„demográfia” címkével megjelölt bejegyzések

A világ népessége tegnapelőtt érte el a hét milliárd főt. Ez persze csak becslés, mint ahogy az is, hogy a hat milliárdos lélekszámot 1999-ben léptük át. Akkor az ENSZ egy szarajevói újszülöttet, Adnan Nević-et nyilvánította a hatmilliárdodik embernek. Most nem volt hasonló szimbolikus gesztus, bár több ország is bejelentette, hogy náluk született a hétmilliárdodik ember.

Nyilván sokan vannak, akik szerint az újabb milliárdos mérföldkő elérése csak borúlátásra ad okot. Hogyan fogja a Föld a 2050-re 9,3 milliárdosra duzzadt emberiséget eltartani? Hogyan kerülhető el a globális klímakatasztrófa ekkora népesség mellett? Meg lehet-e akadályozni az ivóvíz, az élelmiszer és más szűkös erőforrások birtoklásáért kitörő háborúkat, amikor már jelenlegi fogyasztásunk sem fenntartható? Ezek valóban komoly veszélyek. Én mégis azt javaslom, hogy most inkább ünnepeljünk. Hétmilliárdodik embertársunk nem is született olyan rossz világba. (tovább…)

Bár ez nem receptblog, most mégis gasztronómiáról lesz szó. Ha ugyanis az emberiség fenn akar maradni, akkor változtatnia kell étkezési szokásain. A legnagyobb probléma a húsfogyasztás: a Föld már a ma élő hét milliárd embert is alig képes disznó- vagy marhahússal ellátni, pedig az előrejelzések szerint 2050-ben 9 milliárd ember kétszer annyi húst fog fogyasztani, mint ma. Az állattenyésztés az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért felelős. A nagyüzemi állattartásnak súlyos egészségügyi kockázatai vannak. A modern, gépesített farmok pedig annyi szenvedést okoznak az állatoknak, hogy etikai szempontból is elfogadhatatlanok.

Elvileg három megoldás is lehetséges. Az egyik a vegetarianizmus; ezt már kiveséztük. Most két másik megoldásról lesz szó. Az egyik a laboratóriumban előállított hús fogyasztása. A másik egy olcsó, környezetbarát és egészséges protein-forrásra való átállás: eszerint disznóhús helyett együnk inkább tücsköt, bogarat. (tovább…)

A világ népessége idén eléri a hét milliárd főt. Eközben Magyarország lakossága már minden bizonnyal 10 millió alatt van. A legjobb becslések szerint 2050-re a világ népessége 9 milliárdra nő, de a növekedés 97%-a Ázsiát, Afrikát és Latin-Amerikát érinti majd. Magyarország lakossága eközben 9 millióra csökken. Ennél sokkal rosszabb, hogy a 60 év felettiek aránya 2,2 millióról 3 millióra — azaz 22%-ról 33%-ra — nő. 2050-ben minden harmadik magyar nyugdíjas vagy nyugdíjaskorú lesz. Égető a kérdés: ki fogja ezt a rengeteg embert eltartani? (tovább…)

A napokban jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előzetes jelentése az egészséget meghatározó társadalmi tényezőkről és az egészségi egyenlőtlenségekről a WHO Európai Régiójában. (Ebbe a régióba Nyugat-Európa, a volt szocialista országok, a Szovjetunió egykori tagköztársaságai, illetve Izrael és Törökország tartoznak.) A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy ami az emberek egészségét illeti, hatalmasak a különbségek Kelet-, és Nyugat-Európa között. Több, mint két évtizeddel a vasfüggöny elbontása után éles határ választja el Európa keleti és nyugati felét. Magyarország pedig szilárdan lehorgonyzott az új „vasfüggöny” keleti oldalán — és úgy tűnik, tartósan ott is marad. (tovább…)

Majdnem húsz éve már, hogy egy fiatal demográfus benyitott a Világbank vezető közgazdászának ajtaján. Hogy lehet az, kérdezte, hogy szinte semmit sem tudunk arról, hogy a különböző országok népességének milyen az egészségi állapota? Az olyan mérőszámok segítségével, mint a GDP, meg tudjuk például mondani, hogy a magyar vagy a szlovák gazdaság fejlettebb-e; meg tudjuk mondani, hogy javult-e mondjuk Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben. De nincs mérőszámunk arról, hogy a magyar vagy a szlovák népesség egészségesebb-e, illetve hogy a magyar népesség állapota romlott vagy javult az elmúlt tíz évben.

Ha részleteiben (és a konkrét példát tekintve nyilvánvalóan) nem is, de a résztvevők beszámolója szerint nagyjából így zajlott le a beszélgetés. A Világbank képviselőjének — aki jelenleg Obama elnök gazdasági kabinetjének a vezetője — tetszett az ötlet, hogy felmérjék a világ népeinek egészségi állapotát. Megszületett a betegség globális terhei (global burden of disease) projekt. Az elmúlt két évtizedben a projekt széles körben elterjedt; átvette az Egészségügyi Világszervezet, mostanra pedig külön intézmény koordinálja. Jelenleg szervezik a projekt újabb fordulóját, és az új felmérésbe bárki bekapcsolódhat. Akit érdekel, hogyan, lapozzon (tovább…)

A Központi Statisztikai Hivatal szerint már az idén 10 millió alá csökken Magyarország népessége. Még az is lehet, hogy ez már meg is történt. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, 2050-re már csak 8 és fél milliónyian leszünk. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete mozgalmat indított a népességcsökkenés megállításáért, az Országgyűlés utolsó nyári ülésén a Jobbik képviselője pedig a népességfogyást „korunk pestisének” nevezte és „a magyar nemzettest dominanciájának” megőrzésére szólított fel. Bizony, vészesen fogy a magyar.

A megoldás pedig annyira egyszerű, hogy még a radikális jobboldali politikusoknak és a nagycsaládosok érdekeiért harcoló aktivistáknak is kézenfekvő kell hogy legyen: tágra kell nyitni Európa és benne Magyarország kapuit a szegény, harmadik világbeli országokból érkező bevándorlók előtt. (tovább…)