„eugenika” címkével megjelölt bejegyzések

Alkotmányos aggályok

2011. április 16.

Magyarországnak néhány napon belül új alkotmánya lesz. Az alkotmánytervezettel kapcsolatos jogi és filozófiai problémákat nálam hozzáértőbbek már elemezték. Mivel ez nem politikai blog, az ilyesmi nem is tartozik ide. Némileg meghökkentő módon azonban az új alkotmány bioetikai kérdésekben is állást foglal. Az elkövetkező évek izgalmas feladata lesz kibogozni, hogyan értelmezzük az alkotmánynak ezeket a passzusait. (tovább…)

Örökbe fogadott gének

2011. április 1.

Jelenleg éppen egy filozófiai konferencián ülök Minneapolisban — ami sokkal kevésbé érdekes, mint vártam. Alig találok izgalmas előadást. Ráadásul már sikerült magamra haragítanom egy előadót is. (tovább…)

Az utódnemzés paradoxona

2011. március 13.

A gyerekvállalás etikája a filozófia egyik legnehezebb problémája. Az utódnemzés a gyakorlatban egyszerű, az elmélete azonban tele van paradoxonokkal. Egy kiváló kollégám szerint mindannyiunknak jobb lett volna, ha meg sem születünk. Vannak, akik amellett érvelnek, hogy döntéseink során azoknak az érdekeit is figyelembe kell vennünk, akik sosem léteznek — sem most, sem a múltban, sem a jövőben. Mások szerint kötelességünk minél több utódot létrehozni és benépesíteni a világegyetemet. Persze olyanok is vannak, akik szerint jobb lenne, ha az emberiség önként kipusztulna.

De most egy egyszerűbb, hétköznapi problémáról lesz szó. (tovább…)

A magyarok nyilaitól…

2008. július 21.

Edward A. Ross amerikai szociológia-professzor 1914-ben megjelent The Old World in the New című könyvében arra figyelmeztette honfitársait, hogy a „silány minőségű” bevándorlók tömeges érkezése és szaporasága komoly veszélyt jelent az amerikai társadalom egészségére. Silány minőségű bevándorlóknak tekintette Ross többek között az oroszokat, a lengyeleket, a délszlávokat, az olaszokat — és a magyarokat. (tovább…)

Ember 2.0

2008. július 4.

Nem minden bioetikus üdvözli optimista lelkesedéssel a biotechnológia már megvalósult és várható vívmányait. Michael Sandel harvardi filozófus tavaly megjelent könyvében a géntechnológia veszélyeire hívja fel a figyelmet. Sandel 2002 és 2005 között az amerikai elnök Bioetikai Tanácsadó Bizottságának (mert itt ilyen is van) tagja volt.

A géntechnológia forradalmasíthatja az orvoslást; ugyanakkor azt is lehetővé teheti, hogy az emberi természetet génjeink manipulálásával megváltoztassuk. Hova vezetne, ha képesek lennénk meghatározni születendő gyermekünk nemét, felnőttkori testmagasságát, atlétikai képességeit vagy intelligenciáját? (tovább…)