„népegészség” címkével megjelölt bejegyzések

A Blacksmith intézet nemrég kiadott jelentésében a környezetszennyezés egészségre legártalmasabb formáit ismerteti. Ezek között szerepelnek olyan jól ismert kockázati tényezők, mint a talajvízszennyezés, a bányászat, a városi légszennyezettség vagy a szennyvíztisztítás hiánya, és olyan kevésbé ismertek is, mint a beltéri légszennyezettség vagy az elhasznált ólom-sav akkumulátorok biztonságos elhelyezése.

Az intézet tavalyi jelentése a világ tíz legszennyezettebb helyét gyűjtötte össze. Mivel ilyen jelentés idén nem készült, lássuk a tavalyi listát. (tovább…)

Ahogy azt a járványügyi szakemberek némi túlzással mondani szokták, nem az a kérdés, hogy lesz-e világméretű madárinfluenza járvány, hanem az, hogy mikor. Ahhoz, hogy egy vírus világméretű járványt — szakszóval pandémiát — okozzon, két tényezőnek kell megfelelnie: egyrészt rövid idő alatt halálos kimenetelű betegséget kell hogy okozzon, másrészt gyorsan és könnyen kell hogy terjedjen. De az is szükséges, hogy a betegség ne vezessen túl gyorsan a halálhoz, hiszen akkor a vírus maga is elpusztul, mielőtt mások megfertőződnének. (tovább…)

Tegnapelőtt jelent meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as statisztikai évkönyve. Az évkönyv kiemelten foglalkozik a várható élettartam kelet-európai alakulásával. Térségünkben a várható élettartam növekedésének üteme az elmúlt bő fél évszázadban messze elmaradt Dél- és Nyugat-Európától, illetve Skandináviától. A különbség nagy részben a felnőtt férfi lakosság magas halálozási arányának köszönhető, elsősorban pedig a körükben gyakori szív- és érrendszeri betegségeknek. (tovább…)

A globális felmelegedés okozta károk elsősorban a népegészséget érintik. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt csökken a mezőgazdasági termelés, ami élelmiszerhiányhoz vagy éhínséghez vezet; gyakoribbak a pusztító árvizek, hőhullámok, aszályok. Ezek hatása az egészségre közvetett. Az éghajlatváltozásnak azonban közvetlen hatásai is vannak. Így például gyakoribbak a járványok, a trópusi betegségek pedig megjelennek olyan helyeken is, ahol korábban ismeretlenek voltak. (tovább…)

Betegeskedő nemzet vagyunk: az átlagmagyar évente 12,6 alkalommal szorul orvosi ellátásra. Nálunk valamivel jobban állnak a szlovákok (11,3) és sokkal jobban az osztrákok (6,7); a lengyelek pontosan fele annyi alkalommal fordulnak orvosukhoz, mint mi, a finnek pedig csak harmadannyiszor. Az OECD országok közül ebben a tekintetben csak Csehországnál (13,2) és Japánnál (13,8) állunk jobban. De nálunk a több gyógykezelés nem vezet jobb eredményre: a magyar férfiak és nők várható élettartama majdnem négy évvel marad el a csehekétől és majdnem kilenc évvel a japánokétól.

Mit lehetne tenni, hogy ritkábban legyünk betegek, tovább éljünk, de kevesebb alkalommal szoruljunk orvosi ellátásra — különösen, ha vonakodunk egészségtelen életmódunkon változtatni? Szerencsére egykori testvérországunk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dübörgő gazdasága és áttörést áttörésre halmozó tudománya a segítségünkre lehet. Elég, ha ellátogatunk Észak-Korea gazdaságának hivatalos honlapjára, ahol rengeteg termék közül válogathatunk. Az egészségügyi kínálat különösen ígéretes. (tovább…)