Betegeskedő nemzet vagyunk: az átlagmagyar évente 12,6 alkalommal szorul orvosi ellátásra. Nálunk valamivel jobban állnak a szlovákok (11,3) és sokkal jobban az osztrákok (6,7); a lengyelek pontosan fele annyi alkalommal fordulnak orvosukhoz, mint mi, a finnek pedig csak harmadannyiszor. Az OECD országok közül ebben a tekintetben csak Csehországnál (13,2) és Japánnál (13,8) állunk jobban. De nálunk a több gyógykezelés nem vezet jobb eredményre: a magyar férfiak és nők várható élettartama majdnem négy évvel marad el a csehekétől és majdnem kilenc évvel a japánokétól.

Mit lehetne tenni, hogy ritkábban legyünk betegek, tovább éljünk, de kevesebb alkalommal szoruljunk orvosi ellátásra — különösen, ha vonakodunk egészségtelen életmódunkon változtatni? Szerencsére egykori testvérországunk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dübörgő gazdasága és áttörést áttörésre halmozó tudománya a segítségünkre lehet. Elég, ha ellátogatunk Észak-Korea gazdaságának hivatalos honlapjára, ahol rengeteg termék közül válogathatunk. Az egészségügyi kínálat különösen ígéretes. Tovább»

Az eutanáziáról szóló korábbi bejegyzésben (Ölni és halni hagyni) Dan Brock példája alapján amellett érveltem, hogy az aktív és passzív eutanázia közötti megkülönböztetés nem tartható fenn. A bejegyzéshez érkezett egy hozzászólás, amely szerint a különbségtétel nem az ölés és halni hagyás, hanem az életfenntartó kezelés megkezdése és megszüntetése közötti különbségen alapul. Eszerint Magyarországon, ahol a passzív eutanázia engedélyezett, az orvos nem szüntetheti meg az életfenntartó kezelést: „ha a beteg kéri, akkor nem teszik gépre, nem élesztik újra, de ha már ráteszik, akkor nem vehetik le”. Ez olyan félreértés, amit érdemes tisztázni. Tovább»

Már régóta tudjuk, hogy a házi kedvencek jó hatással vannak gazdáik egészségére. Azoknál például, akik macskát tartanak, 30 százalékkal kisebb a szívinfarktus kockázata. Az állattartók kisebb valószínűséggel lesznek szívbetegek, ritkábbak közöttük a mentális betegségek és kevesebb alkalommal szorulnak orvosi ellátásra. A kedvencekkel való foglalkozás segíti a betegségből való felépülést, csökkenti a magas vérnyomást és a stresszt. A fogorvosi váróba kirakott akvárium enyhíti a várakozók feszültségét.

A kutatások szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy elsősorban az eleve egészségesebb emberek tartanak otthonukban háziállatot, vagyis az állatokkal való rendszeres foglalkozás valóban jó hatással van az egészségre. Egy friss kutatás szerint ebből a szempontból az sem számít, hogy a kedvencünk hús-vér teremtmény vagy futószalagon készült. A szilikonkutya ugyanolyan jó, mint az igazi. Tovább»

Kedves olvasóim! Ha valakinek sok tőkéje van és szeretne közös vállalkozást indítani velem, haladéktalanul jelentkezzen. Kevésbé tőkeerős olvasóim pedig gyorsan szerezzenek tőkét, és akkor ők is beszállhatnak. Tuti tippem van ugyanis: egészségügyi biztosítót alapítunk. Tovább»

Nepálban letartoztatták Amit Kumar-t, aki az Interpol szerint egy kiterjedt bűnszövetkezet feje. Ez a hálózat azonban nem kábítószerrel vagy fegyverekkel, hanem vesékkel kereskedik. Tovább»

Íme egy híres filozófiai gondolatkísérlet.

Egy elszabadult vagon száguld öt ember felé, akik valamilyen okból a síneken tanyáznak és nem veszik észre a veszélyt. Ha nem állítjuk át a váltót, mind az öten meg fognak halni. Viszont ha átállítjuk a váltót, a vagon el fogja ütni a másik vágányon levő embert. Tovább»

Egy néhány évvel ezelőtt végzett közvéleménykutatás szerint az emberek majdhogynem kétharmada támogatja az eutanáziát. Magyarországon a passzív eutanázia nem ütközik törvénybe: a betegnek joga van visszautasítani életmentő és életfenntartó beavatkozásokat. Az Alkotmánybíróság néhány évvel ezelőtti döntésével azonban gyakorlatilag elutasította az aktív eutanáziát: az orvos gyógyíthatatlan betege kérésére sem segítheti elő a halál bekövetkeztét, illetve nem nyújthat segítséget a beteg öngyilkosságához. Pedig az idézett felmérés szerint a népesség 43 százaléka támogatná az aktív eutanáziát is.

Miért van az, hogy míg mára már sok országban általánosan elfogadottá vált, hogy a betegnek joga van az életmentő és életfenntartó beavatkozásokat visszautasítani, egy-két kivételtől eltekintve aktív eutanáziára nincs lehetőség? Tovább»

Ma már kevesen vitatják, hogy a globális éghajlatváltozás és az azt kísérő természeti katasztrófák elsősorban az emberi tevékenységnek köszönhetők. A károk legfontosabb okozói növekvő sorrendben a közlekedés, az ipar, az energiatermelés, és a gyerekek.

Az emberi történelem legnagyobb részében a Homo sapiens lélekszáma százezrekben volt mérhető. Hosszú és lassú növekedés után a népesség a XIX. század küszöbére érte el az egymilliárdot, 1930-ra a kétmilliárdot, 1960-ra a hármat, 1975-re a négyet, 1987-re az ötöt, és 1999-re a hat milliárdot. Jelenleg hat és fél milliárd ember lakja a Földet, de a lélekszám évente 80 millióval nő. Az előrejelzések szerint 2050-re 9,2 milliárdan leszünk.

Ennyi ember környezeti hatása még akkor is katasztrófához vezethet, ha feltesszük, hogy az elkövetkező évtizedekben világszerte elterjednek a környezetbarát technológiák. Ahogy a fejlődő országok lakosai egyre inkább elérik a nyugati életszínvonalat, kibocsátásuk még akkor is nő, ha közben ezekben az országokban csökken a születésszám. Ennek csak egyik oka, hogy a gazdasági fejlődéssel jelentősen nő a várható élettartam. A gyermekvállalással mindenki közel megduplázza saját szén-dioxid kibocsátását. Tovább»

Az év utolsó napjaiban a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Ennek furcsamód mindenki örült: a kormány azért, mert az államfő nem talált alkotmányossági problémákat a törvényben (hiszen nem az Alkotmánybíróságnak küldte), az ellenzék azért, mert a vétó szerintük egyértelművé teszi, hogy a törvény rossz. Rég volt ilyen konszenzus a magyar belpolitikában. Tovább»

A magyar akadémiai élet sok furcsasága közül az egyik kedvencem a Talentum Akadémiai Díj, amit a Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány oszt ki minden évben egy-egy 35 év alatti fiatal magyar tudósnak a természettudományok, az élettudományok és a társadalomtudományok területén. Ez remek dolog: egy olyan országban, ahonnan tömegesen menekülnek el a tehetséges fiatalok (és kevésbé fiatalok), sok ilyen programra lenne szükség. Azt is szögezzük le gyorsan, hogy a díjat minden bizonnyal arra érdemes, kiváló fiatal tudósok kapják. Tovább»