„elhízás” címkével megjelölt bejegyzések

Alig hiszem, hogy lenne olyan, aki tagadná, hogy az embereknek vállalniuk kell tetteik következményeit. Igazságérzetünk tiltakozna, ha a rajtakapott csalónak nem kellene megtérítenie az általa okozott kárt vagy a vagyonát eltékozló szerencsejátékos tőlünk várná veszteségei megtérítését. Általában semmi kivetnivalót sem találunk abban, hogy az embereknek felelősséget kell vállalniuk sorsuk alakításáért.

Nyilván erre gondolt a miniszterelnök is, amikor néhány hónapja azt mondta: „Az egészség ugyanolyan személyes tőke, mint a lakás vagy az autó, és aki felelőtlen életmóddal elvesztegeti ezt a tőkét, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokhoz”. Az egészségügy azonban furcsa terület, ahol hétköznapi erkölcsi nézeteink gyakran védhetetlennek bizonyulnak. Így van ez a felelősséggel is. Nem szabad, hogy a betegek viseljék felelőtlen életmódjuk következményeit. (tovább…)

1980 előtt a fejlett országokban a túlsúlyosság és az elhízottság a lakosság kevesebb, mint 10 százalékát érintette. Mostanra ez az arány sok országban megduplázódott vagy megháromszorozódott, és az OECD legújabb jelentése szerint sok helyen lassan a felnőtt lakosság fele túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Az ebből eredő hátrányok az alacsonyabb társadalmi státuszúak és a nők — vagyis az alacsonyabb társadalmi státuszú nők — esetében a legsúlyosabbak. Az OECD országok egészségügyi miniszterei Párizsban tárgyaltak a tennivalókról. Nem lehetett könnyű dolguk: az elhízottság nem csak a népegészségügy, hanem társadalmi és nemi egyenlőtlenségek kérdése is. (tovább…)

Bár ami engem illet, még a bevásárlólistát sem bíznám Mark Zuckerbergre, az internetes közösségi oldalak meghódították a világot: a hat éve indított Facebooknak immár több, mint 350 millió regisztrált felhasználója van, a magyar iwiw-nek pedig négy millió. A közösségi oldalak azonban nem csak kapcsolattartásra és kikapcsolódásra jók. Egyre többen komolyan tanulmányozzák őket, hiszen ezeken az oldalakon az emberek közötti kapcsolatok könnyen számszerűsíthetők. A tudósokat amúgy is régóta érdeklik az emberek közötti kapcsolati hálók, amelyek kutatása már eddig is több meghökkentő eredménnyel szolgált. (tovább…)

Az elhízás a fejlett világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Egészségre veszélyes kóros elhízásról 30 feletti testtömegindex esetében beszélünk. Ez alapján a világon a „legsúlyosabban” érintett ország az Egyesült Államok, ahol a lakosság több, mint 30 százaléka kórosan elhízott; ezután következik Mexikó 24,2 százalékkal, Nagy-Británia, Szlovákia, Görögország, Ausztrália, Új-Zéland és a nyolcadik Magyarország (18,8%).

Az elhízottság egyik fő oka az egészségtelen táplálkozás, amiben a gyorséttermek könnyen elérhető, olcsó, magas kalóriatartalmú, de alacsony tápértékű, zöldségben és gyümölcsben szegényes kínálatának fontos szerepe van. Kézenfekvőnek tűnik tehát a megoldás, hogy a gyorséttermek terjedésének visszafogásával javítható lenne a népesség egészségügyi állapota. Itt az ideje tehát a kóla, hamburger, sültkrumpli betiltásának! (tovább…)

Itt a nyaralási szezon, és egyre többen repülővel kelünk útra. A repülés gyors, egyszerű és biztonságos — bármennyire ódzkodunk is tőle, sokkal biztonságosabb, mint mondjuk autóval levezetni Horvátországba. Ráadásul, hála a fapados légitársaságoknak, gyakran olcsóbb is, mint bármely más közlekedési eszköz.

De mi van akkor, ha a repülőgépen kövér szomszédot fogunk ki? Mit tegyünk, ha a mellettünk ülő testrészei áttüremkednek a mi térfelünkre? Újabban egyre több légitársaság gondolkodik a hájadó bevezetésén: akinek egy ülés nem elég, az fizessen felárat a repülésért. Aki kövér, az vegyen két jegyet vagy fizessen a másoknak okozott kényelmetlenségért. (tovább…)