„abortusz” címkével megjelölt bejegyzések

A zigóta kalandjai

2010. június 26.

Az előző bejegyzés nyomán kibontakozott vita hamar az abortusz problémájára terelődött. A hozzászólásokban többféleképpen is megfogalmazásra került az a jól ismert nézet, miszerint „az élet a fogantatással kezdődik”; „az embrió (magzat) emberi lény”. Ezek az állítások azonban triviálisan igazak, amiket senki sem vitat: a méhben fejlődő embrió nyilvánvalóan él (hiszen különben nem lehetne megölni, és az egész abortusz-vita értelmetlen lenne) és nyilvánvalóan ember (mi más lenne?).

A valódi kérdés az, hogy az embrió, illetve a korai magzat személynek tekinthető-e, akit a személyekhez köthető alapvető erkölcsi jogok — így az élethez való jog is — megilletnek. Az abortusz ellenzőinek a válasza egyértelmű igen. Ahogy a katolikus egyházfő nemrégiben emlékeztetett rá: az emberi életet „mindannyiunknak óvnunk kell és tisztelnünk a fogantatás pillanatától kezdve egészen annak természetes végéig”.

Az abortusz ellenzői szeretnek rámutatni, hogy ez a nézet „tudományosan”, racionális érveléssel nem cáfolható (mintha ez érvnek számítana bármilyen állítás mellett). Néha még az abortuszt amúgy nem ellenzők is elismerik, hogy ez olyan alapvető nézet, ami berekeszti a vitát: maximum abban tudunk egyetérteni, hogy ebben a kérdésben nem értünk egyet. Ez azonban nem egészen igaz; az embriót a fogantatástól személynek tekintő nézet igenis támadható. A megtermékenyített petesejt — vagyis a zigóta — ugyanis furcsa metafizikai kalandokon eshet át. (tovább…)

Magisztérium

2010. május 30.

Eric Drooker: CrucifixionTavaly novemberben az arizonai Phoenix városának Szent József kórházába szállítottak egy 27 éves nőt. A négy gyermekes családanya 11 hetes terhes volt. A terhesség azonban szívelégtelenséget okozott. Az orvosok megállapították, hogy a beteg csak akkor marad életben, ha a terhességet azonnal megszakítják. Nem volt idő arra, hogy a beteget másik kórházba szállítsák.

A Szent József kórház azonban katolikus intézmény, és a Katolikus egyház álláspontja szerint az élet szent: ilyen esetekben hagyni kell a várandós nőt (és a magzatot) meghalni. Az abortusz még akkor sem megengedett, ha a terhesség életveszélyt okoz. A kórház etikai bizottságában az egyházat képviselő Margaret McBride nővér — az Irgalmas nővérek rendjének tagja — azonban hozzájárult a terhességmegszakításhoz. Az abortuszt végrehajtották. A páciens nem sokkal később hazatérhetett négy gyermekéhez. A Katolikus egyház pedig példás gyorsasággal és szigorral eljárva kiátkozta McBride nővért. (tovább…)

Szűz Mária és az abortusz

2010. január 17.

Barack Obama elnöki programjának egyik legfontosabb pontja az amerikai egészségügyi rendszer megreformálása volt. Az elnök első évének vége felé úgy tűnik, hogy a reform megvalósulhat: novemberben a Képviselőház minimális többséggel elfogadott egy törvénytervezetet, a Szenátus pedig Karácsony napján, ugyancsak minimális többséggel rábólintott egy másikra. Ha az elkövetkező pár hétben sikerül egységesíteni a két tervezetet, és azt a Képviselőház és a Szenátus is megszavazza, akkor esély van arra, hogy Amerika megszabaduljon diszfunkcionális, drága és igazságtalan egészségügyi rendszerétől. Kész csoda lesz, ha ez sikerül. (tovább…)

Méhen kívüli terhesség

2010. január 9.

Eric Drooker: SisyphusAz ektogenezis testen kívüli terhességet jelent. Bár a mesterséges méh ma még a tudományos fantasztikum világába tartozik, az első lépések ígéretesek. 1997-ben japán tudósok egy műanyag-tartályban három héten keresztül életben tartottak egy 17 hetes kecske-embriót. Néhány évvel később amerikai kutatók hormonok segítségével emberi méhsejtekből mesterséges méhfalat növesztettek egy műanyag-tartályban, amelybe emberi embriók sikeresen beágyazódtak. A kísérletet hat nap elteltével — az emberi embriókon való kutatásokat korlátozó törvényeknek megfelelően — meg kellett szakítani. Valószínű azonban, hogy nem kell sokat várni a mesterséges méh kifejlesztéséig. Az ektogenezis minden bizonnyal újraéleszti majd az abortuszról szóló vitát. (tovább…)

Halál utáni terhesség

2009. október 25.

Időről időre a diákjaimnak egy rövid esszében elemezniük kell egy-egy bioetikai esetet. Olyan eseteket igyekszem összeválogatni, melyekben nincs egyértelmű megoldása a felvetett dilemmának: megfontolandó indokok szólnak több lehetséges megoldás mellett is. Nem az a lényeg, hogy a nebulók rátaláljanak a helyes válaszra, hanem hogy kialakítsák a saját véleményüket, és minél jobb érvekkel megvédjék azt. Nem a véleményt, hanem az indoklást osztályzom. A legutóbbi feladat egy híres eset a ’90-as évek elejéről. (tovább…)

Valami Amerika

2009. január 2.

Amikor az ember huzamosabb időre jön az Egyesült Államokba, belépéskor a határon rendszerint feltesznek neki néhány kérdést. Nyilván arra kíváncsiak, hogy stimmel-e az ember fedősztorija: valóban ott él és dolgozik, ahova a vízum szól. Nyilván rájöttek, hogy a terroristáknak könnyebb bejutni úgy az országba, ha mezei turista helyett egyetemi tanárnak adják ki magukat. Tőlem először rendszerint azt kérdezik, hogy mit tanítok. (tovább…)

Fiú legyen vagy lány?

2008. november 24.

Időről időre Magyarországon is felvetődik, hogy lehetővé kellene tenni, hogy a szülők megválasszák születendő gyerekük nemét. Jelenleg erre többgyermekes családokban, a nemi arányok kiegyensúlyozásának céljából sincs lehetőség. Az egyetlen kivétel, ha a nemválasztással elkerülhető valamilyen örökletes betegség: például a csak fiúkat sújtó Duchenne-kór elkerülése végett az IVF, azaz „lombikbébi”-kezelés során olyan embriókat ültetnek be, amelyek női kromoszómát hordoznak. Van-e etikai szempontból akadálya annak, hogy a gyerek nemének megválasztása jogát kiterjesszük minden szülőre?

Az Este tavaly készült, alább megtekinthető riportjában nyilatkozó szakemberek véleménye egyértelmű: a gyerek nemének megválasztását nem szabad engedélyezni. (Érdemes megfigyelni, hogy a riport csak orvosokat szólít meg. Mintha egyszerű szakmai kérdésről lenne szó, amiről a bioetikusnak, jogásznak, szociológusnak vagy pszichológusnak ne lehetne véleménye.)

(tovább…)

Választások Amerikában

2008. november 9.

Az amerikai polgár választáskor nemcsak az elnökre szavaz. Az elnökválasztással egyidőben a kongresszusi képviselők és a szenátorok egy részének mandátumáról is döntés születik, és több tagállamban kormányzói vagy helyi képviselői választásokat is tartanak. Ráadásul a szavazólapokon tagállamról tagállamra változó népszavazási kezdeményezésekről is véleményt lehet nyilvánítani.

Idén is rengeteg helyi népszavazás volt olyan kérdésekről, mint az azonos neműek házasságának engedélyezése, a marihuána-fogyasztás dekriminalizálása vagy az állami (azaz nem szövetségi) jövedelmi adó eltörlése. A mi szempontunkból három helyi népszavazási kezdeményezés különösen figyelemre méltó. Washington államban az eutanázia legalizálásáról, Dél-Dakotában az abortusz betiltásáról, Colorado államban pedig a zigóta, azaz a megtermékenyített petesejt jogállásáról szavaztak. (tovább…)