„társadalmi igazságosság” címkével megjelölt bejegyzések

Aki esetleg még nem értesült róla, jövő hét csütörtök a filozófia világnapja. Az UNESCO — vagyis az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete — kezdeményezésére minden év novemberének harmadik csütörtökén a kritikai, önálló gondolkodást, a közkeletű vélekedések folyamatos megkérdőjelezését, a párbeszéd és a filozófiai elemzés fontosságát ünnepeljük. Milyen kár, hogy idén máris botrányba fulladt az esemény. (tovább…)

1980 előtt a fejlett országokban a túlsúlyosság és az elhízottság a lakosság kevesebb, mint 10 százalékát érintette. Mostanra ez az arány sok országban megduplázódott vagy megháromszorozódott, és az OECD legújabb jelentése szerint sok helyen lassan a felnőtt lakosság fele túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Az ebből eredő hátrányok az alacsonyabb társadalmi státuszúak és a nők — vagyis az alacsonyabb társadalmi státuszú nők — esetében a legsúlyosabbak. Az OECD országok egészségügyi miniszterei Párizsban tárgyaltak a tennivalókról. Nem lehetett könnyű dolguk: az elhízottság nem csak a népegészségügy, hanem társadalmi és nemi egyenlőtlenségek kérdése is. (tovább…)

Tapasztalataim szerint Magyarországon sokan — még egészségügyi szakemberek is — azt gondolják, hogy egészségügyi ellátórendszerünk és a lakosság katasztrofális egészségi állapota majd akkor fog javulni, amikor az ország gazdasági fejlettsége beéri a nyugati államokét. Akkor majd lesz pénz egészségügyre, a több forrás pedig majd egészségünk javulásához vezet. Vagyis az egészségi állapot alapvetően gazdasági fejlettség kérdése. A mindenkori kormányoknak tehát a politikailag kockázatos és sok szereplő érdekeit sértő egészségügyi reform helyett érdemesebb a gazdaság fejlesztésére, az életszínvonal javítására koncentrálni. Kár, hogy azok alapján, amit az egészség társadalmi meghatározottságáról tudunk, mindez egyáltalán nem így van. (tovább…)