Tisztelt Bognár Gergely!

Először is, engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a Harvard Egyetemen elnyert posztdoktori kutatói állásához. Nyilván egyetért azzal, hogy ez nemcsak Önnek, hanem Magyarországnak is nagy siker. Sok szerencsét kívánok a munkájához és remélem, hogy külföldi tartózkodásával hozzájárul a magyar tudomány nemzetközi elismertségéhez.

Lenne itt azonban egy apróság. Mivel Ön államilag támogatott egyetemi képzésben részesült és diplomájának kézhez vétele után hét éven belül külföldön vállalt munkát, az új felsőoktatási törvény értelmében vissza kell térítenie egyetemi képzése költségét. A Mellékletben megtalálja, hogy mennyit költött az állam az Ön képzésére. Ezt az összeget 30 napon belül szíveskedjen átutalni a megadott számlaszámra.

Üdvözlettel,
Hoffmann Rózsa
oktatási államtitkár

„A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb” — állítja néhány hónapja megjelent „tanulmányában” a mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és -terapeuta Weixl-Várhegyi László, aki egyben a Tudományos Rendőrség alapítója, mely szervezet a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Élelmiszer Tudományi Intézet tudományos, népirtásra irányuló csalásainak leleplezésére jött létre (még akkor is, ha Országos Élelmiszer Tudományi Intézet amúgy nem létezik). A tudományos rendőrök kiterjedt levelezést folytatnak a kormánnyal és az államigazgatási hivatalokkal, nyilván az érintettek nagyobb örömére.

Ebből is látszik, hogy a parlagfű valóban nagyon intelligens növény, legalábbis egyes embereknél gyaníthatóan intelligensebb. Meg talán abból is, hogy minden igyekezetünk ellenére képtelenek vagyunk megbirkózni a parlagfű-problémával. Nem túlzás azt mondani, hogy minden évben ilyentájt a parlagfű-allergia népegészségügyi katasztrófát okoz. És ez csak egyre rosszabb lesz. Tovább»

Bár ez nem receptblog, most mégis gasztronómiáról lesz szó. Ha ugyanis az emberiség fenn akar maradni, akkor változtatnia kell étkezési szokásain. A legnagyobb probléma a húsfogyasztás: a Föld már a ma élő hét milliárd embert is alig képes disznó- vagy marhahússal ellátni, pedig az előrejelzések szerint 2050-ben 9 milliárd ember kétszer annyi húst fog fogyasztani, mint ma. Az állattenyésztés az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért felelős. A nagyüzemi állattartásnak súlyos egészségügyi kockázatai vannak. A modern, gépesített farmok pedig annyi szenvedést okoznak az állatoknak, hogy etikai szempontból is elfogadhatatlanok.

Elvileg három megoldás is lehetséges. Az egyik a vegetarianizmus; ezt már kiveséztük. Most két másik megoldásról lesz szó. Az egyik a laboratóriumban előállított hús fogyasztása. A másik egy olcsó, környezetbarát és egészséges protein-forrásra való átállás: eszerint disznóhús helyett együnk inkább tücsköt, bogarat. Tovább»

Az én unokatestvéreim klónok. Nincs ebben semmi különös. Még a legjobb családban is előfordul az ilyesmi: egypetéjű ikreknek hívják őket. Dolly, a klónozott bárány 1996-os megszületése óta a reprodukciós célú klónozás lehetőségét szerte a világon mégis hatalmas hisztéria övezi. De vajon miért? Tovább»

A világ népessége idén eléri a hét milliárd főt. Eközben Magyarország lakossága már minden bizonnyal 10 millió alatt van. A legjobb becslések szerint 2050-re a világ népessége 9 milliárdra nő, de a növekedés 97%-a Ázsiát, Afrikát és Latin-Amerikát érinti majd. Magyarország lakossága eközben 9 millióra csökken. Ennél sokkal rosszabb, hogy a 60 év felettiek aránya 2,2 millióról 3 millióra — azaz 22%-ról 33%-ra — nő. 2050-ben minden harmadik magyar nyugdíjas vagy nyugdíjaskorú lesz. Égető a kérdés: ki fogja ezt a rengeteg embert eltartani? Tovább»

Becslések szerint Nagy-Britanniában 250 ezren, az Egyesült Államokban több, mint 1 millióan szenvednek krónikus fáradtság szindrómában. Az orvostudomány keveset tud arról, hogy mi okozza ezt a betegséget. Az orvosi felügyelet mellett végzett testmozgás, a pszichoterápia vagy a viselkedésterápia azonban hatásos gyógymód lehet. Sok beteg azonban nem fogadja el ezeket a kezeléseket. A helyzet odáig fajult, hogy az utóbbi időben valóságos háború tört ki az orvosszakma és a betegek érdekképviselői között. Tovább»

Mint korábban írtam, az egészségtelen termékekre kivetett extra adónak megvan az a veszélye, hogy önkényes: a nekünk nem tetsző termékeket megadóztatjuk, míg más, komoly egészségügyi problémákat okozó termékekről megfeledkezünk. A népegészségügyi termékdíjról szóló javaslat is meglehetősen szelektívnek tűnik: míg a kormány megadóztatná a túlságosan magas só- és cukortartalmú élelmiszereket és italokat (csipsz, jégkrém, kóla, cukrozott üdítő), a gyorséttermi ételeket, a készételeket és az alkoholtartalmú italokat nem sújtaná hasonló adó. Pedig az alkoholfogyasztás Magyarországon az egyik legkomolyabb népegészségügyi probléma. Tovább»

Alig hiszem, hogy lenne olyan, aki tagadná, hogy az embereknek vállalniuk kell tetteik következményeit. Igazságérzetünk tiltakozna, ha a rajtakapott csalónak nem kellene megtérítenie az általa okozott kárt vagy a vagyonát eltékozló szerencsejátékos tőlünk várná veszteségei megtérítését. Általában semmi kivetnivalót sem találunk abban, hogy az embereknek felelősséget kell vállalniuk sorsuk alakításáért.

Nyilván erre gondolt a miniszterelnök is, amikor néhány hónapja azt mondta: „Az egészség ugyanolyan személyes tőke, mint a lakás vagy az autó, és aki felelőtlen életmóddal elvesztegeti ezt a tőkét, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokhoz”. Az egészségügy azonban furcsa terület, ahol hétköznapi erkölcsi nézeteink gyakran védhetetlennek bizonyulnak. Így van ez a felelősséggel is. Nem szabad, hogy a betegek viseljék felelőtlen életmódjuk következményeit. Tovább»

Sok más országhoz hasonlóan a törvény Magyarországon is tiltja, hogy az orvosok segítséget nyújtsanak gyógyíthatatlan betegeik öngyilkosságához. A tiltást egyre többen úgy kerülik ki, hogy olyan országokba utaznak, ahol orvosi segítséggel vethetnek véget életüknek. Egyre elterjedtebb az eutanázia-turizmus. Tovább»

Jövő szombaton, kereken egy hét múlva, vége lesz a világnak. Nem érdemes tehát aznapra elígérkezni. Viszont lehet kezdeni a visszaszámlálást, elintézni a folyó ügyeket, aztán végül csinálni egy nagy fotót. Ja, hogy honnan tudom ezt ilyen pontosan? Láttam a New York-i metrón egy plakáton: Tovább»