„túlnépesedés” címkével megjelölt bejegyzések

A világ népessége tegnapelőtt érte el a hét milliárd főt. Ez persze csak becslés, mint ahogy az is, hogy a hat milliárdos lélekszámot 1999-ben léptük át. Akkor az ENSZ egy szarajevói újszülöttet, Adnan Nević-et nyilvánította a hatmilliárdodik embernek. Most nem volt hasonló szimbolikus gesztus, bár több ország is bejelentette, hogy náluk született a hétmilliárdodik ember.

Nyilván sokan vannak, akik szerint az újabb milliárdos mérföldkő elérése csak borúlátásra ad okot. Hogyan fogja a Föld a 2050-re 9,3 milliárdosra duzzadt emberiséget eltartani? Hogyan kerülhető el a globális klímakatasztrófa ekkora népesség mellett? Meg lehet-e akadályozni az ivóvíz, az élelmiszer és más szűkös erőforrások birtoklásáért kitörő háborúkat, amikor már jelenlegi fogyasztásunk sem fenntartható? Ezek valóban komoly veszélyek. Én mégis azt javaslom, hogy most inkább ünnepeljünk. Hétmilliárdodik embertársunk nem is született olyan rossz világba. (tovább…)

Ma már kevesen vitatják, hogy a globális éghajlatváltozás és az azt kísérő természeti katasztrófák elsősorban az emberi tevékenységnek köszönhetők. A károk legfontosabb okozói növekvő sorrendben a közlekedés, az ipar, az energiatermelés, és a gyerekek.

Az emberi történelem legnagyobb részében a Homo sapiens lélekszáma százezrekben volt mérhető. Hosszú és lassú növekedés után a népesség a XIX. század küszöbére érte el az egymilliárdot, 1930-ra a kétmilliárdot, 1960-ra a hármat, 1975-re a négyet, 1987-re az ötöt, és 1999-re a hat milliárdot. Jelenleg hat és fél milliárd ember lakja a Földet, de a lélekszám évente 80 millióval nő. Az előrejelzések szerint 2050-re 9,2 milliárdan leszünk.

Ennyi ember környezeti hatása még akkor is katasztrófához vezethet, ha feltesszük, hogy az elkövetkező évtizedekben világszerte elterjednek a környezetbarát technológiák. Ahogy a fejlődő országok lakosai egyre inkább elérik a nyugati életszínvonalat, kibocsátásuk még akkor is nő, ha közben ezekben az országokban csökken a születésszám. Ennek csak egyik oka, hogy a gazdasági fejlődéssel jelentősen nő a várható élettartam. A gyermekvállalással mindenki közel megduplázza saját szén-dioxid kibocsátását. (tovább…)