„népegészség” címkével megjelölt bejegyzések

Mint korábban írtam, az egészségtelen termékekre kivetett extra adónak megvan az a veszélye, hogy önkényes: a nekünk nem tetsző termékeket megadóztatjuk, míg más, komoly egészségügyi problémákat okozó termékekről megfeledkezünk. A népegészségügyi termékdíjról szóló javaslat is meglehetősen szelektívnek tűnik: míg a kormány megadóztatná a túlságosan magas só- és cukortartalmú élelmiszereket és italokat (csipsz, jégkrém, kóla, cukrozott üdítő), a gyorséttermi ételeket, a készételeket és az alkoholtartalmú italokat nem sújtaná hasonló adó. Pedig az alkoholfogyasztás Magyarországon az egyik legkomolyabb népegészségügyi probléma. (tovább…)

Alig hiszem, hogy lenne olyan, aki tagadná, hogy az embereknek vállalniuk kell tetteik következményeit. Igazságérzetünk tiltakozna, ha a rajtakapott csalónak nem kellene megtérítenie az általa okozott kárt vagy a vagyonát eltékozló szerencsejátékos tőlünk várná veszteségei megtérítését. Általában semmi kivetnivalót sem találunk abban, hogy az embereknek felelősséget kell vállalniuk sorsuk alakításáért.

Nyilván erre gondolt a miniszterelnök is, amikor néhány hónapja azt mondta: „Az egészség ugyanolyan személyes tőke, mint a lakás vagy az autó, és aki felelőtlen életmóddal elvesztegeti ezt a tőkét, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokhoz”. Az egészségügy azonban furcsa terület, ahol hétköznapi erkölcsi nézeteink gyakran védhetetlennek bizonyulnak. Így van ez a felelősséggel is. Nem szabad, hogy a betegek viseljék felelőtlen életmódjuk következményeit. (tovább…)

A napokban jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előzetes jelentése az egészséget meghatározó társadalmi tényezőkről és az egészségi egyenlőtlenségekről a WHO Európai Régiójában. (Ebbe a régióba Nyugat-Európa, a volt szocialista országok, a Szovjetunió egykori tagköztársaságai, illetve Izrael és Törökország tartoznak.) A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy ami az emberek egészségét illeti, hatalmasak a különbségek Kelet-, és Nyugat-Európa között. Több, mint két évtizeddel a vasfüggöny elbontása után éles határ választja el Európa keleti és nyugati felét. Magyarország pedig szilárdan lehorgonyzott az új „vasfüggöny” keleti oldalán — és úgy tűnik, tartósan ott is marad. (tovább…)

Az egészségügyi erőforrások rangsorolásáról szóló riportsorozat harmadik epizódja Zambiáról szólt. Zambia a világ egyik legszegényebb és legelmaradottabb országa. Több, mint egy millió ember, a lakosság kb. 15%-a HIV-fertőzött. Az elmúlt években azonban az ország nagy előrelépést tett a HIV szűrésében, megelőzésében és kezelésében. Rangsorolásra mégis szükség van. A módszer pedig nálunk sem ismeretlen. (tovább…)

1980 előtt a fejlett országokban a túlsúlyosság és az elhízottság a lakosság kevesebb, mint 10 százalékát érintette. Mostanra ez az arány sok országban megduplázódott vagy megháromszorozódott, és az OECD legújabb jelentése szerint sok helyen lassan a felnőtt lakosság fele túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Az ebből eredő hátrányok az alacsonyabb társadalmi státuszúak és a nők — vagyis az alacsonyabb társadalmi státuszú nők — esetében a legsúlyosabbak. Az OECD országok egészségügyi miniszterei Párizsban tárgyaltak a tennivalókról. Nem lehetett könnyű dolguk: az elhízottság nem csak a népegészségügy, hanem társadalmi és nemi egyenlőtlenségek kérdése is. (tovább…)

Majdnem húsz éve már, hogy egy fiatal demográfus benyitott a Világbank vezető közgazdászának ajtaján. Hogy lehet az, kérdezte, hogy szinte semmit sem tudunk arról, hogy a különböző országok népességének milyen az egészségi állapota? Az olyan mérőszámok segítségével, mint a GDP, meg tudjuk például mondani, hogy a magyar vagy a szlovák gazdaság fejlettebb-e; meg tudjuk mondani, hogy javult-e mondjuk Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben. De nincs mérőszámunk arról, hogy a magyar vagy a szlovák népesség egészségesebb-e, illetve hogy a magyar népesség állapota romlott vagy javult az elmúlt tíz évben.

Ha részleteiben (és a konkrét példát tekintve nyilvánvalóan) nem is, de a résztvevők beszámolója szerint nagyjából így zajlott le a beszélgetés. A Világbank képviselőjének — aki jelenleg Obama elnök gazdasági kabinetjének a vezetője — tetszett az ötlet, hogy felmérjék a világ népeinek egészségi állapotát. Megszületett a betegség globális terhei (global burden of disease) projekt. Az elmúlt két évtizedben a projekt széles körben elterjedt; átvette az Egészségügyi Világszervezet, mostanra pedig külön intézmény koordinálja. Jelenleg szervezik a projekt újabb fordulóját, és az új felmérésbe bárki bekapcsolódhat. Akit érdekel, hogyan, lapozzon (tovább…)

Tapasztalataim szerint Magyarországon sokan — még egészségügyi szakemberek is — azt gondolják, hogy egészségügyi ellátórendszerünk és a lakosság katasztrofális egészségi állapota majd akkor fog javulni, amikor az ország gazdasági fejlettsége beéri a nyugati államokét. Akkor majd lesz pénz egészségügyre, a több forrás pedig majd egészségünk javulásához vezet. Vagyis az egészségi állapot alapvetően gazdasági fejlettség kérdése. A mindenkori kormányoknak tehát a politikailag kockázatos és sok szereplő érdekeit sértő egészségügyi reform helyett érdemesebb a gazdaság fejlesztésére, az életszínvonal javítására koncentrálni. Kár, hogy azok alapján, amit az egészség társadalmi meghatározottságáról tudunk, mindez egyáltalán nem így van. (tovább…)

A Magyarországról érkező hírekre ritkán büszke az ember. Legtöbbször unalmat, néha felháborodást, alkalomadtán enyhe hányingert érez. Most azonban elégedettek lehetünk: a rendszerint egymással marakodó pártok, a politika és a lakosság összefogott, hogy jelentős önfeláldozással, úttörő módon segítsen az emberiségen egy komoly tudományos kérdés eldöntésében.

Miről is van szó? Természetesen az új influenza elleni védőoltásról. (tovább…)

Míg mi itt a blogon régi dokumentumfilmekkel és a sültkrumpli betiltásával voltunk elfoglalva, sokak számára ez lett az égető kérdés. Úgy tűnik, sokan bizalmatlanok és nem hajlandók beadatni a H1N1-vírus (közismertebb nevén sertésinfluenza) elleni védőoltást. Állítólag még a háziorvosok is megosztottak. A lakosság ostobább része egyenesen világméretű összeesküvést sejt az új influenza elleni védőoltás mögött. Hatalmas a zűrzavar — amit mi sem jelez jobban, mint hogy az egészségügyi miniszternek az a legjobb ötlete, hogy feljelenti a rémhírterjesztőket az ügyészségen. Mintha egy shakespearei dráma közepébe csöppentünk volna. (tovább…)

Az elhízás a fejlett világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Egészségre veszélyes kóros elhízásról 30 feletti testtömegindex esetében beszélünk. Ez alapján a világon a „legsúlyosabban” érintett ország az Egyesült Államok, ahol a lakosság több, mint 30 százaléka kórosan elhízott; ezután következik Mexikó 24,2 százalékkal, Nagy-Británia, Szlovákia, Görögország, Ausztrália, Új-Zéland és a nyolcadik Magyarország (18,8%).

Az elhízottság egyik fő oka az egészségtelen táplálkozás, amiben a gyorséttermek könnyen elérhető, olcsó, magas kalóriatartalmú, de alacsony tápértékű, zöldségben és gyümölcsben szegényes kínálatának fontos szerepe van. Kézenfekvőnek tűnik tehát a megoldás, hogy a gyorséttermek terjedésének visszafogásával javítható lenne a népesség egészségügyi állapota. Itt az ideje tehát a kóla, hamburger, sültkrumpli betiltásának! (tovább…)