Mint az köztudott, az ókori Spártában a fogyatékossággal született csecsemőket kitették a Taigetosz-hegyre meghalni. Kevésbé köztudott, hogy manapság is gyakran valami hasonló történik a súlyos fogyatékossággal vagy rendellenességgel született csecsemőkkel: az újszülött-osztályok orvosai a szülők egyetértésével gyakran nem hajtanak végre életmentő beavatkozásokat. (tovább…)
Egy filozófiai konferencia általában csendes mederben zajló esemény. Nem jellemző, hogy a hallgatóság bekiabálásokkal, spontán tapssal szakítsa meg a beszélőket. Persze a szabad akarat, a fizikalizmus vagy a lehetséges világok szemantikájának problémája kevéssé alkalmas a kedélyek felzaklatására. A bioetika azonban kivétel.
A New York-ban tegnap befejeződött, a szellemi értelmi fogyatékosság erkölcsfilozófiai kérdéseiről szóló konferencia helyenként inkább személyeskedéstől sem mentes délutáni kibeszélőshow-ra, mint komoly tudományos konferenciára emlékeztetett. Az értelmi fogyatékosság eleve kényes téma, ráadásul a konferencián két, egymással élesen szemben álló megközelítést képviselő tábor vitatkozott. Nem segített az sem, hogy míg az egyik oldal a problémát szigorúan intellektuális szempontból közelíti meg, a másik oldal sok képviselőjének közeli rokonai, gyermekei értelmi fogyatékosok, vagy éppenséggel ők maguk is valamilyen testi fogyatékossággal élnek. A hallgatóságban ráadásul a fogyatékosok jogaiért küzdő aktivisták is jelen voltak. (tovább…)
Megengedhető-e, hogy a mesterséges megtermékenyítés — közkeletűbb nevén lombikbébi-kezelés — során létrehozott embriók közül a szülők beültetés előtti genetikai tesztek alkalmazásával olyat válasszanak ki, amely nagy valószínűséggel valamilyen fogyatékossággal születik majd meg? Választhatnak-e például siket szülők olyan embriót, amelyből siket gyerek jön létre? („Siket” és nem „süket”, mert az utóbbi csökkent szellemi képességet sugall.) (tovább…)
A nagyobb testmagasság számtalan előnnyel jár. A magas emberek könnyebben helyezkednek el és többet keresnek. Egy felmérés szerint két azonos képesítéssel rendelkező jelentkező közül az esetek háromnegyedében a magasabbnak ajánlották az állást. Egy másik felmérés szerint az üzleti iskolák 180 cm-nél magasabb végzőseinek 12,4 százalékkal magasabb a kezdőfizetése, mint alacsonyabb társaiké. A vezető beosztásban dolgozók 5 centivel magasabbak az átlagnál. Az Egyesült Államok elnökválasztásai során az elmúlt száz évben a választások négyötödében a magasabb jelölt győzött, és csak két az átlagnál alacsonyabb elnök volt. Arról nem is szólva, hogy a magasabb férfiak kelendőbbek az ellenkező nem szemében és gyakrabban élnek házasságban.
A felnőttkori testmagasság kialakulásában elsődleges szerepe van a növekedési hormonnak, amit az agyalapi mirigy termel. Vannak gyerekek, akik növekedési hormonhiányban vagy -elégtelenségben szenvednek. Egyes betegségek, mint a krónikus vese-elégtelenség, a Turner-szindróma vagy az achondroplasia káros hatással vannak a növekedésre. És persze vannak olyan gyerekek, akik alacsony szüleiktől öröklik a kis termetet, hiába termel a testük elég növekedési hormont.
Az esetek nagy részében ma már lehetőség van növekedési hormonkezelésre. Az emberi növekedési hormon szintetikus úton is könnyen előállítható, bár a rendszeres kezelés meglehetősen költséges. A kezelés egyaránt segíti a vesebetegeket, Turner-szindrómásokat, a növekedési hormonhiányban szenvedőket és a kis termetűeket. A kockázatok elhanyagolhatók.
Fedezze-e a társadalombiztosítás a növekedési hormonkezelést? Engedélyezzük-e, hogy a szülők hormonkezelésre hordják a gyereküket annak érdekében, hogy a gyerek felnőttkorban magasabb legyen? Kit részesítsünk előnyben, ha nem mindenki férhet hozzá a kezeléshez? (tovább…)
Az egészségügyi erőforrások hatékony elosztásához szükség van arra, hogy az egészségi állapotokat — betegségeket, fogyatékosságokat — értékelni tudjuk. Ha nem tudjuk, hogy rosszabb-e mozgássérültnek lenni, mint cukorbetegnek, nem tudjuk megmondani, hogy miként osszuk el a rendelkezésre álló forrásokat a mozgássérültek rehabilitációja és a cukorbetegek kezelése között. Ha nem tudjuk meghatározni, hogy egy adott beavatkozástól várható javulásnak mekkora értéke van, akkor nem tudjuk eldönteni, hogy érdemes-e ezt a beavatkozást a társadalombiztosításnak finanszíroznia. (tovább…)
