„jólét” címkével megjelölt bejegyzések

Ashley 13 éves, szüleivel Seattle-ben él. Egy ismeretlen eredetű fejlődési rendellenesség miatt a mai napig egy újszülött értelmi szintjén áll. Nem képes a fejét egyenesen tartani, nem tud az oldalára fordulni, felülni, járni vagy beszélni. Mesterségesen kell táplálni, a körülötte levőket nem ismeri fel és nem teremt szemkontaktust velük. Semmi remény sincs arra, hogy állapota valaha is javuljon. De nem csak ez különbözteti meg más 13 éves lányoktól. Ashley sosem fog pubertálni, nem fog felnőni, élete végéig gyerek marad. Hét éves korában szülei kérésére ugyanis a fizikai fejlődését megállító orvosi beavatkozásokat hajtottak végre rajta. (tovább…)

Majdnem napra pontosan tizenkét évvel ezelőtt született meg a Kiotói Egyezmény, amelyben 40 fejlett ország — köztük Magyarország — vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítja vissza. A megállapodás nem érte el a célját, részben azért, mert az Egyesült Államok a mai napig nem ratifikálta az egyezményt — miközben kibocsátása 17%-al magasabb, mint 1990-ben. A nemzetközi közösség a napokban Koppenhágában próbál újra megegyezni. Új egyezmény — hála az amerikai kvótakereskedelmi törvény megrekedésének a törvényhozásban — biztosan nem lesz, de remélhetőleg megegyeznek arról, hogy majd hogyan egyeznek meg a megegyezésről. Vagy valami ilyesmi.

Pedig nem lenne ez olyan bonyolult. A tudósok ma már egyetértenek abban, hogy a globális felmelegedés létezik és az ember okozza. Ma már a politikusok is kevésbé ellenkeznek. Kivételek persze vannak, mint például Amerika egyik legrémisztőbb politikusa, Sarah Palin, aki a jobb sorsa érdemes Washington Post hasábjain fejtegette a napokban demagóg ostobaságait. A szükséges technológiák is egyre inkább a rendelkezésünkre állnak. Most már csak azt kellene eldönteni, hogy mennyit vagyunk hajlandók áldozni az éghajlatváltozás elkerülésére.

Ehhez persze tudnunk kell, hogy mekkora kárt okozhat a globális felmelegedés. De hogyan lehet ezt kiszámolni? (tovább…)

A komment.hu oldalán a magyar Nemzeti jóléti mérlegről írok, amiből kiderül, hogy személyes jólétünket tekintve Európában a sereghajtók között vagyunk. Ami a társadalmi jólétet — vagyis a másokhoz való viszonyból eredő életminőséget — illeti: míg közeli hozzátartozóinkkal való kapcsolatunkkal rendkívűl elégedetlenek vagyunk, meglepő módon a tágabb közösségünkhöz való viszonyunk szerint Európában az elsők között állunk. Mi lehet ennek az oka?

A beszámolót alább lehet olvasni és kommentálni. A címet nem én adtam, fáj is egy kicsit. (tovább…)