„nagyüzemi állattartás” címkével megjelölt bejegyzések

Bár ez nem receptblog, most mégis gasztronómiáról lesz szó. Ha ugyanis az emberiség fenn akar maradni, akkor változtatnia kell étkezési szokásain. A legnagyobb probléma a húsfogyasztás: a Föld már a ma élő hét milliárd embert is alig képes disznó- vagy marhahússal ellátni, pedig az előrejelzések szerint 2050-ben 9 milliárd ember kétszer annyi húst fog fogyasztani, mint ma. Az állattenyésztés az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért felelős. A nagyüzemi állattartásnak súlyos egészségügyi kockázatai vannak. A modern, gépesített farmok pedig annyi szenvedést okoznak az állatoknak, hogy etikai szempontból is elfogadhatatlanok.

Elvileg három megoldás is lehetséges. Az egyik a vegetarianizmus; ezt már kiveséztük. Most két másik megoldásról lesz szó. Az egyik a laboratóriumban előállított hús fogyasztása. A másik egy olcsó, környezetbarát és egészséges protein-forrásra való átállás: eszerint disznóhús helyett együnk inkább tücsköt, bogarat. (tovább…)

Ha az ember őszinte akar lenni, el kell ismernie, hogy a nagyüzemi állattenyésztés a modern civilizáció egyik legnagyobb átka. Nemcsak azért, mert közvetlenül és közvetve is komoly egészségügyi kockázatai vannak. Nemcsak azért, mert fenntarthatatlan, és hatalmas környezeti károkkal jár. Hanem azért is, mert évente milliárdnyi érző lény felesleges szenvedését okozza.

Mit tehetünk, ha mégsem akarunk vegetáriánussá válni? Nos, egyre népszerűbb a humánus húsevés gyakorlata. Maguk persze most azt gondolják, hogy már megint milyen hóbortos dolgokkal foglalkozunk itt a blogon. Pedig már nálunk is egyre többen tudatos vásárlók — még ha nem is tudják, hogy a humánus húsevés elveit követik —, akik figyelnek arra, hogy az asztalra kerülő hústermékek biogazdaságokból származzanak, a helyi hagyományoknak megfeleljenek, olyan állatoktól, amelyeket nem tömtek tele antibiotikumokkal és más anyagokkal. De etikai szempontból elfogadható alternatívája-e a vegetarianizmusnak a humánus húsevés? (tovább…)

Nyakunkon a sertésinfluenza, és a magyar hatóságok szokásos formájukat hozzák. Az egészségügyi miniszter szerint a vírus csak ősszel érkezhet Magyarországra, holott Ausztriában és Olaszországban már megjelent. Egy több milliárd forintos állami támogatással felturbózott magáncég úgymond heteken belül elő tudná állítani az oltóanyagot, csak éppen, hmm, nincs vírusa, ami alapján el lehetne kezdeni a munkát. Az állami tartalékban levő antivirális gyógyszerkészlet mennyisége pedig — demokratikus országokban egyedülálló módon — államtitok.

De hagyjuk most ezt. Gondolkodjunk inkább el azon, hogy mit tehetnénk, hogy elkerüljünk egy valódi világméretű influenza-járványt — mint amilyen a Föld lakosságának húsz-negyven százalékát megfertőző, 50-100 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnátha volt. Ha a sertésinfluenzával szerencsénk is lesz, előbb-utóbb minden valószínűség szerint meg fog jelenni egy ilyen „szupervírus”.

Nos, a megoldás nagyon egyszerű. Ha mindannyian vegetáriánusokká válnánk, nem kellene katasztrofális járványoktól tartanunk. (tovább…)