Van, aki lakóhelyünk problémáinak megoldásához vár földönkívüli segítséget:

Eladnám vagy elcserélném: több milliárd tonna szén-dioxid. Minden komoly ajánlatot fontolóra veszek! Házhozszállítás nem megoldható, a szállítást a vevőnek kell megszerveznie.

Mások a közvetlenebb megoldások hívei:

BOLYGÓ eladó. Van víz és más nyersanyag; Nap még működik és van hold is. Alkatrésznek is felhasználható.

Bocs, hogy ezt csak most mondjuk, de kissé tönkrevágtuk a bolygónkat. Odaköltözhetnénk magukhoz? Hozunk sört!

Van, aki nagyvonalúan megfeledkezik arról, hogy az emberiség kétharmada más nézeteket vall:

Két ezer évvel ezelőtt tanulságos látogatást tett nálunk a Teremtő fia. Önöknél járt már?

De talán a földönkívüliek segíthetnek tisztázni ezeket a nézetkülönbségeket:

Kérem értesítsenek, ha meg tudják erősíteni, hogy a világegyetemet nem isten teremtette. Sok vitát megspórolhatnának ezzel nekünk.

Másokat hétköznapibb dolgok érdekelnek:

Kérem küldjenek fényképeket a hírességeikről!

Olyan is akad, aki abban reménykedik, hogy a földönkívüliek még nem hallottak a nigériai csalásról:

AZÉRT KERESEM, HOGY A KÖZREMŰKÖDÉSÉT KÉRJEM ÖTMILLIÓ AMERIKAI DOLLÁR (USD 5,000,000) ÁTUTALÁSÁHOZ EGY MEGBÍZHATÓ BANKBA AZ ÖN BOLYGÓJÁN.

Végül az én kedvencem:

01111001011011110111010100100000 01100001011100100110010100100000 01101110011011110111010000100000 0110000101101100011011110110111001100101

Persze nem mindenki tartja jó ötletnek a földönkívüliekkel való barátkozást. Stephen Hawking szerint könnyen lehet, hogy a földönkívüliek egyáltalán nem jóindulatúak. Jobb lenne, ha befognánk a szánkat.

Spirit és testvér-robotja, az Opportunity 2004. januárjában érkezett a Marsra. Küldetésüket eredetileg 90 naposra tervezték, a két robot azonban immár hat éve gyűjti a tudományos adatokat. Az Opportunity jelenleg az Endeavour-kráter felé halad. A Spiritet az elmúlt hónapokban azonban hiába próbálták homokcsapdájából kiszabadítani.

Szegény Spirit!

Forrás: xkcd.com

Ha már a Spirit nem jöhet haza, mikor mehetünk utána? A NASA jelenlegi tervei szerint 2020-ban térhetünk vissza a Holdra, és valamikor az évszázad közepén érkezhetnek az első űrhajósok a Marsra. A jelenlegi gazdasági válság és az egekbe szökő amerikai költségvetési hiány miatt azonban könnyen lehet, hogy el kell halasztani ezeket a terveket. A Mars-expedíció költségei könnyen elérhetik a fél billiárd dollárt is.

A legnagyobb veszély az űrhajósokra nem a Marson, hanem az oda- és visszaúton leselkedik, mégpedig a Nap sugárzásának egészségkárosító hatása miatt. A költségek nagy részét a sugárzásbiztos űrhajó építése és elegendő üzemanyaggal való ellátása teszi ki. Rengeteget lehetne spórolni, ha a hazautazásról lemondanánk. Kézenfekvő tehát az ötlet, hogy a Marsra olyan űrhajósokat kellene küldeni, akik nem terveznek hazajönni. Vagyis a Marsra nincs retúrjegy.

Ebben az esetben nem fiatal asztronautákat kellene küldeni a Marsra, hanem olyanokat, akik a Földön már nagyjából elérték mindazt, amire számíthatnak. Az első Mars-kolónia lakosai tehát középkorú vagy nyugdíjazás előtt álló férfiak és nők lennének. Még akkor is olcsóbb lenne ebből a korosztályból verbuválni az űrhajósokat, ha sokkal több egészségügyi problémával kellene szembenézniük az utazás után, mint fiatalabb kollégáiknak. Mivel sohasem térhetnének haza, a Marson élnék le életük hátralevő éveit. Ott is temetnék el őket.

Sokaknak vannak fenntartásaik ezzel az elképzeléssel szemben. Az origo újságírója szerint például „bár egy ilyen küldetés valóban olcsóbb lehet, olyan súlyos etikai kérdéseket vet fel, amelyeket feltehetőleg egyik űrügynökség vagy állam sem mer felvállalni”.

Bár nálam foglalkozási ártalom az etikai problémák kiszúrása, ebben az esetben elképzelni sem tudom, hogy mire gondolhat a szerző. Nemhogy súlyos etikai problémát, az égvilágon semmilyen etikai problémát sem látok abban, ha arra vállalkozó emberek a kockázatok felmérése után úgy döntenek, hogy életük hátralevő éveit egy másik bolygón akarják leélni. Mire mindez megvalósulhat, történetesen éppen ez én korosztályom tagjai lesznek ideális Marsutazó-jelöltek.

Én mennék.