Tegnapelőtt fejeződött be a koppenhágai klímakonferencia. A tanácskozás egyértelmű kudarc, a kiadott nyilatkozat nagyrészt csak ködös általánosságokat tartalmaz. A 192 résztvevő ország delegáltjai például egyetértettek abban, hogy fontos a globális felmelegedés mértékét 2°C alatt tartani. Ezt eddig is tudtuk. Konkrét eredmény csak annyi, hogy a fejlett országok az elkövetkező három évben 30 milliárd dollár segélyt adnak a fejlődő országoknak környezetvédelmi célokra; 2020-ra ez az összeg állítólag évi 100 milliárd dollárra nő. De ez édeskevés — és amúgy is opcionális, hiszen a megegyezésnek nincs jogi ereje. Majd talán jövőre, Mexikóvárosban.

A konferencia apropóján viszont felerősödött a klímaváltozás-szkeptikusok hangja. Hirtelen rengeteg szakértő lett, akik szerint (1) globális klímaváltozás nincs is, az egész csak pánikkeltés, a tudósok és a zöldmozgalmak összeesküvése, vagy (2) globális klímaváltozás van ugyan, de az egy természetes folyamat, nem az emberi tevékenységnek köszönhető, illetve (3) globális klímaváltozás van és az ember okozza, de nem érdemes semmit sem tenni, mert majd alkalmazkodunk. Nagy bánatomra az ilyen vélemények még az itteni hozzászólásokban is megjelentek.

Ezek olyan téveszmék, amiket érdemes eloszlatni. Persze tisztában vagyok vele, hogy a klímaszkeptikusok nagy részét semmilyen érv sem győzheti meg. Az ilyenekkel semmi kedvem vitatkozni, mint ahogy arról sincs kedvem vitát nyitni, hogy van-e mikrochip az influenzaoltásban. Aki magára ismer, annak felesleges továbbklikkelnie. Tovább»

Majdnem napra pontosan tizenkét évvel ezelőtt született meg a Kiotói Egyezmény, amelyben 40 fejlett ország — köztük Magyarország — vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítja vissza. A megállapodás nem érte el a célját, részben azért, mert az Egyesült Államok a mai napig nem ratifikálta az egyezményt — miközben kibocsátása 17%-al magasabb, mint 1990-ben. A nemzetközi közösség a napokban Koppenhágában próbál újra megegyezni. Új egyezmény — hála az amerikai kvótakereskedelmi törvény megrekedésének a törvényhozásban — biztosan nem lesz, de remélhetőleg megegyeznek arról, hogy majd hogyan egyeznek meg a megegyezésről. Vagy valami ilyesmi.

Pedig nem lenne ez olyan bonyolult. A tudósok ma már egyetértenek abban, hogy a globális felmelegedés létezik és az ember okozza. Ma már a politikusok is kevésbé ellenkeznek. Kivételek persze vannak, mint például Amerika egyik legrémisztőbb politikusa, Sarah Palin, aki a jobb sorsa érdemes Washington Post hasábjain fejtegette a napokban demagóg ostobaságait. A szükséges technológiák is egyre inkább a rendelkezésünkre állnak. Most már csak azt kellene eldönteni, hogy mennyit vagyunk hajlandók áldozni az éghajlatváltozás elkerülésére.

Ehhez persze tudnunk kell, hogy mekkora kárt okozhat a globális felmelegedés. De hogyan lehet ezt kiszámolni? Tovább»

Bár már nem friss a hír, mégis mindig aktuális, és már régóta akartam írni róla: két hete szakorvosjelöltek és fiatal orvosok tüntettek életkörülményeik javításáért Budapesten. A demonstráció szervezői szerint „a fiatal orvosok jelenlegi anyagi-, és munkakörülményei nem teszik lehetővé az egzisztencia-teremtést, a szakmai fejlődést és a minőségi munkavégzést”. A fehérköpenyes tüntetők nyilatkozatai szerint „gyakorlatilag nincsen perspektívánk ebben az országban” és „olyan kényszerhelyzetet teremtenek, amiben kénytelenek vagyunk külföldre menni”. De — talán hogy hazánk iránti hűségüket bizonyítsák — tüntetésük csúcspontjaként a fiatalok szívet rajzoltak a Bazilika elé:

Gyanítható persze, hogy a demonstrálók szívük szerint inkább pöcsöt rajzoltak volna. Tovább»

Bezzeg a régi szép időkben, amikor én még fiatal voltam, a krumplileves krumplileves volt, a kábítószer pedig kábítószer. Akkoriban még mindenki úgy tudta, hogy aki a kábítószerhez nyúl, az ördöggel cimborál. Ma már a dolgok sokkal bonyolultabbak: a régi idők drogjairól kiderül, hogy gyógyszerek, az új idők drogjai pedig már nem rekreációs, hanem teljesítmény-növelési célokat szolgálnak. Tovább»

A Magyarországról érkező hírekre ritkán büszke az ember. Legtöbbször unalmat, néha felháborodást, alkalomadtán enyhe hányingert érez. Most azonban elégedettek lehetünk: a rendszerint egymással marakodó pártok, a politika és a lakosság összefogott, hogy jelentős önfeláldozással, úttörő módon segítsen az emberiségen egy komoly tudományos kérdés eldöntésében.

Miről is van szó? Természetesen az új influenza elleni védőoltásról. Tovább»

Az alábbi képet Chris Jordan fényképész készítette néhány hete a Midway-atollon. Az atoll Hawaiitól 1850 km-re, az amerikai és ázsiai szárazföldtől pedig több, mint háromezer kilométerre fekszik.

Az albatrosz-fiókákat szüleik a tenger felszínén lebegő műanyag-hulladékkal etetik, amit tévedésből tápláléknak néznek. Évente több tízezer fióka pusztul el emiatt.

A teljes fotósorozat itt tekinthető meg.

Időről időre a diákjaimnak egy rövid esszében elemezniük kell egy-egy bioetikai esetet. Olyan eseteket igyekszem összeválogatni, melyekben nincs egyértelmű megoldása a felvetett dilemmának: megfontolandó indokok szólnak több lehetséges megoldás mellett is. Nem az a lényeg, hogy a nebulók rátaláljanak a helyes válaszra, hanem hogy kialakítsák a saját véleményüket, és minél jobb érvekkel megvédjék azt. Nem a véleményt, hanem az indoklást osztályzom. A legutóbbi feladat egy híres eset a ’90-as évek elejéről. Tovább»

Míg mi itt a blogon régi dokumentumfilmekkel és a sültkrumpli betiltásával voltunk elfoglalva, sokak számára ez lett az égető kérdés. Úgy tűnik, sokan bizalmatlanok és nem hajlandók beadatni a H1N1-vírus (közismertebb nevén sertésinfluenza) elleni védőoltást. Állítólag még a háziorvosok is megosztottak. A lakosság ostobább része egyenesen világméretű összeesküvést sejt az új influenza elleni védőoltás mögött. Hatalmas a zűrzavar — amit mi sem jelez jobban, mint hogy az egészségügyi miniszternek az a legjobb ötlete, hogy feljelenti a rémhírterjesztőket az ügyészségen. Mintha egy shakespearei dráma közepébe csöppentünk volna. Tovább»

Az elhízás a fejlett világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Egészségre veszélyes kóros elhízásról 30 feletti testtömegindex esetében beszélünk. Ez alapján a világon a „legsúlyosabban” érintett ország az Egyesült Államok, ahol a lakosság több, mint 30 százaléka kórosan elhízott; ezután következik Mexikó 24,2 százalékkal, Nagy-Británia, Szlovákia, Görögország, Ausztrália, Új-Zéland és a nyolcadik Magyarország (18,8%).

Az elhízottság egyik fő oka az egészségtelen táplálkozás, amiben a gyorséttermek könnyen elérhető, olcsó, magas kalóriatartalmú, de alacsony tápértékű, zöldségben és gyümölcsben szegényes kínálatának fontos szerepe van. Kézenfekvőnek tűnik tehát a megoldás, hogy a gyorséttermek terjedésének visszafogásával javítható lenne a népesség egészségügyi állapota. Itt az ideje tehát a kóla, hamburger, sültkrumpli betiltásának! Tovább»

A múltkor megnéztem David Attenborough 1971-ben készült dokumentumfilmjét, melyben a fiatal — és talán egy kicsit túlságosan is lelkes — filmes csatlakozik egy expedícióhoz, ami közép Új-Guinea korábban lakatlannak hitt részén próbál kapcsolatot teremteni egy olyan törzzsel, amelynek a tagjai korábban soha sem láttak fehér embert. A törzset végül megtalálják, és bár a felek kölcsönösen semmit sem értenek egymás nyelvéből, a kapcsolatfelvétel különösebb félreértések nélkül zajlik le. Tovább»