„egészségügyi reform” címkével megjelölt bejegyzések

Miközben Magyarország választott, Bostonban az International Society on Priorities in Health Care (ISPHC — az egészségügyi erőforrások elosztásával foglalkozó szakemberek nemzetközi társasága) tartotta kétévenkénti szokásos konferenciáját. A konferencia záróelőadását a Világbank egyik tanácsadója tartotta. A téma: az egészségügy helyzete a gazdasági világválság nyomán szegény és közepesen fejlett országokban. Az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. (tovább…)

Tapasztalataim szerint Magyarországon sokan — még egészségügyi szakemberek is — azt gondolják, hogy egészségügyi ellátórendszerünk és a lakosság katasztrofális egészségi állapota majd akkor fog javulni, amikor az ország gazdasági fejlettsége beéri a nyugati államokét. Akkor majd lesz pénz egészségügyre, a több forrás pedig majd egészségünk javulásához vezet. Vagyis az egészségi állapot alapvetően gazdasági fejlettség kérdése. A mindenkori kormányoknak tehát a politikailag kockázatos és sok szereplő érdekeit sértő egészségügyi reform helyett érdemesebb a gazdaság fejlesztésére, az életszínvonal javítására koncentrálni. Kár, hogy azok alapján, amit az egészség társadalmi meghatározottságáról tudunk, mindez egyáltalán nem így van. (tovább…)

Barack Obama elnöki programjának egyik legfontosabb pontja az amerikai egészségügyi rendszer megreformálása volt. Az elnök első évének vége felé úgy tűnik, hogy a reform megvalósulhat: novemberben a Képviselőház minimális többséggel elfogadott egy törvénytervezetet, a Szenátus pedig Karácsony napján, ugyancsak minimális többséggel rábólintott egy másikra. Ha az elkövetkező pár hétben sikerül egységesíteni a két tervezetet, és azt a Képviselőház és a Szenátus is megszavazza, akkor esély van arra, hogy Amerika megszabaduljon diszfunkcionális, drága és igazságtalan egészségügyi rendszerétől. Kész csoda lesz, ha ez sikerül. (tovább…)

Bár már nem friss a hír, mégis mindig aktuális, és már régóta akartam írni róla: két hete szakorvosjelöltek és fiatal orvosok tüntettek életkörülményeik javításáért Budapesten. A demonstráció szervezői szerint „a fiatal orvosok jelenlegi anyagi-, és munkakörülményei nem teszik lehetővé az egzisztencia-teremtést, a szakmai fejlődést és a minőségi munkavégzést”. A fehérköpenyes tüntetők nyilatkozatai szerint „gyakorlatilag nincsen perspektívánk ebben az országban” és „olyan kényszerhelyzetet teremtenek, amiben kénytelenek vagyunk külföldre menni”. De — talán hogy hazánk iránti hűségüket bizonyítsák — tüntetésük csúcspontjaként a fiatalok szívet rajzoltak a Bazilika elé:

Gyanítható persze, hogy a demonstrálók szívük szerint inkább pöcsöt rajzoltak volna. (tovább…)

Magyarországon a tavaly tavaszi népszavazás nyomán az egészségügyi reform jó időre lekerült a napirendről. A jelenlegi kormány a legkésőbb jövő tavasszal megtartandó országgyűlési választásokig szinte biztos, hogy nem indít újabb reformokat. Az egészségügy reformja pedig előbb-utóbb elkerülhetetlen: a magyar népesség egészségi állapota katasztrofális, a jelenlegi ellátórendszer pedig egyszerre igazságtalan és fenntarthatatlan.

A héten programunk vendége volt Dr. Hernán Sandoval, a chilei egészségügyi reform kidolgozója, 2000 és 2004 között a chilei Egészségügyi Reformbizottság vezetője. Beszélgetéseink során sok minden kiderült arról, hogyan kell sikeres egészségügyi reformot végrehajtani. Mit tanulhatnánk Chilétől? (tovább…)

Talán nem túl valószínű, de nem is teljesen elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben Magyarország miniszterelnökét Bokros Lajosnak fogják hívni. Erre az eshetőségre felkészülve, illetve a jeles reformer munkásságának megítélése végett elővettem egy öt éve íródott könyvkritikámat Bokros Verseny és szolidaritás című művéről. Bokros etikai-politikai filozófiai főműve — hiszen mi más a közgazdaságtan, mint alkalmazott etika? — sokat elárul a szerző nézeteiről, a kritika megállapításai pedig szerintem a mai napig helytállók.

A szövegben zárójelekben hivatkozom az oldalszámokra. (tovább…)

A mai naptól eltörlik a 2007. február 15-én bevezetett vizitdíjat és kórházi napidíjat. A díjakat a március 9-i népszavazáson megjelentek mintegy 82-84 százaléka, azaz több, mint 3 millió választópolgár utasította el. Az ellenzék szerint az eredmény a kormány politikájáról mondott ítélet; a kormányoldal szerint naná, hogy az emberek nem fognak arra szavazni, hogy többet fizessenek. Egyik oldal sem élt azzal a feltevéssel, hogy a választók közvetlenül a díjakról mondanak ítéletet.

Persze könnyen lehet, hogy ebben igazuk volt. Időközben a belpolitika újabb fordulatokkal örvendezteti a nagyérdeműt, ezért talán már politikai indulatoktól mentesen fel lehet tenni a kérdést: mire jó a vizitdíj, a kórházi napidíj, illetve általában az egészségügyi ellátásért fizetendő önrész? (tovább…)

Kedves olvasóim! Ha valakinek sok tőkéje van és szeretne közös vállalkozást indítani velem, haladéktalanul jelentkezzen. Kevésbé tőkeerős olvasóim pedig gyorsan szerezzenek tőkét, és akkor ők is beszállhatnak. Tuti tippem van ugyanis: egészségügyi biztosítót alapítunk. (tovább…)

Az év utolsó napjaiban a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Ennek furcsamód mindenki örült: a kormány azért, mert az államfő nem talált alkotmányossági problémákat a törvényben (hiszen nem az Alkotmánybíróságnak küldte), az ellenzék azért, mert a vétó szerintük egyértelművé teszi, hogy a törvény rossz. Rég volt ilyen konszenzus a magyar belpolitikában. (tovább…)