A múlt szombati melegfelvonuláson történt események mellékszála, hogy a Védegylet szolidaritási nyilatkozatát követően többen kiléptek a szervezetből. Köztük volt Vida Gábor evolúció-genetikával foglalkozó biológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az akadémikus a Kossuth Rádiónak nyilatkozva többek között a következőket mondta:

Hadd jelentsem én ki, hogy én a magam részéről undorodom a homoszexualitástól. […] Egy természetellenes dolognak érzem, mivel genetikával és evolúcióval sok évtizeden keresztül foglalkozva tudom azt, hogy ez egy evolúciós zsákutca. Tehát nincs ennek genetikai meghatározottságban jövője. Tovább»

Nem minden bioetikus üdvözli optimista lelkesedéssel a biotechnológia már megvalósult és várható vívmányait. Michael Sandel harvardi filozófus tavaly megjelent könyvében a géntechnológia veszélyeire hívja fel a figyelmet. Sandel 2002 és 2005 között az amerikai elnök Bioetikai Tanácsadó Bizottságának (mert itt ilyen is van) tagja volt.

A géntechnológia forradalmasíthatja az orvoslást; ugyanakkor azt is lehetővé teheti, hogy az emberi természetet génjeink manipulálásával megváltoztassuk. Hova vezetne, ha képesek lennénk meghatározni születendő gyermekünk nemét, felnőttkori testmagasságát, atlétikai képességeit vagy intelligenciáját? Tovább»

Néhány hete előadást tartottam egy esetről, aminek az egyik részlete érdekes kérdést vet fel. A történetben szereplő házaspár első gyereke gerincvelői izomsorvadással született. Az akut (1. típusú) csecsemőkori veleszületett gerincvelői izomsorvadás örökletes betegség, ami a legjobb esetben is néhány hónap alatt halálos kimenetelű.

Az esetek túlnyomó részében — több, mint 96 százalékában — az apa és az anya is hordozza a betegségért felelős gént. Hozzávetőleg minden negyven ember közül egy génhordozó. Ezek az emberek teljesen egészségesek, hiszen a kérdéses gén recesszív: normális esetben csak akkor vezet betegséghez, ha a másik szülőtől származó gén is hasonló. Vannak azonban ritka esetek: előfordulhat, hogy a csecsemő izomsorvadása új mutáció eredménye, vagy hogy a hibás gén csak az ivarsejtekben található meg (azaz a szomatikus, vagyis testi sejtekből nem mutatható ki); illetve egy olyan esetről tudunk, amikor a kérdéses kromoszóma mindkét példánya a génhordozó szülőtől származott.

A szóban forgó esetben génvizsgálatot végeztek a házaspáron. A vizsgálat eredménye szerint míg az anya génhordozó, a férj nem az. Mivel — itt nem részletezendő okokból — a kezelőorvosok aggódtak az anya biztonságáért, a kórház etikai bizottságához fordultak azzal a kérdéssel, hogy közöljék-e — és ha igen, milyen formában — a teszt eredményét a házaspárral. Tovább»

Ahogy azt a járványügyi szakemberek némi túlzással mondani szokták, nem az a kérdés, hogy lesz-e világméretű madárinfluenza járvány, hanem az, hogy mikor. Ahhoz, hogy egy vírus világméretű járványt — szakszóval pandémiát — okozzon, két tényezőnek kell megfelelnie: egyrészt rövid idő alatt halálos kimenetelű betegséget kell hogy okozzon, másrészt gyorsan és könnyen kell hogy terjedjen. De az is szükséges, hogy a betegség ne vezessen túl gyorsan a halálhoz, hiszen akkor a vírus maga is elpusztul, mielőtt mások megfertőződnének. Tovább»

Balogh Ákos
teológushallgató
Moore College, Sydney, Ausztrália

[Az alábbi írás az Isten parancsai c. bejegyzésre érkezett hozzászólás magyarra fordított és szerkesztett változata.]

Az Isten parancsai című bejegyzés fontos problémákat vet fel Isten parancsai és a melegekre vonatkozó szándékai közötti kapcsolatról, ami mindenképpen üdvözlendő, mert szerintem szükség van ennek a témának a nyílt kibeszélésére — a vitát oly sokszor elmérgesítő indulatok és politikai felhangok nélkül. Íme az én válaszom a gondolatébresztő bejegyzésre. Tovább»

A meconium magzatszurok vagy magzati bélsár, ami a születés során az újszülött szájüregébe vagy orrába kerülhet. Ilyenkor a meconiumos magzatvizet, amint lehet, eltávolítják a szájüregből vagy az orrból, akár az újszülött vállainak megjelenése előtt. Ennek ellenére a magzati bélsár néha az újszülött tüdejébe kerül. A meconiumos magzatvíz belélegzése — azaz a magzatszurok félrenyelése — a meconium aspirációs szindróma (MAS), amely tüdőgyulladással, súlyos légzési zavarokkal járhat, mivel az újszülött tüdejébe kerülő vér nem képes oxigént felvenni. Ritkább esetekben az újszülött mesterséges lélegeztetés nélkül meghal.

A veleszületett rekeszsérv (VRS) olyan magzati mellkasi rendellenesség, mely során a has- és mellüreget elválasztó rekesz nem fejlődik ki, így a gyomor egy része a rekeszizom felett, a mellkasban helyezkedik el, megakadályozva a tüdő növekedését. A születés során tüdőartériás görcs léphet fel, ami még abban az esetben is életveszélyes lehet, ha a tüdő születési rendellenessége sebészeti beavatkozással a későbbiek során gyógyítható. Tovább»

Tegnapelőtt jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as statisztikai évkönyve. Az évkönyv kiemelten foglalkozik a várható élettartam kelet-európai alakulásával. Térségünkben a várható élettartam növekedésének üteme az elmúlt bő fél évszázadban messze elmaradt Dél- és Nyugat-Európától, illetve Skandináviától. A különbség nagy részben a felnőtt férfi lakosság magas halálozási arányának köszönhető, elsősorban pedig a körükben gyakori szív- és érrendszeri betegségeknek. Tovább»

Magyarországon, ha minden jól megy, jövőre már a melegeknek is joguk lesz anyakönyvvezető által regisztrált élettársi kapcsolatot létesíteniük egymással és az azzal járó jogokat gyakorolni. Ezek a jogok a házasokhoz hasonló előnyökhöz juttatják az élettársakat: könnyebben vehetnek fel hitelt, megilleti őket az özvegyi nyugdíj, örökölhetnek egymástól, illetve páruk halála után a lakáshasználat szempontjából az özvegyekhez hasonló jogokat élveznek. Rendelkezhetnek továbbá élettársuk nevében kórházi kezelés esetén. Az élettársak jogai azonban gyermekek örökbefogadására nem terjednek ki.

Nem meglepő módon az egyházak élesen elítélték az élettársi kapcsolat kiterjesztését a homoszexuális párokra. XVI. Benedek pápa a magyar püspöki delegációnak szóló múlt heti beszédében úgy fogalmazott, hogy „jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgárjogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is”. A református egyház zsinatának 2004-ben kelt állásfoglalása szerint pedig

a homoszexuális gyakorlatot mind az Ó-, mind az Újszövetség elítéli, s azt a házasságtöréssel egyenlő súlyú bűnnek tekinti (3Móz.18; Róma 1,26-27 [hiv. javítva — BG]), ezért egyházunk az ilyen kapcsolatokat elfogadni nem tudja, ezek egyházi megáldását lehetetlennek tartja. […] A házasság és a család védelme érdekében egyházunk kötelessége tiltakozni az ellen is, ha a törvényhozás a házassággal azonos értékűnek kívánja tekinteni a homofil párok együttélését, lehetővé téve számukra gyermekek örökbe fogadását.

Megengedhető-e, hogy a mesterséges megtermékenyítés — közkeletűbb nevén lombikbébi-kezelés — során létrehozott embriók közül a szülők beültetés előtti genetikai tesztek alkalmazásával olyat válasszanak ki, amely nagy valószínűséggel valamilyen fogyatékossággal születik majd meg? Választhatnak-e például siket szülők olyan embriót, amelyből siket gyerek jön létre? („Siket” és nem „süket”, mert az utóbbi csökkent szellemi képességet sugall.) Tovább»

A Katolikus egyház tanítása megkülönbözteti az enyhébb bocsánatos és a súlyosabb halálos bűnöket. Aki halálos bűnt követ el, az elveszti az isteni kegyelmet és kizáródik Isten országából — azaz halála után a pokolra kerül — hacsak persze előbb meg nem gyónja bűnét és el nem nyeri Isten bocsánatát.

Könnyen kárhozathoz vezethet a jól ismert hét főbűn elkövetése: ezek a kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, és a lustaság vagy jóra való restség. A főbűnök lajstromát Gergely pápa adta a Katolikus egyház katekizmusához a VI. században. Néhány hete — másfél évezreddel később — újabb hét tétellel bővült az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető főbűnök listája.

Tovább»