?
Az anekdota a fizikusról pedig tipikus: ha ennyire nem ért egyet a többi tudóssal, minden lehetősége meg lett volna, hogy a véleményét publikálja egy szakfolyóiratban. De nem, ő nagy csinadrattával lemondott. Tisztára, mint egy kisgyerek, aki kifogyott az érvekből és ezért inkább hisztizni kezd.
A klímaváltozás tagadóinak érvkészlete tele van ilyenekkel: aláírásgyűjtés, nyílt levél a Wall Street Journal-ban, anekdoták híres emberekről, akik persze nem az elméletet támadják, hanem színpadias gesztusokat tesznek. Ezekről már írtam:
http://bioetikablog.hu/2009/12/hasznalati_utmutato_klimavaltozas-szkeptikusokhoz
2012. május 17. 04:34
@Váradi Balázs:
“maga a műfaj egy tudományos kérdésben (kéthetilapban, nyílt levelekben részben érdekekre hivatkozva csatázni) igenis hiszterizáltság jele.”
A nyílt levelet nem Nordhaus, hanem a klímaváltozás-tagadók írták a Wall Street Journal-ban (ami kb. hathavi rendszerességgel jelentet meg egy-egy ilyen levelet). A hisztériát nem a tudományos közösség, hanem a klímaváltozás tagadói keltik.
“Lomborg kálváriájára is hivatkoztam: https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Bj%C3%B8rn_Lomborg”
Milyen kálváriáról van szó? Lomborg bő tíz éve írt egy könyvet. Senki sem hallgattatta el, sőt, rengeteg nyilvánosságot kapott, rengetegen vitáztak és vitáznak vele. Pont, ahogy ennek működnie kell. Lomborg pedig — ahogy azt lelkiismeretes tudósnak illik — a bizonyítékok súlya alatt legalábbis árnyalta korábbi véleményét: a klímaváltozás “jelenleg kétségtelenül a világ egyik legsúlyosabb problémája” és a “klímaváltozás valós — az emberiség okozza és egy súlyos probléma”. Ezek Lomborg saját szavai, amiket az általad belinkelt oldalról idézek. Sehogy sem támasztják alá az általad látni vélt tudományos zsákutcát.
Lomborg persze hozzáteszi: a klímaváltozás “nem a világ vége”. Ebben pedig (valószínűleg) igaza van. A klímaváltozás sokféle kárt okoz, a károk megelőzésének és enyhítésének pedig költségei vannak. Az, hogy hogyan ítéljük meg ezeket a károkat és költségeket, etikai kérdés, amiben Lomborg álláspontja szerintem téves. Ennyi — nincs itt semmiféle hisztéria, kálvária, összeesküvés.
“a társadalmi költséghaszon elemzések a klímával kapcsolatos beavatkozásokról, amit Nordhaus ír meg a Stern jelentés, abszolút nem meggyőzők”
Ez nekem így egy kicsit ködös. Mi az, ami nem meggyőző? Mivel évek óta tanítom a témát, igazán kíváncsi volnék rá. Komolyan.
2012. május 17. 08:27
Kételkedő:
Reményi nem ért hozzá, ezért egy atomfizikusra hivatkozik, aki meg valamitől ért hozzá? Én ezt nem értem.
Egyébként a 2011-es cikknek vajon volt-e nyelvi lektora? Vagy csak a klímatudomány nyelvezete ilyen fura?
2012. május 17. 09:26
Greg, Reményi Károly akadémikus következő sorairól is kíváncsi vagyok a véleményedre:
„mert itthon a médiában is az hangzik el, hogy aki ezzel vitatkozik, az nem komoly tudós, s amit e ’komoly tudósok’ mondanak (akiknek a gyülekezőhelyét sajnos manapság az IPCC-vel azonosítják), az szentírás, az a kánon.”
Idéztet Greg-től:
”Hisztéria és áltudomány csak a laikus közvéleményben van, hála a klímaváltozás-szkeptikusok ferdítéseinek és hazugságainak. A tudósok között vannak viták — ez a dolguk — de a klímaváltozás alapvető tényeit illetően konszenzus van.
Néhány tény:
„MTA GGKI „ Miskolczi Ferenc kutatási eredményeinek kritikai vizsgálata” címen projektet indít. A projektindító munkaértekezletre az alábbi tudományos bizottságok képviselőt hívták meg: geofizikai tudományos bizottság, geokémiai tudományos bizottság,
meteorológiai tudományos bizottság,
energetikai bizottság, vízgazdálkodás-tudományi bizottság,
agrártudományok osztálya.
A projektindítón 27 tudós, ( köztök sokan akadémikusok) vesz részt: Ádám József, Barcza Szabolcs, Cserny Tibor, Czelnai Rudolf, Dunkel Zoltán (MMT),Fleischer Tamás (MTA VGKI), Haszpra László, Herczeg György, Horányi András, Horváth Levente, Jolánkai Márton, Kiss Ádám, Láng István, Loksa Gábor, Lovas Rezsı, Monhor Davaadorzsin, Miskolczi Ferenc,Nemes Csaba (VM), Pálvölgyi Tamás, Reményi Károly, Szabó Kinga (NFM), Szalai Sándor, Szarka László,Tóth Zoltán, Wesztergom Viktor, Zágoni Miklós, Závoti József.
Zágoni Miklós elmondta: 2006 februárja óta egyfolytában kéri, követeli egy ilyen tudományos
csapat vagy testület összehozását, amely Miskolczi Ferenc eredményeinek elemzésével foglalkozna. Legutóbb 2010. október 15-én tett erre vonatkozó írásos javaslatot a Meteorológiai Bizottság vezetésének. E felvetéseinek újbóli és újbóli visszautasítása után, most végül kapott lehetőséget ennek a munkának az elvégzésére.
Czelnai Rudolf (meteorológus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1981 és 1992 között a Meteorológiai Világszervezet (WMO, Genf) Tudományos és Technikai Programjainak főigazgatója, a WMO főtitkárhelyettese.) említette továbbá, hogy ő volt az, aki Miskolczi cikkének az Időjárásban való megjelentetését támogatta.
Láng István javaslata szerint kell vizsgálni, hogy mi történhet akkor, ha Miskolczinak igaza van.
A Magyar Tudomány c. folyóirat 2009. februári számában vita bontakozott ki Reményi Károly akadémikus és Czelnai Rudolf akadémikus között a klímamodellek előrejelzéseinek bizonytalanságáról és a széndioxidnak a felmelegedésben játszott szerepéről. 2010 februárjában a Magyar Tudomány közölte Reményi újabb cikkét, melynek kapcsán Pálinkás József, az MTA elnöke 2010. február 16-ra megbeszélést hívott össze, Bozó László, Czelnai Rudolf, Láng István, Major György, Mészáros Ernő, Reményi Károly és más akadémikusok részvételével, mely ülésre meghívta Zágoni Miklóst is. Itt Zágoni kiosztotta Miskolczi Ferenc újabb számításainak egyik grafikonját, mely a NOAA 61 éves adatsorán az üvegházhatás állandóságát (egyensúlyi, nem emelkedő voltát) mutatta.
(Szerintem a tények alapján Greg nem megfelelően foglalja össze a lehetőségeket:
1.„Miskolczi egyszerűen téved.” Ezzel – mint lehetőséggel- egyetértek!
2.„Miskolczi valójában kókler. Ezt a változatot méltatlannak tartom.
3.„Miskolczinak igaza van. És tényleg összeesküdtek ellene, tényleg arra törekszenek valakik, valahol, hogy ellehetetlenítsék, hogy agyonhallgassák, hogy az eredményeit a szőnyeg alá söpörjék. A magányos hősöket — főképp, ha magyarok — kinyírják.” – Ezt a változat inkorrektnek tartom. “A Miskolczinak (lényegében) igaza van” változatot csak úgy lehet korrekten megfogalmazni, ha elismerjük, hogy nincs konszenzus klímaváltozás alapvető tényeit illetően, nem magányos hősként, hanem egy tudományos vita egyik résztvevőjeként kezeljük.
2012. május 17. 10:14
Komaváry
Lehet hogy túlságosan rövid volt az idézet?
„Reményi Károly elmondta, nem klimatológus, nem is a klímáról kíván szólni. Miskolczi végkövetkeztetésével száz százalékig egyetért.”
Tehát Reményi nem Miskolczi légköri sugárzás átviteli elméleteivel akar foglalkozni.Miskolczi „ légköri széndioxid-tartalom hatásával” kapcsolatos ért egyet.
Arról beszélt, hogy „ itthon a médiában is az hangzik el, hogy aki ezzel vitatkozik, az nem komoly tudós”. Szerintem ennek az ellenpontjaként hivatkozott egy atomfizikusra.
Természetesen sok alkalommal, (többek között a Magyar Tudomány 2009 február, és 2010 februári számában) kifejtette, hogy miért vitatja az IPCC klímaelméletet. A korábban idézett konferencián többek között a következőt mondta:
„ Megjegyezte, az üvegházhatás valójában nem üvegház, hanem inkább pokróchatás,nincs ház, csak maga az üveg, ami a levegő. A 33 fokos üvegházhatáson belül ez a pár tized fokos
változás, amiről itt beszélünk, nem nagyon jelentős. Szerinte a széndioxid örökös emlegetése azért történik,mert ez az egyedüli, amit lehet mérni. A természet maga is kezd alkalmazkodni, szétválik a hőmérséklet és a CO2 függvény. A kis jégkorszakban is, meg a mi életünkben is, amikor jó negyven évig növekedett a széndioxid-kibocsátás, a hőmérséklet meg csökkent. Az összefüggés kimutatása tehát nagyon-nagyon függ attól, hogy milyen szakaszokat választunk. Egy jól ismert ábrát mutatott arról, hogy a régmúlt korokban a CO2 volt sokkal magasabb is, mint ma, és a hőmérséklet nem igazán korrelált vele….. Például az IPCC 2. jelentése még ismerte a középkori klíma-optimumot, a 3. riport már kihozta, hogy a 20. század az évezred legmelegebbje volt. Holott jól látható,hogy az 1200-as években természeti okokból jóval melegebb volt, és ahhoz képest ez a mai melegedésjelentéktelen….
Nála az ’ütötte ki a biztosítékot’, hogy a legjobb intézetek prognózisai is 2 és 5 fok között
szórnak 100 évre. Megemlített egy vitát a Magyar Tudomány hasábjain, ahol valaki azt állította, hogy a modellek pontosan leírják a hőmérséklet-változást, és hogy a különbségek csupán az energiafelhasználási prognózisok különbségeiből származnak. Ő ezzel szemben megmutatta, hogy ezek a különbségek azonos kibocsátási prognózisra állnak fenn, ezt aztán vitapartnere be is látta. — Az ember bizalmát megingatja a „Klímagate” ügy is: egy szervezett csoportból mentek sok ezer számra az emailek és egyeztették az adatokat.
— Teljesen világos, hogy már a pontosságuk ezeknek a paramétereknek nem elég arra, hogy a pártized fokról e 150 év alatt a 33 fokos üvegházhatáson belül vitatkozzunk. Ez tökéletesen elégtelen alap arra,hogy itt a széndioxid miatt milliárdokat és trilliárdokat költsön a társadalom, hogy ezt csökkentse. — Már az alap-adatok is bizonytalanok, pl. a Nap felszínének hőmérsékletében kicsi eltérések a negyedik hatvány miatt komoly eltéréseket adnak a hőmérsékletekre. Arról nem beszélve, hogy a globális felszíni hőmérsékletet meg a felszíni léghőmérsékletet sem lehet korrektül definiálni, tudom, ilyeneket mérek 50 éve, aki azt mondja, hogy ezt tized fokra lehet mérni, az életében soha nem mért semmit. … Ha ilyen egyszerően veszszük,hogy nı a CO2, és ha etől nő a hőmérséklet, azt egyszerű közelítésekkel ki lehet számolni, és 600
ppm-re 1.2 fok melegedés adódik. Én azt mondom, ezzel éljünk együtt, ezt nem lehet milliárdokkal meggátolni, nevetséges, hogy ez ellen neves sztárok ágálnak, de a legnevetségesebb, hogy erre CO2-adókat vetnek ki.”
2012. május 17. 11:23
Bocs, egy szó kimaradat az előző megjegytásből:
Tehát Reményi nem Miskolczi légköri sugárzás átviteli elméleteivel akar foglalkozni,Miskolczi „ légköri széndioxid-tartalom hatásával” kapcsolatos következtetéseivel ért egyet.
Mihez ért, és mihez nem ért Reményi Károly ? 1998-tól tagja azakadémiainak, emellett az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökségi tagja és az Energia Világkonferencia magyar nemzeti bizottságának elnöke. Az Acta Technica szerkesztőbizottságába is bekerült.A 2000-es évek második felétől a globális felmelegedés energetikai problémáit kutatja.
2012. május 17. 16:58
Nem, az idézet megfelelően hosszú volt, ezt is idézted:
“Kivetítette, hogy Harold Lewis, híres fizikus, az University of California Santa Barbara emeritus professzora 67 évi tagság után kilépett az American Physical Society-ból, ezt írva: „global warming is the greatest and most successful pseudiscientific fraud I have seen in my long life.” Ezt csak azért említi, mert itthon a médiában is az hangzik el, hogy aki ezzel vitatkozik, az nem komoly tudós, s amit e ’komoly tudósok’ mondanak (akiknek a gyülekezőhelyét sajnos manapság az IPCC-vel azonosítják), az szentírás, az a kánon.””
Ha nem klímatológus, honnan tudja, hogy Harold Lewis komoly tudósnak számít a klímatudományban, és ezért jó példa?
(Oké, bevallom, valószínűleg befolyásol egy másik fizikus hasonló “pálfordulása”, konkrétan Jeszenszky Ferenc és a leleplezett evolúció.)
A válaszodban viszont nekem összecsúszott pár dolog: kinek a bizalmát ingatta meg a klímagate? A szakértőkét? A zemberekét? Ez utóbbinak mi köze van mindehhez?
2012. május 22. 18:06
Komaváry
“A válaszodban viszont nekem összecsúszott pár dolog: kinek a bizalmát ingatta meg a klímagate? A szakértőkét? A zemberekét? Ez utóbbinak mi köze van mindehhez?”
Reményi Károly-tól az “MTA GGKI 2011. JANUÁR 17-i munkaértekezleten” elhangzottakat idéztem, saját véleményt nem írtam.(http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2011/07/mtaggki.pdf)
Az idézeteimmel azt próbálom vitatni, hogy a “a klímaváltozás alapvető tényeit illetően konszenzus van”. Tudósok ( pl Reményi, Miskolczi) vitatják a “IPCC elméletét”.
2012. május 23. 04:08
Viszont a “Klímagate” az csak a napi sajtó szintjén ment szembe a konszenzussal (hiszen a lopott adatokból kimazsolázott részletek ingatták meg “az emberek bizalmák”, olyan sorok, amelyek eredeti kontextusukban teljesen a helyén vannak).
A tudományos válasz egyértelmű volt (konszenzus a klímaváltozás alapvető tényeit illetően), az esetet kivizsgáló bizottságok sem találtak semmi sumákolást. A jelentések zöme elkészült 2010-ben.
Aki ezek után szakmai szinten Klímagate-re hivatkozik, 2011-ben, annak mi a valódi szándéka?
2012. május 24. 16:12
Greg, a Lomborggal kapcsolatban a DCSD ítéletre utaltam, feljelentették egy tudományetikai boardnál, ami úgy ítélte el, hogy, mint az azt felügyelő hatóság később megállapította “the DCSD has not documented where [Dr. Lomborg] has allegedly been biased in his choice of data and in his argumentation, and … the ruling is completely void of argumentation for why the DCSD find that the complainants are right in their criticisms of [his] working methods. It is not sufficient that the criticisms of a researcher’s working methods exist; the DCSD must consider the criticisms and take a position on whether or not the criticisms are justified, and why.”
Ad notam hisztérizált: Nordhaus viszontválaszában (aminek első bekezdésében egy kocsmai verekedéshez hasonlítja a vitát és a legközépkoribb módszerrel hosszan sorolja az autoritásokat, akikkel vitapartnerei egyet nem érteni merészelnek, egy alelnökkel bezárólag) a végén maga, aki korábban elutasította, hogy a klímatudomány esetleg érdekelt ennek a politikai/vallásos millenarizmusnak a fenntartásában, nem átallja ad hominem elfogultság gyanúját szőni válaszába: “the sales of ExxonMobil, for which Dr. Cohen worked as manager of strategic planning and programs”.
Ez se a sine ira et studio tudományosság hangja.
A dolog közgazdaságtanának három leggyengébb pontja IMHO az alkalmazott diszkontráta, az indukált technológiai változás alkalmazott modelljei és a klímaváltozás társadalmi költségeinek becslése (adaptáció lebecsülése). Erről vmi ilyesmit gondolok: http://www.cato.org/pubs/regulation/regv29n4/v29n4-5.pdf
2012. június 4. 10:49
“A dolog közgazdaságtanának három leggyengébb pontja IMHO az alkalmazott diszkontráta, az indukált technológiai változás alkalmazott modelljei és a klímaváltozás társadalmi költségeinek becslése (adaptáció lebecsülése).”
Elég messzire jutottunk a “pszeudo-vallásos tudományos közvélemény”-től és a “zsákutcába került az egész tudományos establishment cakkumpakk”-tól. Végre nem zagyva összeesküvés-elméletekről, hanem valós normatív kérdésekről folyik a vita.
Ami pedig a belinkelt cikket illeti: azért a Stern-jelentésnek vannak komolyabb bírálatai is
A diszkontrátáról már írtam itt: http://bioetikablog.hu/2009/12/a_nagy_leszamitolas. Az adaptáció kontra megelőzés szembenállítás szerintem hamis, a legjobb adaptációs stratégiák egyben megelőző stratégiák és fordítva. A társadalmi hasznok/költségek megbecsüléséről pedig lásd http://bioetikablog.hu/2010/11/epitsunk_klimamodellt vagy komolyabban “Can the Maximin Principle Serve as a Basis for Climate Change Policy?” The Monist 94 (2011), 329-348.