„politikai filozófia” címkével megjelölt bejegyzések

Tisztelt Bognár Gergely!

Először is, engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a Harvard Egyetemen elnyert posztdoktori kutatói állásához. Nyilván egyetért azzal, hogy ez nemcsak Önnek, hanem Magyarországnak is nagy siker. Sok szerencsét kívánok a munkájához és remélem, hogy külföldi tartózkodásával hozzájárul a magyar tudomány nemzetközi elismertségéhez.

Lenne itt azonban egy apróság. Mivel Ön államilag támogatott egyetemi képzésben részesült és diplomájának kézhez vétele után hét éven belül külföldön vállalt munkát, az új felsőoktatási törvény értelmében vissza kell térítenie egyetemi képzése költségét. A Mellékletben megtalálja, hogy mennyit költött az állam az Ön képzésére. Ezt az összeget 30 napon belül szíveskedjen átutalni a megadott számlaszámra.

Üdvözlettel,
Hoffmann Rózsa
oktatási államtitkár

A Massachusetts állambeli Cambridge-ben található a Mount Auburn temető. Cambridge városa elsősorban egyetemeiről híres: itt van a Harvard és Massachusetts műszaki egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT). A Mount Auburn temetőben egymástól néhány méterre nyugszik a XX. század két legnagyobb politikai filozófusa: John Rawls és Robert Nozick. Mindkettő a Harvard professzora volt. (tovább…)

William Godwin politikafilozófus 1793-ban megjelent, Értekezés a politikai igazságosságról című művében olvasható az alábbi híres példa:

Az általánosan elfogadott nézet szerint a szomszédom és én mindketten emberek vagyunk és ennél fogva egyenlő bánásmód jár nekünk. Valójában azonban valószínű, hogy egyikünk értékesebb és fontosabb — mint ahogy az ember értékesebb, mint az állat, hiszen magasabb rendű értelemmel rendelkezik és kifinomultabb boldogságra képes. Ugyanígy a jeles Cambray-i érsek értékesebb, mint a szobalánya: ha az érseki palota lángokban állna és csak az egyiket lehetne kimenteni, kevesen vitatnák, melyikük legyen az.

Godwin nem áll meg itt: amellett érvel, hogy az embernek akkor is Fénelon, a Cambray-i érsek életét kell megmentenie, ha a szobalány a felesége, az édesanyja, vagy a jótevője — sőt, még akkor is, ha az ember történetesen maga a szobalány. (tovább…)

Egy lelkes olvasó — mert úgy tűnik, ilyen is van — hívta fel a figyelmemet a Prospect magazinban nemrég megjelent cikkre, aminek a kivonata magyarul is olvasható a Metazinon.

A cikk szerint korunkat erkölcsi válság jellemzi, ami a liberalizmusnak köszönhető. Manapság erkölcsön csak jogok és kötelességek gyűjteményét értjük. Elfelejtettük, hogy régen az erkölcs az erényekről és a jó életről szólt. Amíg az ember teljesíti a kötelességeit és tiszteletben tartja mások jogait, a jelenleg uralkodó felfogás szerint senki sem szólhat bele, hogyan éli az életét. Ha esténként pornófilmet néz és megiszik hat üveg sört, az maximum undorítónak tartható, de erkölcstelennek nem. Ahogy John Stuart Mill megfogalmazta: amíg másoknak nem okoz kárt és képes saját életéről dönteni, úgy éli az életét, ahogy csak akarja. (tovább…)