A Magyar Narancs legutóbbi számában érdekes kérdést vet fel Váradi Balázs a közelmúltban kirobbant őssejtbeültetési botrány kapcsán. Váradi közgazdászként elemzi a kísérleti stádiumban levő terápiák — konkrétan az embrionális őssejtek beültetésének — szabályozását. Arra jut, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a beavatkozást végrehajtó orvosok és nem a rossz szabályozás a ludasak az ügyben — még akkor is, ha az embrionális őssejtbeültetés jelenleg még igencsak kockázatos, illetve ha az orvosokat elsősorban üzleti érdekek motiváltak. Mit gondoljunk erről? Tovább»

Az elmúlt napokban a sajtó azt találgatta, mennyit keres Magyarországon egy egyetemi rektor. A hírek szerint az egyetemi vezetők havonta 4-5 millió forintot és sokmilliós prémiumokat visznek haza, ami évente akár 54 millió forintra is kijöhet. A pontos összegeket egyelőre nem tudni, mert a felsőoktatási intézmények vezetőinek közös nyilatkozata szerint a fizetésük személyes adat. A TASZ, nagyon helyesen, perel: szerintük az állami egyetemek rektorainak díjazása közérdekű adat, így az a nyilvánosságra tartozik.

De hát, gondolhatnánk, nem az a fő kérdés, hogy mennyit visznek haza az egyetemek vezetői az adófizetők pénzéből — hanem sokkal inkább az, hogy mit kap a magyar társadalom ezért a pénzért. Hogy állnak a magyar egyetemek a felsőoktatás és a tudományos kutatás nemzetközi versenyében? Tovább»

A Kilimandzsáró hósapkájának eltűnése a globális felmelegedés jelképévé vált. Előrejelzések szerint 5-10 éven belül elolvadnak az Egyenlítőtől 340 kilométerre délre fekvő, 5895 méter magas hegy csúcsát borító gleccserek. Egyes tudósok viszont amellett érvelnek, hogy az olvadásnak semmi köze az éghajlatváltozáshoz. A globális felmelegedés-szkeptikusok ki is használták a tudósok vitáját: szerintük a Kilimandzsáró az ember által okozott globális klímaváltozás megalapozatlanságának lehetne a jelképe. Tovább»

Húsz évvel ezelőtt tízezer gyerek közül egyet diagnosztizáltak autizmussal. Amerikai adatok szerint ma már minden százötvenedik gyerek autisztikus. Az autizmus a leggyorsabban terjedő fejlődési rendellenesség, előfordulása évente 10-17 százalékkal nő. Magyarországon becslések szerint 16-22 ezer autista van. Senki sem tudja, hogy mi okozza ezt a rendellenességet, és hogy miért növekszik az autista gyermekek száma.

Pontosabban: sokak szerint összefüggés van az autizmus és a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált oltás között. Amerikában és más fejlett országokban egyre több szülő teszi ki veszélynek a saját gyerekét azzal, hogy nem engedi a kötelező védőoltások beadását — annak ellenére, hogy a kutatások semmilyen kapcsolatot sem mutatták ki a kettő között. A védőoltásokkal szembeni ellenállás egyre súlyosabb közegészségügyi probléma. Tovább»

Egy felmérés szerint a szervátültetésen átesett betegek harmada meg van győződve arról, hogy a műtét után megváltozott a személyisége. E betegek szerint a új szervvel a donor tulajdonságait és egyes esetekben emlékeit is megkapták. Egy újabb kutatásból az is kiderül, hogy a legtöbben nem szívesen fogadnának el szívet egy gyilkostól még akkor sem, ha ez lenne az egyetlen esélyük a túlélésre. De nem mindenki ilyen válogatós: néhány hónapja egy vesebeteg internetes apróhirdetésen keresztül talált megfelelő donort. Tovább»

Itt a nyaralási szezon, és egyre többen repülővel kelünk útra. A repülés gyors, egyszerű és biztonságos — bármennyire ódzkodunk is tőle, sokkal biztonságosabb, mint mondjuk autóval levezetni Horvátországba. Ráadásul, hála a fapados légitársaságoknak, gyakran olcsóbb is, mint bármely más közlekedési eszköz.

De mi van akkor, ha a repülőgépen kövér szomszédot fogunk ki? Mit tegyünk, ha a mellettünk ülő testrészei áttüremkednek a mi térfelünkre? Újabban egyre több légitársaság gondolkodik a hájadó bevezetésén: akinek egy ülés nem elég, az fizessen felárat a repülésért. Aki kövér, az vegyen két jegyet vagy fizessen a másoknak okozott kényelmetlenségért. Tovább»

A Massachusetts állambeli Cambridge-ben található a Mount Auburn temető. Cambridge városa elsősorban egyetemeiről híres: itt van a Harvard és Massachusetts műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT). A Mount Auburn temetőben egymástól néhány méterre nyugszik a XX. század két legnagyobb politikai filozófusa: John Rawls és Robert Nozick. Mindkettő a Harvard professzora volt. Tovább»

Egy mondás szerint a legtöbb könyv más könyvekről szól. Ebben a szellemben ez a bejegyzés egy másik bejegyzésről, és az ahhoz érkezett reakciókról fog szólni. Az előző bejegyzésben a nagyüzemi állattenyésztés közegészségügyi veszélyeiről és etikai kérdéseiről írtam. Amellett érveltem, hogy a húsfogyasztás visszafogásával nemcsak saját egészségünket óvhatnánk, hanem a sertésinfluenzához hasonló járványok kialakulásának veszélyét is csökkenthetnénk. A bejegyzéshez itt és máshol érkezett hozzászólásokra és emailekre talán érdemes részletesebben is válaszolni. Tovább»

Nyakunkon a sertésinfluenza, és a magyar hatóságok szokásos formájukat hozzák. Az egészségügyi miniszter szerint a vírus csak ősszel érkezhet Magyarországra, holott Ausztriában és Olaszországban már megjelent. Egy több milliárd forintos állami támogatással felturbózott magáncég úgymond heteken belül elő tudná állítani az oltóanyagot, csak éppen, hmm, nincs vírusa, ami alapján el lehetne kezdeni a munkát. Az állami tartalékban levő antivirális gyógyszerkészlet mennyisége pedig — demokratikus országokban egyedülálló módon — államtitok.

De hagyjuk most ezt. Gondolkodjunk inkább el azon, hogy mit tehetnénk, hogy elkerüljünk egy valódi világméretű influenza-járványt — mint amilyen a Föld lakosságának húsz-negyven százalékát megfertőző, 50-100 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnátha volt. Ha a sertésinfluenzával szerencsénk is lesz, előbb-utóbb minden valószínűség szerint meg fog jelenni egy ilyen „szupervírus”.

Nos, a megoldás nagyon egyszerű. Ha mindannyian vegetáriánusokká válnánk, nem kellene katasztrofális járványoktól tartanunk. Tovább»

Magyarországon a tavaly tavaszi népszavazás nyomán az egészségügyi reform jó időre lekerült a napirendről. A jelenlegi kormány a legkésőbb jövő tavasszal megtartandó országgyűlési választásokig szinte biztos, hogy nem indít újabb reformokat. Az egészségügy reformja pedig előbb-utóbb elkerülhetetlen: a magyar népesség egészségi állapota katasztrofális, a jelenlegi ellátórendszer pedig egyszerre igazságtalan és fenntarthatatlan.

A héten programunk vendége volt Dr. Hernán Sandoval, a chilei egészségügyi reform kidolgozója, 2000 és 2004 között a chilei Egészségügyi Reformbizottság vezetője. Beszélgetéseink során sok minden kiderült arról, hogyan kell sikeres egészségügyi reformot végrehajtani. Mit tanulhatnánk Chilétől? Tovább»