Ahogy azt a járványügyi szakemberek némi túlzással mondani szokták, nem az a kérdés, hogy lesz-e világméretű madárinfluenza járvány, hanem az, hogy mikor. Ahhoz, hogy egy vírus világméretű járványt — szakszóval pandémiát — okozzon, két tényezőnek kell megfelelnie: egyrészt rövid idő alatt halálos kimenetelű betegséget kell hogy okozzon, másrészt gyorsan és könnyen kell hogy terjedjen. De az is szükséges, hogy a betegség ne vezessen túl gyorsan a halálhoz, hiszen akkor a vírus maga is elpusztul, mielőtt mások megfertőződnének. Tovább»

Balogh Ákos
teológushallgató
Moore College, Sydney, Ausztrália

[Az alábbi írás az Isten parancsai c. bejegyzésre érkezett hozzászólás magyarra fordított és szerkesztett változata.]

Az Isten parancsai című bejegyzés fontos problémákat vet fel Isten parancsai és a melegekre vonatkozó szándékai közötti kapcsolatról, ami mindenképpen üdvözlendő, mert szerintem szükség van ennek a témának a nyílt kibeszélésére — a vitát oly sokszor elmérgesítő indulatok és politikai felhangok nélkül. Íme az én válaszom a gondolatébresztő bejegyzésre. Tovább»

A meconium magzatszurok vagy magzati bélsár, ami a születés során az újszülött szájüregébe vagy orrába kerülhet. Ilyenkor a meconiumos magzatvizet, amint lehet, eltávolítják a szájüregből vagy az orrból, akár az újszülött vállainak megjelenése előtt. Ennek ellenére a magzati bélsár néha az újszülött tüdejébe kerül. A meconiumos magzatvíz belélegzése — azaz a magzatszurok félrenyelése — a meconium aspirációs szindróma (MAS), amely tüdőgyulladással, súlyos légzési zavarokkal járhat, mivel az újszülött tüdejébe kerülő vér nem képes oxigént felvenni. Ritkább esetekben az újszülött mesterséges lélegeztetés nélkül meghal.

A veleszületett rekeszsérv (VRS) olyan magzati mellkasi rendellenesség, mely során a has- és mellüreget elválasztó rekesz nem fejlődik ki, így a gyomor egy része a rekeszizom felett, a mellkasban helyezkedik el, megakadályozva a tüdő növekedését. A születés során tüdőartériás görcs léphet fel, ami még abban az esetben is életveszélyes lehet, ha a tüdő születési rendellenessége sebészeti beavatkozással a későbbiek során gyógyítható. Tovább»

Tegnapelőtt jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as statisztikai évkönyve. Az évkönyv kiemelten foglalkozik a várható élettartam kelet-európai alakulásával. Térségünkben a várható élettartam növekedésének üteme az elmúlt bő fél évszázadban messze elmaradt Dél- és Nyugat-Európától, illetve Skandináviától. A különbség nagy részben a felnőtt férfi lakosság magas halálozási arányának köszönhető, elsősorban pedig a körükben gyakori szív- és érrendszeri betegségeknek. Tovább»

Magyarországon, ha minden jól megy, jövőre már a melegeknek is joguk lesz anyakönyvvezető által regisztrált élettársi kapcsolatot létesíteniük egymással és az azzal járó jogokat gyakorolni. Ezek a jogok a házasokhoz hasonló előnyökhöz juttatják az élettársakat: könnyebben vehetnek fel hitelt, megilleti őket az özvegyi nyugdíj, örökölhetnek egymástól, illetve páruk halála után a lakáshasználat szempontjából az özvegyekhez hasonló jogokat élveznek. Rendelkezhetnek továbbá élettársuk nevében kórházi kezelés esetén. Az élettársak jogai azonban gyermekek örökbefogadására nem terjednek ki.

Nem meglepő módon az egyházak élesen elítélték az élettársi kapcsolat kiterjesztését a homoszexuális párokra. XVI. Benedek pápa a magyar püspöki delegációnak szóló múlt heti beszédében úgy fogalmazott, hogy „jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgárjogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is”. A református egyház zsinatának 2004-ben kelt állásfoglalása szerint pedig

a homoszexuális gyakorlatot mind az Ó-, mind az Újszövetség elítéli, s azt a házasságtöréssel egyenlő súlyú bűnnek tekinti (3Móz.18; Róma 1,26-27 [hiv. javítva — BG]), ezért egyházunk az ilyen kapcsolatokat elfogadni nem tudja, ezek egyházi megáldását lehetetlennek tartja. […] A házasság és a család védelme érdekében egyházunk kötelessége tiltakozni az ellen is, ha a törvényhozás a házassággal azonos értékűnek kívánja tekinteni a homofil párok együttélését, lehetővé téve számukra gyermekek örökbe fogadását.

Megengedhető-e, hogy a mesterséges megtermékenyítés — közkeletűbb nevén lombikbébi-kezelés — során létrehozott embriók közül a szülők beültetés előtti genetikai tesztek alkalmazásával olyat válasszanak ki, amely nagy valószínűséggel valamilyen fogyatékossággal születik majd meg? Választhatnak-e például siket szülők olyan embriót, amelyből siket gyerek jön létre? („Siket” és nem „süket”, mert az utóbbi csökkent szellemi képességet sugall.) Tovább»

A Katolikus egyház tanítása megkülönbözteti az enyhébb bocsánatos és a súlyosabb halálos bűnöket. Aki halálos bűnt követ el, az elveszti az isteni kegyelmet és kizáródik Isten országából — azaz halála után a pokolra kerül — hacsak persze előbb meg nem gyónja bűnét és el nem nyeri Isten bocsánatát.

Könnyen kárhozathoz vezethet a jól ismert hét főbűn elkövetése: ezek a kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, és a lustaság vagy jóra való restség. A főbűnök lajstromát Gergely pápa adta a Katolikus egyház katekizmusához a VI. században. Néhány hete — másfél évezreddel később — újabb hét tétellel bővült az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető főbűnök listája.

Tovább»

A globális felmelegedés okozta károk elsősorban a népegészséget érintik. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt csökken a mezőgazdasági termelés, ami élelmiszerhiányhoz vagy éhínséghez vezet; gyakoribbak a pusztító árvizek, hőhullámok, aszályok. Ezek hatása az egészségre közvetett. Az éghajlatváltozásnak azonban közvetlen hatásai is vannak. Így például gyakoribbak a járványok, a trópusi betegségek pedig megjelennek olyan helyeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak. Tovább»

A mai naptól eltörlik a 2007. február 15-én bevezetett vizitdíjat és kórházi napidíjat. A díjakat a március 9-i népszavazáson megjelentek mintegy 82-84 százaléka, azaz több, mint 3 millió választópolgár utasította el. Az ellenzék szerint az eredmény a kormány politikájáról mondott ítélet; a kormányoldal szerint naná, hogy az emberek nem fognak arra szavazni, hogy többet fizessenek. Egyik oldal sem élt azzal a feltevéssel, hogy a választók közvetlenül a díjakról mondanak ítéletet.

Persze könnyen lehet, hogy ebben igazuk volt. Időközben a belpolitika újabb fordulatokkal örvendezteti a nagyérdeműt, ezért talán már politikai indulatoktól mentesen fel lehet tenni a kérdést: mire jó a vizitdíj, a kórházi napidíj, illetve általában az egészségügyi ellátásért fizetendő önrész? Tovább»

A nagyobb testmagasság számtalan előnnyel jár. A magas emberek könnyebben helyezkednek el és többet keresnek. Egy felmérés szerint két azonos képesítéssel rendelkező jelentkező közül az esetek háromnegyedében a magasabbnak ajánlották az állást. Egy másik felmérés szerint az üzleti iskolák 180 cm-nél magasabb végzőseinek 12,4 százalékkal magasabb a kezdőfizetése, mint alacsonyabb társaiké. A vezető beosztásban dolgozók 5 centivel magasabbak az átlagnál. Az Egyesült Államok elnökválasztásai során az elmúlt száz évben a választások négyötödében a magasabb jelölt győzött, és csak két az átlagnál alacsonyabb elnök volt. Arról nem is szólva, hogy a magasabb férfiak kelendőbbek az ellenkező nem szemében és gyakrabban élnek házasságban.

A felnőttkori testmagasság kialakulásában elsődleges szerepe van a növekedési hormonnak, amit az agyalapi mirigy termel. Vannak gyerekek, akik növekedési hormonhiányban vagy -elégtelenségben szenvednek. Egyes betegségek, mint a krónikus vese-elégtelenség, a Turner-szindróma vagy az achondroplasia káros hatással vannak a növekedésre. És persze vannak olyan gyerekek, akik alacsony szüleiktől öröklik a kis termetet, hiába termel a testük elég növekedési hormont.

Az esetek nagy részében ma már lehetőség van növekedési hormonkezelésre. Az emberi növekedési hormon szintetikus úton is könnyen előállítható, bár a rendszeres kezelés meglehetősen költséges. A kezelés egyaránt segíti a vesebetegeket, Turner-szindrómásokat, a növekedési hormonhiányban szenvedőket és a kis termetűeket. A kockázatok elhanyagolhatók.

Fedezze-e a társadalombiztosítás a növekedési hormonkezelést? Engedélyezzük-e, hogy a szülők hormonkezelésre hordják a gyereküket annak érdekében, hogy a gyerek felnőttkorban magasabb legyen? Kit részesítsünk előnyben, ha nem mindenki férhet hozzá a kezeléshez? Tovább»