Bár ami engem illet, még a bevásárlólistát sem bíznám Mark Zuckerbergre, az internetes közösségi oldalak meghódították a világot: a hat éve indított Facebooknak immár több, mint 350 millió regisztrált felhasználója van, a magyar iwiw-nek pedig négy millió. A közösségi oldalak azonban nem csak kapcsolattartásra és kikapcsolódásra jók. Egyre többen komolyan tanulmányozzák őket, hiszen ezeken az oldalakon az emberek közötti kapcsolatok könnyen számszerűsíthetők. A tudósokat amúgy is régóta érdeklik az emberek közötti kapcsolati hálók, amelyek kutatása már eddig is több meghökkentő eredménnyel szolgált. Tovább»

A vallási tolerancia egyik alapműve az 1689-ben megjelent Levél a vallási türelemről. Szerzője, John Locke szerint a vallás magánügy, amibe az állam nem avatkozhat bele. Az állam nem üldözheti egyetlen felekezet tagjait sem. Kivételnek számítanak azonban az ateisták (akik megbízhatatlanok, mert nem hisznek az isteni igazságszolgáltatásban) és a katolikusok — akik egy idegen hatalom ítéleteinek engedelmeskednek. Az igazságszolgáltatás azonban az állam feladata, amit nem adhat át egyetlen egyháznak sem. Bár a tolerancia ma már mindenkit megillett, a Katolikus egyház pedofil botrányai óhatatlanul felidézik Locke félelmeit. Tovább»

A környezetvédelmet elméletben mindenki jó ötletnek tartja. A gyakorlatban azonban sokan felháborodnak azon, ha az állam előírja nekik, hogy mit és mennyit fogyaszthatnak. Amikor néhány hónapja a globális felmelegedésről volt szó itt a blogon, hamar előkerültek az olyan vélemények, hogy „le akarják építeni az ipart” vagy „korlátozni akarják a fogyasztási szabadságunkat”.

Pedig vannak ötletes, jól kitalált, környezetbarát szabályozási mechanizmusok, amik senkinek a szabadságát sem korlátozzák. Talán meglepő, de az egyik klasszikus példa az amerikai gépkocsik üzemanyag-fogyasztási normáinak szabályozása. A történet azért is tanulságos, mert az is kiderül belőle, mi történik, ha hiányzik a politikai akarat a szabályozás betartatására. Tovább»

Kaphat-e új májat az alkoholista, aki sok évi részegeskedéssel hazavágta a sajátját? Kifizesse-e tüdőrákja kezelésének költségét a dohányos, aki a sok figyelemfelkeltő kampány ellenére sem rakta le a cigarettát? Hazaküldheti-e a kórosan elhízott beteget a kórház azzal, hogy majd akkor kap csipőprotézist, ha leadott húsz kilót?

A kérdés tehát ez: a társadalom vagy egyén maga felelős-e az egészségéért? Előnyben részesítsük-e azokat, akik vigyáztak az egészségükre, akik önhibájukon kívül lettek betegek? Lehet véleményt nyilvánítani, tovább olvasni és aztán hozzászólni.

 Loading ...

Megjelent a Humana emberi jogi magazin legfrissebb száma, amiben sok egyéb téma mellett szó esik a méltányos kereskedelemről, a prostitúció legalizálásáról és a szabad kultúráról. Engem a szervkereskedelemről kérdeztek. Az interjú itt is olvasható: Tovább»

Január 26-án a NASA bejelentette, hogy a Spirit marsjáró végleg megfeneklett a marsi homokban. Ha túléli a marsi telet, ezután a robot végső pihenőhelyén végez tudományos megfigyeléseket.

Spirit és testvér-robotja, az Opportunity 2004. januárjában érkezett a Marsra. Küldetésüket eredetileg 90 naposra tervezték, a két robot azonban immár hat éve gyűjti a tudományos adatokat. Az Opportunity jelenleg az Endeavour-kráter felé halad. A Spiritet az elmúlt hónapokban azonban hiába próbálták homokcsapdájából kiszabadítani.

Szegény Spirit! Tovább»

Tapasztalataim szerint Magyarországon sokan — még egészségügyi szakemberek is — azt gondolják, hogy egészségügyi ellátórendszerünk és a lakosság katasztrofális egészségi állapota majd akkor fog javulni, amikor az ország gazdasági fejlettsége beéri a nyugati államokét. Akkor majd lesz pénz egészségügyre, a több forrás pedig majd egészségünk javulásához vezet. Vagyis az egészségi állapot alapvetően gazdasági fejlettség kérdése. A mindenkori kormányoknak tehát a politikailag kockázatos és sok szereplő érdekeit sértő egészségügyi reform helyett érdemesebb a gazdaság fejlesztésére, az életszínvonal javítására koncentrálni. Kár, hogy azok alapján, amit az egészség társadalmi meghatározottságáról tudunk, mindez egyáltalán nem így van. Tovább»

Barack Obama elnöki programjának egyik legfontosabb pontja az amerikai egészségügyi rendszer megreformálása volt. Az elnök első évének vége felé úgy tűnik, hogy a reform megvalósulhat: novemberben a Képviselőház minimális többséggel elfogadott egy törvénytervezetet, a Szenátus pedig Karácsony napján, ugyancsak minimális többséggel rábólintott egy másikra. Ha az elkövetkező pár hétben sikerül egységesíteni a két tervezetet, és azt a Képviselőház és a Szenátus is megszavazza, akkor esély van arra, hogy Amerika megszabaduljon diszfunkcionális, drága és igazságtalan egészségügyi rendszerétől. Kész csoda lesz, ha ez sikerül. Tovább»

Az ektogenezis testen kívüli terhességet jelent. Bár a mesterséges méh ma még a tudományos fantasztikum világába tartozik, az első lépések ígéretesek. 1997-ben japán tudósok egy műanyag-tartályban három héten keresztül életben tartottak egy 17 hetes kecske-embriót. Néhány évvel később amerikai kutatók hormonok segítségével emberi méhsejtekből mesterséges méhfalat növesztettek egy műanyag-tartályban, amelybe emberi embriók sikeresen beágyazódtak. A kísérletet hat nap elteltével — az emberi embriókon való kutatásokat korlátozó törvényeknek megfelelően — meg kellett szakítani. Valószínű azonban, hogy nem kell sokat várni a mesterséges méh kifejlesztéséig. Az ektogenezis minden bizonnyal újraéleszti majd az abortuszról szóló vitát. Tovább»

Vállalva a veszélyét, hogy unalmassá válik a blog, megint a globális felmelegedéssel kapcsolatos szkepticizmus kerül terítékre. Az előző bejegyzés néhány hozzászólója ugyanis nehezményezte, hogy túl harsányan jellemeztem a klímaváltozás-szkeptikusokat, nem tartva tiszteletben az enyémtől eltérő véleményeket. Ha így lenne, az valóban sajnálatos volna. De a klímaváltozás-szkepticizmus nem az „enyémtől eltérő vélemény” — hanem egyszerű áltudomány és népbutítás, ami ugyanúgy működik, mint az intelligens tervezettség elmélete vagy az ufókban való hit. Lássuk, miért. Tovább»