A minap levelet kaptam egy olvasótól, amit némi szerkesztés és a történetben szereplő személyek és intézmények anonimizálása után közzéteszek. A levél remekül illusztrálja az orvos-beteg viszony számos etikai problémáját: a beteg informálásának elmulasztását, az informált beleegyezés puszta formalitásként való kezelését, az etikai és jogi mulasztások orvoslásának kilátástalanságát.
Természetesen fogalmam sincs, hogy a történet egészében vagy bármely részletében megfelel-e a valóságnak. Miért döntöttem mégis úgy, hogy közreadom? Azért, mert bizonyos szempontból nem az a lényeg, hogy objektíve mi történt. Sokkal fontosabb, hogy a beteg szubjektíven hogyan éli meg az eseményeket, hogyan próbálja feldolgozni és megmagyarázni azokat. Kicsit nagyképűen fogalmazva: milyen narratívát sző a vele történtek köré.
Hozzá kell tennem, hogy valószínűtlennek tartom, hogy illegális szervkereskedelemről lenne szó. Az viszont bizonyos, hogy a magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája az orvos és beteg közötti bizalom hiánya. Betegnek lenni bizonytalansággal, szorongással, gyakran kiszolgáltatottsággal jár. A felvilágosítás, az informált beleegyezés, a beteg méltóságának tiszteletben tartása nem nyűg, hanem a bizalom alapvető feltétele.
Jöjjön akkor a levél. (tovább…)