XVI. Benedek pápa nagyszombat esti szentbeszédében azt mondta, hogy helytelen lenne azt gondolni, hogy valamikor a világűr egy apró szegletében véletlenül létrejött valamiféle élőlény, amely képes volt a gondolkodásra, és megpróbál ésszerűséget találni a teremtésben, vagy ésszerűséget vinni belé. Hozzátette: „ha az ember az evolúció véletlen terméke lenne valahol a világűr peremén, akkor az életének nem lenne értelme”.

A pápa szerint tehát ha a tudományos világkép igaz, akkor az életnek nincs értelme. De igaza van-e? Egyáltalán: mi annak a kérdésnek az értelme, hogy mi az élet értelme? Tovább»

Magyarországnak néhány napon belül új alkotmánya lesz. Az alkotmánytervezettel kapcsolatos jogi és filozófiai problémákat nálam hozzáértőbbek már elemezték. Mivel ez nem politikai blog, az ilyesmi nem is tartozik ide. Némileg meghökkentő módon azonban az új alkotmány bioetikai kérdésekben is állást foglal. Az elkövetkező évek izgalmas feladata lesz kibogozni, hogyan értelmezzük az alkotmánynak ezeket a passzusait. Tovább»

Jelenleg éppen egy filozófiai konferencián ülök Minneapolisban — ami sokkal kevésbé érdekes, mint vártam. Alig találok izgalmas előadást. Ráadásul már sikerült magamra haragítanom egy előadót is. Tovább»

A gyerekvállalás etikája a filozófia egyik legnehezebb problémája. Az utódnemzés a gyakorlatban egyszerű, az elmélete azonban tele van paradoxonokkal. Egy kiváló kollégám szerint mindannyiunknak jobb lett volna, ha meg sem születünk. Vannak, akik amellett érvelnek, hogy döntéseink során azoknak az érdekeit is figyelembe kell vennünk, akik sosem léteznek — sem most, sem a múltban, sem a jövőben. Mások szerint kötelességünk minél több utódot létrehozni és benépesíteni a világegyetemet. Persze olyanok is vannak, akik szerint jobb lenne, ha az emberiség önként kipusztulna.

De most egy egyszerűbb, hétköznapi problémáról lesz szó. Tovább»

A napokban jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előzetes jelentése az egészséget meghatározó társadalmi tényezőkről és az egészségi egyenlőtlenségekről a WHO Európai Régiójában. (Ebbe a régióba Nyugat-Európa, a volt szocialista országok, a Szovjetunió egykori tagköztársaságai, illetve Izrael és Törökország tartoznak.) A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy ami az emberek egészségét illeti, hatalmasak a különbségek Kelet-, és Nyugat-Európa között. Több, mint két évtizeddel a vasfüggöny elbontása után éles határ választja el Európa keleti és nyugati felét. Magyarország pedig szilárdan lehorgonyzott az új „vasfüggöny” keleti oldalán — és úgy tűnik, tartósan ott is marad. Tovább»

Idén újraindult a Mindentudás Egyeteme. Készült velem egy interjú, amiben erről a blogról is szó esik, ezért úgy van rendjén, hogy itt is megjelenjen — linkekkel és hozzászólási lehetőséggel kiegészítve. Tovább»

Az elmúlt években gyakorlatilag nem volt olyan jelentősebb nemzetközi sportesemény, amit ne kísért volna dopping-botrány. Rengeteg sportolóról derült ki, hogy tiltott szereket használt. Jelenleg a hétszeres Tour de France bajnok, Lance Armstrong ellen folyik bűnügyi vizsgálat doppingolás gyanúja miatt. Ha a vádak beigazolódnak, Armstrong elvileg akár börtönbe is kerülhet. Eközben a 2006-os Tour de France bajnoki címétől doppingolás miatt megfosztott csapattárs, Floyd Landis nemcsak Armstrongot, hanem minden Tour de France versenyzőt doppingolással vádolt meg. Landis szerint a doppingolást úgysem lehet megszüntetni, ezért inkább engedélyezni kellene.

Valóban: nem lenne egyszerűbb legálissá tenni a teljesítményfokozó szerek használatát az élsportban? Tovább»

Már írtam arról, hogy mekkora károkat okoz az a téveszme, hogy a kombinált oltás autizmust okoz. A pánik a Lancet orvosi szakfolyóirat 1998-as tanulmányával kezdődött, amit 2004-ben a 13 társszerzőből tíz visszavont. (A tizenegyedik szerzőt nem tudták elérni.) A fő szerző, Dr. Andrew Wakefield — egyik társszerzőjével együtt — kitartott a tanulmány állításai mellett, annak ellenére, hogy tavaly végül maga a Lancet is visszavonta a cikket. Egy másik orvosi folyóirat, a British Medical Journal legutóbbi számában megjelent cikk szerint azonban Wakefield nem egyszerűen tévedett, hanem csalt: tudatosan meghamisította az eredeti tanulmányhoz felhasznált adatokat. Tovább»

Az egészségügyi erőforrások rangsorolásáról szóló riportsorozat harmadik epizódja Zambiáról szólt. Zambia a világ egyik legszegényebb és legelmaradottabb országa. Több, mint egy millió ember, a lakosság kb. 15%-a HIV-fertőzött. Az elmúlt években azonban az ország nagy előrelépést tett a HIV szűrésében, megelőzésében és kezelésében. Rangsorolásra mégis szükség van. A módszer pedig nálunk sem ismeretlen. Tovább»

A The World rádióműsor az egészségügyi erőforrások rangsorolásáról szóló riportsorozatának második része Angliáról szólt. Nagy-Britannia minden polgára számára elérhető, államilag finanszírozott egészségügyi rendszerrel rendelkezik. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS), a világon egyedülállóan, átlátható, világos szabályok szerint rangsorolja az egészségügyi szolgáltatásokat. Tovább»