A globális felmelegedés okozta károk elsősorban a népegészséget érintik. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt csökken a mezőgazdasági termelés, ami élelmiszerhiányhoz vagy éhínséghez vezet; gyakoribbak a pusztító árvizek, hőhullámok, aszályok. Ezek hatása az egészségre közvetett. Az éghajlatváltozásnak azonban közvetlen hatásai is vannak. Így például gyakoribbak a járványok, a trópusi betegségek pedig megjelennek olyan helyeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak. Tovább»

A mai naptól eltörlik a 2007. február 15-én bevezetett vizitdíjat és kórházi napidíjat. A díjakat a március 9-i népszavazáson megjelentek mintegy 82-84 százaléka, azaz több, mint 3 millió választópolgár utasította el. Az ellenzék szerint az eredmény a kormány politikájáról mondott ítélet; a kormányoldal szerint naná, hogy az emberek nem fognak arra szavazni, hogy többet fizessenek. Egyik oldal sem élt azzal a feltevéssel, hogy a választók közvetlenül a díjakról mondanak ítéletet.

Persze könnyen lehet, hogy ebben igazuk volt. Időközben a belpolitika újabb fordulatokkal örvendezteti a nagyérdeműt, ezért talán már politikai indulatoktól mentesen fel lehet tenni a kérdést: mire jó a vizitdíj, a kórházi napidíj, illetve általában az egészségügyi ellátásért fizetendő önrész? Tovább»

A nagyobb testmagasság számtalan előnnyel jár. A magas emberek könnyebben helyezkednek el és többet keresnek. Egy felmérés szerint két azonos képesítéssel rendelkező jelentkező közül az esetek háromnegyedében a magasabbnak ajánlották az állást. Egy másik felmérés szerint az üzleti iskolák 180 cm-nél magasabb végzőseinek 12,4 százalékkal magasabb a kezdőfizetése, mint alacsonyabb társaiké. A vezető beosztásban dolgozók 5 centivel magasabbak az átlagnál. Az Egyesült Államok elnökválasztásai során az elmúlt száz évben a választások négyötödében a magasabb jelölt győzött, és csak két az átlagnál alacsonyabb elnök volt. Arról nem is szólva, hogy a magasabb férfiak kelendőbbek az ellenkező nem szemében és gyakrabban élnek házasságban.

A felnőttkori testmagasság kialakulásában elsődleges szerepe van a növekedési hormonnak, amit az agyalapi mirigy termel. Vannak gyerekek, akik növekedési hormonhiányban vagy -elégtelenségben szenvednek. Egyes betegségek, mint a krónikus vese-elégtelenség, a Turner-szindróma vagy az achondroplasia káros hatással vannak a növekedésre. És persze vannak olyan gyerekek, akik alacsony szüleiktől öröklik a kis termetet, hiába termel a testük elég növekedési hormont.

Az esetek nagy részében ma már lehetőség van növekedési hormonkezelésre. Az emberi növekedési hormon szintetikus úton is könnyen előállítható, bár a rendszeres kezelés meglehetősen költséges. A kezelés egyaránt segíti a vesebetegeket, Turner-szindrómásokat, a növekedési hormonhiányban szenvedőket és a kis termetűeket. A kockázatok elhanyagolhatók.

Fedezze-e a társadalombiztosítás a növekedési hormonkezelést? Engedélyezzük-e, hogy a szülők hormonkezelésre hordják a gyereküket annak érdekében, hogy a gyerek felnőttkorban magasabb legyen? Kit részesítsünk előnyben, ha nem mindenki férhet hozzá a kezeléshez? Tovább»

Betegeskedő nemzet vagyunk: az átlagmagyar évente 12,6 alkalommal szorul orvosi ellátásra. Nálunk valamivel jobban állnak a szlovákok (11,3) és sokkal jobban az osztrákok (6,7); a lengyelek pontosan fele annyi alkalommal fordulnak orvosukhoz, mint mi, a finnek pedig csak harmadannyiszor. Az OECD országok közül ebben a tekintetben csak Csehországnál (13,2) és Japánnál (13,8) állunk jobban. De nálunk a több gyógykezelés nem vezet jobb eredményre: a magyar férfiak és nők várható élettartama majdnem négy évvel marad el a csehekétől és majdnem kilenc évvel a japánokétól.

Mit lehetne tenni, hogy ritkábban legyünk betegek, tovább éljünk, de kevesebb alkalommal szoruljunk orvosi ellátásra — különösen, ha vonakodunk egészségtelen életmódunkon változtatni? Szerencsére egykori testvérországunk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dübörgő gazdasága és áttörést áttörésre halmozó tudománya a segítségünkre lehet. Elég, ha ellátogatunk Észak-Korea gazdaságának hivatalos honlapjára, ahol rengeteg termék közül válogathatunk. Az egészségügyi kínálat különösen ígéretes. Tovább»

Az eutanáziáról szóló korábbi bejegyzésben (Ölni és halni hagyni) Dan Brock példája alapján amellett érveltem, hogy az aktív és passzív eutanázia közötti megkülönböztetés nem tartható fenn. A bejegyzéshez érkezett egy hozzászólás, amely szerint a különbségtétel nem az ölés és halni hagyás, hanem az életfenntartó kezelés megkezdése és megszüntetése közötti különbségen alapul. Eszerint Magyarországon, ahol a passzív eutanázia engedélyezett, az orvos nem szüntetheti meg az életfenntartó kezelést: „ha a beteg kéri, akkor nem teszik gépre, nem élesztik újra, de ha már ráteszik, akkor nem vehetik le”. Ez olyan félreértés, amit érdemes tisztázni. Tovább»

Már régóta tudjuk, hogy a házi kedvencek jó hatással vannak gazdáik egészségére. Azoknál például, akik macskát tartanak, 30 százalékkal kisebb a szívinfarktus kockázata. Az állattartók kisebb valószínűséggel lesznek szívbetegek, ritkábbak közöttük a mentális betegségek és kevesebb alkalommal szorulnak orvosi ellátásra. A kedvencekkel való foglalkozás segíti a betegségből való felépülést, csökkenti a magas vérnyomást és a stresszt. A fogorvosi váróba kirakott akvárium enyhíti a várakozók feszültségét.

A kutatások szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy elsősorban az eleve egészségesebb emberek tartanak otthonukban háziállatot, vagyis az állatokkal való rendszeres foglalkozás valóban jó hatással van az egészségre. Egy friss kutatás szerint ebből a szempontból az sem számít, hogy a kedvencünk hús-vér teremtmény vagy futószalagon készült. A szilikonkutya ugyanolyan jó, mint az igazi. Tovább»

Kedves olvasóim! Ha valakinek sok tőkéje van és szeretne közös vállalkozást indítani velem, haladéktalanul jelentkezzen. Kevésbé tőkeerős olvasóim pedig gyorsan szerezzenek tőkét, és akkor ők is beszállhatnak. Tuti tippem van ugyanis: egészségügyi biztosítót alapítunk. Tovább»

Nepálban letartoztatták Amit Kumar-t, aki az Interpol szerint egy kiterjedt bűnszövetkezet feje. Ez a hálózat azonban nem kábítószerrel vagy fegyverekkel, hanem vesékkel kereskedik. Tovább»

Íme egy híres filozófiai gondolatkísérlet.

Egy elszabadult vagon száguld öt ember felé, akik valamilyen okból a síneken tanyáznak és nem veszik észre a veszélyt. Ha nem állítjuk át a váltót, mind az öten meg fognak halni. Viszont ha átállítjuk a váltót, a vagon el fogja ütni a másik vágányon levő embert. Tovább»

Egy néhány évvel ezelőtt végzett közvéleménykutatás szerint az emberek majdhogynem kétharmada támogatja az eutanáziát. Magyarországon a passzív eutanázia nem ütközik törvénybe: a betegnek joga van visszautasítani életmentő és életfenntartó beavatkozásokat. Az Alkotmánybíróság néhány évvel ezelőtti döntésével azonban gyakorlatilag elutasította az aktív eutanáziát: az orvos gyógyíthatatlan betege kérésére sem segítheti elő a halál bekövetkeztét, illetve nem nyújthat segítséget a beteg öngyilkosságához. Pedig az idézett felmérés szerint a népesség 43 százaléka támogatná az aktív eutanáziát is.

Miért van az, hogy míg mára már sok országban általánosan elfogadottá vált, hogy a betegnek joga van az életmentő és életfenntartó beavatkozásokat visszautasítani, egy-két kivételtől eltekintve aktív eutanáziára nincs lehetőség? Tovább»