„embrionális őssejtkutatás” címkével megjelölt bejegyzések

Az idei homofób hisztéria-fesztivál ugyan már lezárult, de minden bizonnyal lesz jövőre is — mint ahogy tavaly is volt. Idén a különbség az, hogy immár azonos nemű személyeknek is lehetőségük van bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. Az élettársi kapcsolattal az egynemű párok a házasokhoz hasonló jogokhoz jutnak. Kivétel, hogy az élettársak nem fogadhatnak gyereket közösen örökbe és nem vehetnek igénybe „az emberi reprodukcióra irányuló” technológiákat (3 § 2,4). A kérdés csak az, hogy ennek a korlátozásnak van-e bármilyen értelme. (tovább…)

A Magyar Narancs legutóbbi számában érdekes kérdést vet fel Váradi Balázs a közelmúltban kirobbant őssejtbeültetési botrány kapcsán. Váradi közgazdászként elemzi a kísérleti stádiumban levő terápiák — konkrétan az embrionális őssejtek beültetésének — szabályozását. Arra jut, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a beavatkozást végrehajtó orvosok és nem a rossz szabályozás a ludasak az ügyben — még akkor is, ha az embrionális őssejtbeültetés jelenleg még igencsak kockázatos, illetve ha az orvosokat elsősorban üzleti érdekek motiváltak. Mit gondoljunk erről? (tovább…)

Az amerikai polgár választáskor nemcsak az elnökre szavaz. Az elnökválasztással egyidőben a kongresszusi képviselők és a szenátorok egy részének mandátumáról is döntés születik, és több tagállamban kormányzói vagy helyi képviselői választásokat is tartanak. Ráadásul a szavazólapokon tagállamról tagállamra változó népszavazási kezdeményezésekről is véleményt lehet nyilvánítani.

Idén is rengeteg helyi népszavazás volt olyan kérdésekről, mint az azonos neműek házasságának engedélyezése, a marihuána-fogyasztás dekriminalizálása vagy az állami (azaz nem szövetségi) jövedelmi adó eltörlése. A mi szempontunkból három helyi népszavazási kezdeményezés különösen figyelemre méltó. Washington államban az eutanázia legalizálásáról, Dél-Dakotában az abortusz betiltásáról, Colorado államban pedig a zigóta, azaz a megtermékenyített petesejt jogállásáról szavaztak. (tovább…)

A Katolikus egyház tanítása megkülönbözteti az enyhébb bocsánatos és a súlyosabb halálos bűnöket. Aki halálos bűnt követ el, az elveszti az isteni kegyelmet és kizáródik Isten országából — azaz halála után a pokolra kerül — hacsak persze előbb meg nem gyónja bűnét és el nem nyeri Isten bocsánatát.

Könnyen kárhozathoz vezethet a jól ismert hét főbűn elkövetése: ezek a kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, és a lustaság vagy jóra való restség. A főbűnök lajstromát Gergely pápa adta a Katolikus egyház katekizmusához a VI. században. Néhány hete — másfél évezreddel később — újabb hét tétellel bővült az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető főbűnök listája.

(tovább…)

A múlt héten egy japán és egy amerikai kutatócsoport egyszerre jelentette be, hogy sikerült az emberi bőr kötőszöveti sejtjéből őssejtet létrehozni. A kutatók négy különböző gén hozzáadásával genetikailag átprogramozták a sejteket, amelyek az embrióban található sejtekhez hasonló pluripotens őssejtekké váltak. Ha minden jól megy, az indukált pluripotens őssejteknek elnevezett sejtekből sok más sejttípus, szövet hozható létre. (Az enyémnél szakszerűbb és hozzáértőbb beszámoló az eljárásról itt és itt olvasható.)

Miért fontos ez? A remények szerint az őssejteket felhasználó regeneratív kezelések forradalmasíthatják az orvostudományt. Őssejtek segítségével gyógyíthatóvá válhat a rák, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség, sokfajta érrendszeri és szívbetegség, izom- és gerincvelő sérülés. Őssejtek felhasználásával lehetővé válhat a betegségek kialakulását laboratóriumi körülmények között vizsgálni és új gyógyszereket, eljárásokat kifejleszteni. Ráadásul azt remélik a kutatók, hogy végre elcsitulhatnak az őssejtkutatást övező etikai viták. (tovább…)