Itt a nyaralási szezon, és egyre többen repülővel kelünk útra. A repülés gyors, egyszerű és biztonságos — bármennyire ódzkodunk is tőle, sokkal biztonságosabb, mint mondjuk autóval levezetni Horvátországba. Ráadásul, hála a fapados légitársaságoknak, gyakran olcsóbb is, mint bármely más közlekedési eszköz.

De mi van akkor, ha a repülőgépen kövér szomszédot fogunk ki? Mit tegyünk, ha a mellettünk ülő testrészei áttüremkednek a mi térfelünkre? Újabban egyre több légitársaság gondolkodik a hájadó bevezetésén: akinek egy ülés nem elég, az fizessen felárat a repülésért. Aki kövér, az vegyen két jegyet vagy fizessen a másoknak okozott kényelmetlenségért. Tovább»

A Massachusetts állambeli Cambridge-ben található a Mount Auburn temető. Cambridge városa elsősorban egyetemeiről híres: itt van a Harvard és Massachusetts műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT). A Mount Auburn temetőben egymástól néhány méterre nyugszik a XX. század két legnagyobb politikai filozófusa: John Rawls és Robert Nozick. Mindkettő a Harvard professzora volt. Tovább»

Egy mondás szerint a legtöbb könyv más könyvekről szól. Ebben a szellemben ez a bejegyzés egy másik bejegyzésről, és az ahhoz érkezett reakciókról fog szólni. Az előző bejegyzésben a nagyüzemi állattenyésztés közegészségügyi veszélyeiről és etikai kérdéseiről írtam. Amellett érveltem, hogy a húsfogyasztás visszafogásával nemcsak saját egészségünket óvhatnánk, hanem a sertésinfluenzához hasonló járványok kialakulásának veszélyét is csökkenthetnénk. A bejegyzéshez itt és máshol érkezett hozzászólásokra és emailekre talán érdemes részletesebben is válaszolni. Tovább»

Nyakunkon a sertésinfluenza, és a magyar hatóságok szokásos formájukat hozzák. Az egészségügyi miniszter szerint a vírus csak ősszel érkezhet Magyarországra, holott Ausztriában és Olaszországban már megjelent. Egy több milliárd forintos állami támogatással felturbózott magáncég úgymond heteken belül elő tudná állítani az oltóanyagot, csak éppen, hmm, nincs vírusa, ami alapján el lehetne kezdeni a munkát. Az állami tartalékban levő antivirális gyógyszerkészlet mennyisége pedig — demokratikus országokban egyedülálló módon — államtitok.

De hagyjuk most ezt. Gondolkodjunk inkább el azon, hogy mit tehetnénk, hogy elkerüljünk egy valódi világméretű influenza-járványt — mint amilyen a Föld lakosságának húsz-negyven százalékát megfertőző, 50-100 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnátha volt. Ha a sertésinfluenzával szerencsénk is lesz, előbb-utóbb minden valószínűség szerint meg fog jelenni egy ilyen „szupervírus”.

Nos, a megoldás nagyon egyszerű. Ha mindannyian vegetáriánusokká válnánk, nem kellene katasztrofális járványoktól tartanunk. Tovább»

Magyarországon a tavaly tavaszi népszavazás nyomán az egészségügyi reform jó időre lekerült a napirendről. A jelenlegi kormány a legkésőbb jövő tavasszal megtartandó országgyűlési választásokig szinte biztos, hogy nem indít újabb reformokat. Az egészségügy reformja pedig előbb-utóbb elkerülhetetlen: a magyar népesség egészségi állapota katasztrofális, a jelenlegi ellátórendszer pedig egyszerre igazságtalan és fenntarthatatlan.

A héten programunk vendége volt Dr. Hernán Sandoval, a chilei egészségügyi reform kidolgozója, 2000 és 2004 között a chilei Egészségügyi Reformbizottság vezetője. Beszélgetéseink során sok minden kiderült arról, hogyan kell sikeres egészségügyi reformot végrehajtani. Mit tanulhatnánk Chilétől? Tovább»

Még egy bejegyzés élet-halál döntésekről, bár ezúttal egy valódi eset. Az alábbi történetnek fontos szerepe volt a bioetika megszületésében.

A vese feladata az anyagcsere során keletkezett bomlástermékek kiszűrése és eltávolítása. A krónikus vese-elégtelenség rövid úton halálhoz vezet, hacsak a vese működését nem váltják ki vesepótló-, azaz hemodialízis-kezeléssel. A kezelés során a beteg vérét mesterséges szűrőrendszeren áramoltatják át. A betegnek rendszeresen járnia kell kezelésre mindaddig, amíg nem kap új vesét.

A dialízisgépet az 1960-as évek elején találták fel Seattle-ben. Ott nyílt meg az első dialízis-állomás, ami 17 beteget tudott ellátni. Egy beteg kezelése évente 20 ezer dollárba került, ami akkoriban jóval több pénz volt, mint ma. Sokkal több beteg volt, mint amennyit el tudtak látni; akiknek nem jutott hely a programban, azok halálra voltak ítélve. Szembe kellett tehát nézni a kérdéssel: hogyan válasszák ki azokat a betegeket, akik megkapják az életmentő kezelést? Tovább»

Vegyük a következő példát. A tenger közepén van két apró sziget. Az északra fekvő szigetnek öt lakosa van, a délre fekvő szigetnek viszont csak egy. Hamarosan hatalmas ciklon lesz, ami mind a két szigetet el fogja pusztítani. A térségben a mienk az egyetlen mentőhajó. Nincs időnk mindkét szigetre eljutni a ciklon érkezése előtt, de az egyik szigetre még van időnk elmenni.

El kell tehát döntenünk, hogy az északi sziget öt lakosát vagy a déli sziget egyetlen lakóját mentjük meg. Ha észak felé fordulunk, a déli sziget lakója egészen biztosan meghal; ha dél felé fordulunk, az északi szigeten tartózkodó öt ember nem éli túl a ciklont. A hat ember között erkölcsi szempontból nincs különbség, és egyiket sem kötelességünk megmenteni. De ugyanakkor minden különösebb erőfeszítés és kockázat nélkül eljuthatunk az egyik szigetre. Elfogadhatatlan lenne tehát, ha senkit sem mentenénk meg.

Melyik sziget felé vegyük az irányt? Tovább»

Talán nem túl valószínű, de nem is teljesen elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben Magyarország miniszterelnökét Bokros Lajosnak fogják hívni. Erre az eshetőségre felkészülve, illetve a jeles reformer munkásságának megítélése végett elővettem egy öt éve íródott könyvkritikámat Bokros Verseny és szolidaritás című művéről. Bokros etikai-politikai filozófiai főműve — hiszen mi más a közgazdaságtan, mint alkalmazott etika? — sokat elárul a szerző nézeteiről, a kritika megállapításai pedig szerintem a mai napig helytállók.

A szövegben zárójelekben hivatkozom az oldalszámokra. Tovább»

A komment.hu oldalán a magyar Nemzeti jóléti mérlegről írok, amiből kiderül, hogy személyes jólétünket tekintve Európában a sereghajtók között vagyunk. Ami a társadalmi jólétet — vagyis a másokhoz való viszonyból eredő életminőséget — illeti: míg közeli hozzátartozóinkkal való kapcsolatunkkal rendkívűl elégedetlenek vagyunk, meglepő módon a tágabb közösségünkhöz való viszonyunk szerint Európában az elsők között állunk. Mi lehet ennek az oka?

A beszámolót alább lehet olvasni és kommentálni. A címet nem én adtam, fáj is egy kicsit. Tovább»

Egy tudományos kutatónak illik lépést tartania szakterülete irodalmával. Ennek legfőbb módja a szakfolyóiratok, tudományos közlemények rendszeres olvasása. Az embernek azonban rengeteg más elfoglaltsága van, ezért gyakran csak megkésve szerez tudomást fontos új felfedezésekről, eredményekről.

Így aztán csak most akadt kezembe a Wellness Magazin 2008. novemberi száma. A minden bizonnyal sokaknak hasznos tanácsokkal szolgáló tudományos folyóirat ígéretes új jógairányzatról számol be, ami azon a felismerésen alapul, hogy a nőknél a két agyfélteke a menstruáció ideje alatt „magas szinten harmonizálódik”. Nemcsak az agykutatásban, hanem a mindennapi életben is jelentős felfedezés ez; hab a tortán, hogy magyar kutatóknak köszönhető. Büszkék lehetünk! Tovább»