„népegészség” címkével megjelölt bejegyzések

Húsz évvel ezelőtt tízezer gyerek közül egyet diagnosztizáltak autizmussal. Amerikai adatok szerint ma már minden százötvenedik gyerek autisztikus. Az autizmus a leggyorsabban terjedő fejlődési rendellenesség, előfordulása évente 10-17 százalékkal nő. Magyarországon becslések szerint 16-22 ezer autista van. Senki sem tudja, hogy mi okozza ezt a rendellenességet, és hogy miért növekszik az autista gyermekek száma.

Pontosabban: sokak szerint összefüggés van az autizmus és a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált oltás között. Amerikában és más fejlett országokban egyre több szülő teszi ki veszélynek a saját gyerekét azzal, hogy nem engedi a kötelező védőoltások beadását — annak ellenére, hogy a kutatások semmilyen kapcsolatot sem mutatták ki a kettő között. A védőoltásokkal szembeni ellenállás egyre súlyosabb közegészségügyi probléma. (tovább…)

Itt a nyaralási szezon, és egyre többen repülővel kelünk útra. A repülés gyors, egyszerű és biztonságos — bármennyire ódzkodunk is tőle, sokkal biztonságosabb, mint mondjuk autóval levezetni Horvátországba. Ráadásul, hála a fapados légitársaságoknak, gyakran olcsóbb is, mint bármely más közlekedési eszköz.

De mi van akkor, ha a repülőgépen kövér szomszédot fogunk ki? Mit tegyünk, ha a mellettünk ülő testrészei áttüremkednek a mi térfelünkre? Újabban egyre több légitársaság gondolkodik a hájadó bevezetésén: akinek egy ülés nem elég, az fizessen felárat a repülésért. Aki kövér, az vegyen két jegyet vagy fizessen a másoknak okozott kényelmetlenségért. (tovább…)

Egy mondás szerint a legtöbb könyv más könyvekről szól. Ebben a szellemben ez a bejegyzés egy másik bejegyzésről, és az ahhoz érkezett reakciókról fog szólni. Az előző bejegyzésben a nagyüzemi állattenyésztés közegészségügyi veszélyeiről és etikai kérdéseiről írtam. Amellett érveltem, hogy a húsfogyasztás visszafogásával nemcsak saját egészségünket óvhatnánk, hanem a sertésinfluenzához hasonló járványok kialakulásának veszélyét is csökkenthetnénk. A bejegyzéshez itt és máshol érkezett hozzászólásokra és emailekre talán érdemes részletesebben is válaszolni. (tovább…)

Nyakunkon a sertésinfluenza, és a magyar hatóságok szokásos formájukat hozzák. Az egészségügyi miniszter szerint a vírus csak ősszel érkezhet Magyarországra, holott Ausztriában és Olaszországban már megjelent. Egy több milliárd forintos állami támogatással felturbózott magáncég úgymond heteken belül elő tudná állítani az oltóanyagot, csak éppen, hmm, nincs vírusa, ami alapján el lehetne kezdeni a munkát. Az állami tartalékban levő antivirális gyógyszerkészlet mennyisége pedig — demokratikus országokban egyedülálló módon — államtitok.

De hagyjuk most ezt. Gondolkodjunk inkább el azon, hogy mit tehetnénk, hogy elkerüljünk egy valódi világméretű influenza-járványt — mint amilyen a Föld lakosságának húsz-negyven százalékát megfertőző, 50-100 millió ember halálát okozó 1918-as spanyolnátha volt. Ha a sertésinfluenzával szerencsénk is lesz, előbb-utóbb minden valószínűség szerint meg fog jelenni egy ilyen „szupervírus”.

Nos, a megoldás nagyon egyszerű. Ha mindannyian vegetáriánusokká válnánk, nem kellene katasztrofális járványoktól tartanunk. (tovább…)

Magyarországon a tavaly tavaszi népszavazás nyomán az egészségügyi reform jó időre lekerült a napirendről. A jelenlegi kormány a legkésőbb jövő tavasszal megtartandó országgyűlési választásokig szinte biztos, hogy nem indít újabb reformokat. Az egészségügy reformja pedig előbb-utóbb elkerülhetetlen: a magyar népesség egészségi állapota katasztrofális, a jelenlegi ellátórendszer pedig egyszerre igazságtalan és fenntarthatatlan.

A héten programunk vendége volt Dr. Hernán Sandoval, a chilei egészségügyi reform kidolgozója, 2000 és 2004 között a chilei Egészségügyi Reformbizottság vezetője. Beszélgetéseink során sok minden kiderült arról, hogyan kell sikeres egészségügyi reformot végrehajtani. Mit tanulhatnánk Chilétől? (tovább…)

A Blacksmith intézet nemrég kiadott jelentésében a környezetszennyezés egészségre legártalmasabb formáit ismerteti. Ezek között szerepelnek olyan jól ismert kockázati tényezők, mint a talajvízszennyezés, a bányászat, a városi légszennyezettség vagy a szennyvíztisztítás hiánya, és olyan kevésbé ismertek is, mint a beltéri légszennyezettség vagy az elhasznált ólom-sav akkumulátorok biztonságos elhelyezése.

Az intézet tavalyi jelentése a világ tíz legszennyezettebb helyét gyűjtötte össze. Mivel ilyen jelentés idén nem készült, lássuk a tavalyi listát. (tovább…)

Ahogy azt a járványügyi szakemberek némi túlzással mondani szokták, nem az a kérdés, hogy lesz-e világméretű madárinfluenza járvány, hanem az, hogy mikor. Ahhoz, hogy egy vírus világméretű járványt — szakszóval pandémiát — okozzon, két tényezőnek kell megfelelnie: egyrészt rövid idő alatt halálos kimenetelű betegséget kell hogy okozzon, másrészt gyorsan és könnyen kell hogy terjedjen. De az is szükséges, hogy a betegség ne vezessen túl gyorsan a halálhoz, hiszen akkor a vírus maga is elpusztul, mielőtt mások megfertőződnének. (tovább…)

Tegnapelőtt jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as statisztikai évkönyve. Az évkönyv kiemelten foglalkozik a várható élettartam kelet-európai alakulásával. Térségünkben a várható élettartam növekedésének üteme az elmúlt bő fél évszázadban messze elmaradt Dél- és Nyugat-Európától, illetve Skandináviától. A különbség nagy részben a felnőtt férfi lakosság magas halálozási arányának köszönhető, elsősorban pedig a körükben gyakori szív- és érrendszeri betegségeknek. (tovább…)

A globális felmelegedés okozta károk elsősorban a népegészséget érintik. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt csökken a mezőgazdasági termelés, ami élelmiszerhiányhoz vagy éhínséghez vezet; gyakoribbak a pusztító árvizek, hőhullámok, aszályok. Ezek hatása az egészségre közvetett. Az éghajlatváltozásnak azonban közvetlen hatásai is vannak. Így például gyakoribbak a járványok, a trópusi betegségek pedig megjelennek olyan helyeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak. (tovább…)

Betegeskedő nemzet vagyunk: az átlagmagyar évente 12,6 alkalommal szorul orvosi ellátásra. Nálunk valamivel jobban állnak a szlovákok (11,3) és sokkal jobban az osztrákok (6,7); a lengyelek pontosan fele annyi alkalommal fordulnak orvosukhoz, mint mi, a finnek pedig csak harmadannyiszor. Az OECD országok közül ebben a tekintetben csak Csehországnál (13,2) és Japánnál (13,8) állunk jobban. De nálunk a több gyógykezelés nem vezet jobb eredményre: a magyar férfiak és nők várható élettartama majdnem négy évvel marad el a csehekétől és majdnem kilenc évvel a japánokétól.

Mit lehetne tenni, hogy ritkábban legyünk betegek, tovább éljünk, de kevesebb alkalommal szoruljunk orvosi ellátásra — különösen, ha vonakodunk egészségtelen életmódunkon változtatni? Szerencsére egykori testvérországunk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dübörgő gazdasága és áttörést áttörésre halmozó tudománya a segítségünkre lehet. Elég, ha ellátogatunk Észak-Korea gazdaságának hivatalos honlapjára, ahol rengeteg termék közül válogathatunk. Az egészségügyi kínálat különösen ígéretes. (tovább…)