„népegészség” címkével megjelölt bejegyzések

Majdnem húsz éve már, hogy egy fiatal demográfus benyitott a Világbank vezető közgazdászának ajtaján. Hogy lehet az, kérdezte, hogy szinte semmit sem tudunk arról, hogy a különböző országok népességének milyen az egészségi állapota? Az olyan mérőszámok segítségével, mint a GDP, meg tudjuk például mondani, hogy a magyar vagy a szlovák gazdaság fejlettebb-e; meg tudjuk mondani, hogy javult-e mondjuk Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben. De nincs mérőszámunk arról, hogy a magyar vagy a szlovák népesség egészségesebb-e, illetve hogy a magyar népesség állapota romlott vagy javult az elmúlt tíz évben.

Ha részleteiben (és a konkrét példát tekintve nyilvánvalóan) nem is, de a résztvevők beszámolója szerint nagyjából így zajlott le a beszélgetés. A Világbank képviselőjének — aki jelenleg Obama elnök gazdasági kabinetjének a vezetője — tetszett az ötlet, hogy felmérjék a világ népeinek egészségi állapotát. Megszületett a betegség globális terhei (global burden of disease) projekt. Az elmúlt két évtizedben a projekt széles körben elterjedt; átvette az Egészségügyi Világszervezet, mostanra pedig külön intézmény koordinálja. Jelenleg szervezik a projekt újabb fordulóját, és az új felmérésbe bárki bekapcsolódhat. Akit érdekel, hogyan, lapozzon (tovább…)

Tapasztalataim szerint Magyarországon sokan — még egészségügyi szakemberek is — azt gondolják, hogy egészségügyi ellátórendszerünk és a lakosság katasztrofális egészségi állapota majd akkor fog javulni, amikor az ország gazdasági fejlettsége beéri a nyugati államokét. Akkor majd lesz pénz egészségügyre, a több forrás pedig majd egészségünk javulásához vezet. Vagyis az egészségi állapot alapvetően gazdasági fejlettség kérdése. A mindenkori kormányoknak tehát a politikailag kockázatos és sok szereplő érdekeit sértő egészségügyi reform helyett érdemesebb a gazdaság fejlesztésére, az életszínvonal javítására koncentrálni. Kár, hogy azok alapján, amit az egészség társadalmi meghatározottságáról tudunk, mindez egyáltalán nem így van. (tovább…)

A Magyarországról érkező hírekre ritkán büszke az ember. Legtöbbször unalmat, néha felháborodást, alkalomadtán enyhe hányingert érez. Most azonban elégedettek lehetünk: a rendszerint egymással marakodó pártok, a politika és a lakosság összefogott, hogy jelentős önfeláldozással, úttörő módon segítsen az emberiségen egy komoly tudományos kérdés eldöntésében.

Miről is van szó? Természetesen az új influenza elleni védőoltásról. (tovább…)

Míg mi itt a blogon régi dokumentumfilmekkel és a sültkrumpli betiltásával voltunk elfoglalva, sokak számára ez lett az égető kérdés. Úgy tűnik, sokan bizalmatlanok és nem hajlandók beadatni a H1N1-vírus (közismertebb nevén sertésinfluenza) elleni védőoltást. Állítólag még a háziorvosok is megosztottak. A lakosság ostobább része egyenesen világméretű összeesküvést sejt az új influenza elleni védőoltás mögött. Hatalmas a zűrzavar — amit mi sem jelez jobban, mint hogy az egészségügyi miniszternek az a legjobb ötlete, hogy feljelenti a rémhírterjesztőket az ügyészségen. Mintha egy shakespearei dráma közepébe csöppentünk volna. (tovább…)

Az elhízás a fejlett világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Egészségre veszélyes kóros elhízásról 30 feletti testtömegindex esetében beszélünk. Ez alapján a világon a „legsúlyosabban” érintett ország az Egyesült Államok, ahol a lakosság több, mint 30 százaléka kórosan elhízott; ezután következik Mexikó 24,2 százalékkal, Nagy-Británia, Szlovákia, Görögország, Ausztrália, Új-Zéland és a nyolcadik Magyarország (18,8%).

Az elhízottság egyik fő oka az egészségtelen táplálkozás, amiben a gyorséttermek könnyen elérhető, olcsó, magas kalóriatartalmú, de alacsony tápértékű, zöldségben és gyümölcsben szegényes kínálatának fontos szerepe van. Kézenfekvőnek tűnik tehát a megoldás, hogy a gyorséttermek terjedésének visszafogásával javítható lenne a népesség egészségügyi állapota. Itt az ideje tehát a kóla, hamburger, sültkrumpli betiltásának! (tovább…)

Húsz évvel ezelőtt tízezer gyerek közül egyet diagnosztizáltak autizmussal. Amerikai adatok szerint ma már minden százötvenedik gyerek autisztikus. Az autizmus a leggyorsabban terjedő fejlődési rendellenesség, előfordulása évente 10-17 százalékkal nő. Magyarországon becslések szerint 16-22 ezer autista van. Senki sem tudja, hogy mi okozza ezt a rendellenességet, és hogy miért növekszik az autista gyermekek száma.

Pontosabban: sokak szerint összefüggés van az autizmus és a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált oltás között. Amerikában és más fejlett országokban egyre több szülő teszi ki veszélynek a saját gyerekét azzal, hogy nem engedi a kötelező védőoltások beadását — annak ellenére, hogy a kutatások semmilyen kapcsolatot sem mutatták ki a kettő között. A védőoltásokkal szembeni ellenállás egyre súlyosabb közegészségügyi probléma. (tovább…)

Itt a nyaralási szezon, és egyre többen repülővel kelünk útra. A repülés gyors, egyszerű és biztonságos — bármennyire ódzkodunk is tőle, sokkal biztonságosabb, mint mondjuk autóval levezetni Horvátországba. Ráadásul, hála a fapados légitársaságoknak, gyakran olcsóbb is, mint bármely más közlekedési eszköz.

De mi van akkor, ha a repülőgépen kövér szomszédot fogunk ki? Mit tegyünk, ha a mellettünk ülő testrészei áttüremkednek a mi térfelünkre? Újabban egyre több légitársaság gondolkodik a hájadó bevezetésén: akinek egy ülés nem elég, az fizessen felárat a repülésért. Aki kövér, az vegyen két jegyet vagy fizessen a másoknak okozott kényelmetlenségért. (tovább…)

Egy mondás szerint a legtöbb könyv más könyvekről szól. Ebben a szellemben ez a bejegyzés egy másik bejegyzésről, és az ahhoz érkezett reakciókról fog szólni. Az előző bejegyzésben a nagyüzemi állattenyésztés közegészségügyi veszélyeiről és etikai kérdéseiről írtam. Amellett érveltem, hogy a húsfogyasztás visszafogásával nemcsak saját egészségünket óvhatnánk, hanem a sertésinfluenzához hasonló járványok kialakulásának veszélyét is csökkenthetnénk. A bejegyzéshez itt és máshol érkezett hozzászólásokra és emailekre talán érdemes részletesebben is válaszolni. (tovább…)

Nyakunkon a sertésinfluenza, és a magyar hatóságok szokásos formájukat hozzák. Az egészségügyi miniszter szerint a vírus csak ősszel érkezhet Magyarországra, holott Ausztriában és Olaszországban már megjelent. Egy több milliárd forintos állami támogatással felturbózott magáncég úgymond heteken belül elő tudná állítani az oltóanyagot, csak éppen, hmm, nincs vírusa, ami alapján el lehetne kezdeni a munkát. Az állami tartalékban levő antivirális gyógyszerkészlet mennyisége pedig — demokratikus országokban egyedülálló módon — államtitok.

De hagyjuk most ezt. Gondolkodjunk inkább el azon, hogy mit tehetnénk, hogy elkerüljünk egy valódi világméretű influenza-járványt — mint amilyen a Föld lakosságának húsz-negyven százalékát megfertőző, 50-100 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnátha volt. Ha a sertésinfluenzával szerencsénk is lesz, előbb-utóbb minden valószínűség szerint meg fog jelenni egy ilyen „szupervírus”.

Nos, a megoldás nagyon egyszerű. Ha mindannyian vegetáriánusokká válnánk, nem kellene katasztrofális járványoktól tartanunk. (tovább…)

Magyarországon a tavaly tavaszi népszavazás nyomán az egészségügyi reform jó időre lekerült a napirendről. A jelenlegi kormány a legkésőbb jövő tavasszal megtartandó országgyűlési választásokig szinte biztos, hogy nem indít újabb reformokat. Az egészségügy reformja pedig előbb-utóbb elkerülhetetlen: a magyar népesség egészségi állapota katasztrofális, a jelenlegi ellátórendszer pedig egyszerre igazságtalan és fenntarthatatlan.

A héten programunk vendége volt Dr. Hernán Sandoval, a chilei egészségügyi reform kidolgozója, 2000 és 2004 között a chilei Egészségügyi Reformbizottság vezetője. Beszélgetéseink során sok minden kiderült arról, hogyan kell sikeres egészségügyi reformot végrehajtani. Mit tanulhatnánk Chilétől? (tovább…)