Kezdődik az új tanév, és ilyenkor az oktatók a kurzustematika véglegesítésével és óravázlatok tervezésével vannak elfoglalva. Idén az egyik órám egy általános bevezetés a bioetikába, amit elsősorban másod-harmadéves hallgatók vesznek fel. A társaság általában vegyes: a diákok egy része orvosi pályára készül, mások bölcsész- vagy társadalomtudományi szakok hallgatói. Milyen témák kerüljenek a tematikába? Tovább»

Az élet szentsége nemcsak minden vallásnak, hanem a szekuláris humanizmusnak is alaptétele. A tétel szerint az emberölés (a vallásos változatban) a legfőbb bűn, illetve (a szekuláris változatban) önmagában rossz dolog, amit nem igazolhatnak jó következményei — Raszkolnyikov nem kaphat felmentést azért, mert áldozata gonosz és haszontalan volt. Ebből nem következik, hogy semmilyen körülmények között sem szabad embert ölni: igazságos háborúban vagy önvédelemből az ölés jogos lehet. Az emberi élet azonban szent dolog, és nagyon nyomós érvek kellenek arra, hogy kioltsuk.

A legtöbb ember elfogadja az élet szentségének tételét. Ezért is kellemetlen, hogy ha komolyan belegondolunk, nem könnyű megvédeni. Tovább»

A Magyar Narancs legutóbbi számában érdekes kérdést vet fel Váradi Balázs a közelmúltban kirobbant őssejtbeültetési botrány kapcsán. Váradi közgazdászként elemzi a kísérleti stádiumban levő terápiák — konkrétan az embrionális őssejtek beültetésének — szabályozását. Arra jut, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a beavatkozást végrehajtó orvosok és nem a rossz szabályozás a ludasak az ügyben — még akkor is, ha az embrionális őssejtbeültetés jelenleg még igencsak kockázatos, illetve ha az orvosokat elsősorban üzleti érdekek motiváltak. Mit gondoljunk erről? Tovább»

Az elmúlt napokban a sajtó azt találgatta, mennyit keres Magyarországon egy egyetemi rektor. A hírek szerint az egyetemi vezetők havonta 4-5 millió forintot és sokmilliós prémiumokat visznek haza, ami évente akár 54 millió forintra is kijöhet. A pontos összegeket egyelőre nem tudni, mert a felsőoktatási intézmények vezetőinek közös nyilatkozata szerint a fizetésük személyes adat. A TASZ, nagyon helyesen, perel: szerintük az állami egyetemek rektorainak díjazása közérdekű adat, így az a nyilvánosságra tartozik.

De hát, gondolhatnánk, nem az a fő kérdés, hogy mennyit visznek haza az egyetemek vezetői az adófizetők pénzéből — hanem sokkal inkább az, hogy mit kap a magyar társadalom ezért a pénzért. Hogy állnak a magyar egyetemek a felsőoktatás és a tudományos kutatás nemzetközi versenyében? Tovább»

A Kilimandzsáró hósapkájának eltűnése a globális felmelegedés jelképévé vált. Előrejelzések szerint 5-10 éven belül elolvadnak az Egyenlítőtől 340 kilométerre délre fekvő, 5895 méter magas hegy csúcsát borító gleccserek. Egyes tudósok viszont amellett érvelnek, hogy az olvadásnak semmi köze az éghajlatváltozáshoz. A globális felmelegedés-szkeptikusok ki is használták a tudósok vitáját: szerintük a Kilimandzsáró az ember által okozott globális klímaváltozás megalapozatlanságának lehetne a jelképe. Tovább»

Húsz évvel ezelőtt tízezer gyerek közül egyet diagnosztizáltak autizmussal. Amerikai adatok szerint ma már minden százötvenedik gyerek autisztikus. Az autizmus a leggyorsabban terjedő fejlődési rendellenesség, előfordulása évente 10-17 százalékkal nő. Magyarországon becslések szerint 16-22 ezer autista van. Senki sem tudja, hogy mi okozza ezt a rendellenességet, és hogy miért növekszik az autista gyermekek száma.

Pontosabban: sokak szerint összefüggés van az autizmus és a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált oltás között. Amerikában és más fejlett országokban egyre több szülő teszi ki veszélynek a saját gyerekét azzal, hogy nem engedi a kötelező védőoltások beadását — annak ellenére, hogy a kutatások semmilyen kapcsolatot sem mutatták ki a kettő között. A védőoltásokkal szembeni ellenállás egyre súlyosabb közegészségügyi probléma. Tovább»

Egy felmérés szerint a szervátültetésen átesett betegek harmada meg van győződve arról, hogy a műtét után megváltozott a személyisége. E betegek szerint a új szervvel a donor tulajdonságait és egyes esetekben emlékeit is megkapták. Egy újabb kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben nem szívesen fogadnának el szívet egy gyilkostól még akkor sem, ha ez lenne az egyetlen esélyük a túlélésre. De nem mindenki ilyen válogatós: néhány hónapja egy vesebeteg internetes apróhirdetésen keresztül talált megfelelő donort. Tovább»

Itt a nyaralási szezon, és egyre többen repülővel kelünk útra. A repülés gyors, egyszerű és biztonságos — bármennyire ódzkodunk is tőle, sokkal biztonságosabb, mint mondjuk autóval levezetni Horvátországba. Ráadásul, hála a fapados légitársaságoknak, gyakran olcsóbb is, mint bármely más közlekedési eszköz.

De mi van akkor, ha a repülőgépen kövér szomszédot fogunk ki? Mit tegyünk, ha a mellettünk ülő testrészei áttüremkednek a mi térfelünkre? Újabban egyre több légitársaság gondolkodik a hájadó bevezetésén: akinek egy ülés nem elég, az fizessen felárat a repülésért. Aki kövér, az vegyen két jegyet vagy fizessen a másoknak okozott kényelmetlenségért. Tovább»

A Massachusetts állambeli Cambridge-ben található a Mount Auburn temető. Cambridge városa elsősorban egyetemeiről híres: itt van a Harvard és Massachusetts műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT). A Mount Auburn temetőben egymástól néhány méterre nyugszik a XX. század két legnagyobb politikai filozófusa: John Rawls és Robert Nozick. Mindkettő a Harvard professzora volt. Tovább»

Egy mondás szerint a legtöbb könyv más könyvekről szól. Ebben a szellemben ez a bejegyzés egy másik bejegyzésről, és az ahhoz érkezett reakciókról fog szólni. Az előző bejegyzésben a nagyüzemi állattenyésztés közegészségügyi veszélyeiről és etikai kérdéseiről írtam. Amellett érveltem, hogy a húsfogyasztás visszafogásával nemcsak saját egészségünket óvhatnánk, hanem a sertésinfluenzához hasonló járványok kialakulásának veszélyét is csökkenthetnénk. A bejegyzéshez itt és máshol érkezett hozzászólásokra és emailekre talán érdemes részletesebben is válaszolni. Tovább»