Tegnap volt a „Túllövés napja”, vagyis az a nap, amikor az emberiség éves fogyasztása már túllépi a Föld biológiai eltartóképességét. Az emberiség jelenlegi életszínvonalának fenntartásához 1,4 Föld erőforrásaira lenne szükség. Vagyis kevesebb, mint 10 hónap alatt elfogyasztjuk mindazokat a javakat, amiket bolygónk képes megtermelni és megújítani. Olyanok vagyunk, mint az a háztartás, ami októberre elkölti egész éves jövedelmét, és a maradék két hónapra kénytelen hitelt felvenni. A baj csak az, hogy egy idő után nem marad, aki kölcsönadna. Ismerős a dolog? Tovább»

Az idei homofób hisztéria-fesztivál ugyan már lezárult, de minden bizonnyal lesz jövőre is — mint ahogy tavaly is volt. Idén a különbség az, hogy immár azonos nemű személyeknek is lehetőségük van bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. Az élettársi kapcsolattal az egynemű párok a házasokhoz hasonló jogokhoz jutnak. Kivétel, hogy az élettársak nem fogadhatnak gyereket közösen örökbe és nem vehetnek igénybe „az emberi reprodukcióra irányuló” technológiákat (3 § 2,4). A kérdés csak az, hogy ennek a korlátozásnak van-e bármilyen értelme. Tovább»

A múlt héten a pápának megint sikerült kivernie a biztosítékot jobbérzésű embereknél. XVI. Benedek ezúttal ugyan nem az iszlám vallás gonosz és embertelen voltán elmélkedett, nem is az óvszerhasználat szerepét vonta kétségbe az AIDS elleni küzdelemben, és éppen nem holokauszttagadó püspököt fogadott vissza az egyházba. Egyszerűen csak az ateisták nyakába varrta a környezetszennyezést. Vajon melyik ujjából szopja a Szentatya ezeket az ökörségeket? Tovább»

Kezdődik az új tanév, és ilyenkor az oktatók a kurzustematika véglegesítésével és óravázlatok tervezésével vannak elfoglalva. Idén az egyik órám egy általános bevezetés a bioetikába, amit elsősorban másod-harmadéves hallgatók vesznek fel. A társaság általában vegyes: a diákok egy része orvosi pályára készül, mások bölcsész- vagy társadalomtudományi szakok hallgatói. Milyen témák kerüljenek a tematikába? Tovább»

Az élet szentsége nemcsak minden vallásnak, hanem a szekuláris humanizmusnak is alaptétele. A tétel szerint az emberölés (a vallásos változatban) a legfőbb bűn, illetve (a szekuláris változatban) önmagában rossz dolog, amit nem igazolhatnak jó következményei — Raszkolnyikov nem kaphat felmentést azért, mert áldozata gonosz és haszontalan volt. Ebből nem következik, hogy semmilyen körülmények között sem szabad embert ölni: igazságos háborúban vagy önvédelemből az ölés jogos lehet. Az emberi élet azonban szent dolog, és nagyon nyomós érvek kellenek arra, hogy kioltsuk.

A legtöbb ember elfogadja az élet szentségének tételét. Ezért is kellemetlen, hogy ha komolyan belegondolunk, nem könnyű megvédeni. Tovább»

A Magyar Narancs legutóbbi számában érdekes kérdést vet fel Váradi Balázs a közelmúltban kirobbant őssejtbeültetési botrány kapcsán. Váradi közgazdászként elemzi a kísérleti stádiumban levő terápiák — konkrétan az embrionális őssejtek beültetésének — szabályozását. Arra jut, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a beavatkozást végrehajtó orvosok és nem a rossz szabályozás a ludasak az ügyben — még akkor is, ha az embrionális őssejtbeültetés jelenleg még igencsak kockázatos, illetve ha az orvosokat elsősorban üzleti érdekek motiváltak. Mit gondoljunk erről? Tovább»

Az elmúlt napokban a sajtó azt találgatta, mennyit keres Magyarországon egy egyetemi rektor. A hírek szerint az egyetemi vezetők havonta 4-5 millió forintot és sokmilliós prémiumokat visznek haza, ami évente akár 54 millió forintra is kijöhet. A pontos összegeket egyelőre nem tudni, mert a felsőoktatási intézmények vezetőinek közös nyilatkozata szerint a fizetésük személyes adat. A TASZ, nagyon helyesen, perel: szerintük az állami egyetemek rektorainak díjazása közérdekű adat, így az a nyilvánosságra tartozik.

De hát, gondolhatnánk, nem az a fő kérdés, hogy mennyit visznek haza az egyetemek vezetői az adófizetők pénzéből — hanem sokkal inkább az, hogy mit kap a magyar társadalom ezért a pénzért. Hogy állnak a magyar egyetemek a felsőoktatás és a tudományos kutatás nemzetközi versenyében? Tovább»

A Kilimandzsáró hósapkájának eltűnése a globális felmelegedés jelképévé vált. Előrejelzések szerint 5-10 éven belül elolvadnak az Egyenlítőtől 340 kilométerre délre fekvő, 5895 méter magas hegy csúcsát borító gleccserek. Egyes tudósok viszont amellett érvelnek, hogy az olvadásnak semmi köze az éghajlatváltozáshoz. A globális felmelegedés-szkeptikusok ki is használták a tudósok vitáját: szerintük a Kilimandzsáró az ember által okozott globális klímaváltozás megalapozatlanságának lehetne a jelképe. Tovább»

Húsz évvel ezelőtt tízezer gyerek közül egyet diagnosztizáltak autizmussal. Amerikai adatok szerint ma már minden százötvenedik gyerek autisztikus. Az autizmus a leggyorsabban terjedő fejlődési rendellenesség, előfordulása évente 10-17 százalékkal nő. Magyarországon becslések szerint 16-22 ezer autista van. Senki sem tudja, hogy mi okozza ezt a rendellenességet, és hogy miért növekszik az autista gyermekek száma.

Pontosabban: sokak szerint összefüggés van az autizmus és a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált oltás között. Amerikában és más fejlett országokban egyre több szülő teszi ki veszélynek a saját gyerekét azzal, hogy nem engedi a kötelező védőoltások beadását — annak ellenére, hogy a kutatások semmilyen kapcsolatot sem mutatták ki a kettő között. A védőoltásokkal szembeni ellenállás egyre súlyosabb közegészségügyi probléma. Tovább»

Egy felmérés szerint a szervátültetésen átesett betegek harmada meg van győződve arról, hogy a műtét után megváltozott a személyisége. E betegek szerint a új szervvel a donor tulajdonságait és egyes esetekben emlékeit is megkapták. Egy újabb kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben nem szívesen fogadnának el szívet egy gyilkostól még akkor sem, ha ez lenne az egyetlen esélyük a túlélésre. De nem mindenki ilyen válogatós: néhány hónapja egy vesebeteg internetes apróhirdetésen keresztül talált megfelelő donort. Tovább»