Némileg meghökkentem, mikor megtudtam, hogy Magyarország államfője, Schmitt Pál, tulajdonképpen kollégám. Saját beszámolója szerint ugyanis filozófiatörténeti témájú értekezéssel szerezte meg doktori címét 1992-ben a Testnevelési Egyetemen. A HVG szerint azonban Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címet viselő disszertáció szövege nagyrészt megegyezik egy bolgár sportkutató korábbi tanulmányával. Ha pedig az államfő tényleg lopta a doktori értekezését, akkor a tudományban lehetséges legnagyobb becstelenséget követte el. Tovább»

Nyomozás indult a fővárosi Uzsoki kórház ellen. A gyanú szerint a kórház fül-orr-gégészeti osztályán 2005 és 2007 között több esetben a fájdalom csillapításához szükséges morfinadag négy-ötszörösét adták be olyan halálos betegeknek, akik amúgy még hetekig életben maradhattak volna. Kitört a botrány, és a sajtóban újra megindult az eutanáziáról szóló vita. Pedig ez a történet egyáltalán nem az eutanáziáról szól. Tovább»

A Viagra — vagy ha így ismerősebb, V1@gra — 1998-ban indult világhódító útjára. A potenciazavaron segítő kék tabletta piacra dobása minden idők legsikeresebb gyógyszer-debütálása volt: a bevezetését követő első évben több, mint egy milliárd dollárt hozott gyártója konyhájára. De a rengeteg próbálkozás ellenére a mai napig sincs női Viagra. Vannak, akik szerint ez egyáltalán nem baj. Sőt, a „rózsaszín tabletta” erkölcsi szempontból kifejezetten aggályos lenne. Tovább»

A Tudomány és etika: A bioetika aktuális kérdései című előadássorozat novemberi programja:

• Nov. 9. Dr. Szabó László és Dr. Mihók Ildikó (a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója és bioetikusa) — Bioetika a gyógyszeriparban
• Nov. 16. Gyertyán István (Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége) — Állatkísérletek
• Nov. 23. Bognár Gergely (CEU) — Poszthumanizmus
• Nov. 30. Dr Sarkadi Balázs (MTA-SOTE) — Őssejtkutatás

Az előadások helyszíne és ideje:
Múzeum krt. 4., Trefort kert, I-épület (Állatszervezettan Tanszék régi épülete), 2. em. 208, szerdánként 17:30–19:00.

További információ: Szántó Vera (santov@gmail.com).

A világ népessége tegnapelőtt érte el a hét milliárd főt. Ez persze csak becslés, mint ahogy az is, hogy a hat milliárdos lélekszámot 1999-ben léptük át. Akkor az ENSZ egy szarajevói újszülöttet, Adnan Nević-et nyilvánította a hatmilliárdodik embernek. Most nem volt hasonló szimbolikus gesztus, bár több ország is bejelentette, hogy náluk született a hétmilliárdodik ember.

Nyilván sokan vannak, akik szerint az újabb milliárdos mérföldkő elérése csak borúlátásra ad okot. Hogyan fogja a Föld a 2050-re 9,3 milliárdosra duzzadt emberiséget eltartani? Hogyan kerülhető el a globális klímakatasztrófa ekkora népesség mellett? Meg lehet-e akadályozni az ivóvíz, az élelmiszer és más szűkös erőforrások birtoklásáért kitörő háborúkat, amikor már jelenlegi fogyasztásunk sem fenntartható? Ezek valóban komoly veszélyek. Én mégis azt javaslom, hogy most inkább ünnepeljünk. Hétmilliárdodik embertársunk nem is született olyan rossz világba. Tovább»

Néhány hete John Harris angol bioetikus tartott előadást a Közép-Európai Egyetemen (CEU), az egyetem bioetikai központjának (Center for Ethics and Law in Biomedicine, CELAB) meghívására. Harris a tudományos és a technológiai fejlődés jövőjéről beszélt. Szerinte az emberiség hamarosan el fog tűnni, de nem kell különösebben aggódnunk emiatt, mert addigra úgyis létrehozunk helyette valami jobbat.

Az angol nyelvű előadásról készült rövid összefoglaló:

A teljes előadás itt nézhető meg.

Nincs annál bosszantóbb, mint amikor az ember olvas egy érdekes tanulmányról, amit aztán nem tud megszerezni. Velem is ez történt. A tanulmány, amit hetek óta keresek, egy felmérésről számol be, amiben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hajlandóak lennének-e az emberek olyan háziállatok húsát megenni, amelyekbe emberi géneket ültettek. Bizonyos állati betegségek kockázatát ugyanis csökkenteni lehetne ezzel. Konkrétan az volt a kérdés, hogy ennének-e az emberek olyan bárányhúst, ami emberi géneket tartalmaz.

Mivel a felmérés eredményeiről nem tudok beszámolni, végül azt gondoltam, inkább megkérdezem az olvasókat. Tegyük fel tehát, hogy megtermékenyítés után emberi géneket ültetnek juh-embriókba, amitől a juhok között bizonyos betegségek kockázata csökken. Az emberi gének aránya az ilyen bárányhúsban kevesebb lenne, mint 1 a százezerben.

 Loading ...

Októberben Tudomány és etika: A bioetika aktuális kérdései címmel előadássorozat indul a Magyar Bioetikai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet szervezésében.

Az októberi program:

• Okt. 5. Kovács József (SOTE) — Bevezetés a bioetikába
• Okt. 12. Venetianer Pál (Szegedi Biológiai Központ) — Génmódosított növények: hisztéria és valóság
• Okt. 19. Bognár Gergely (CEU) — Az élet értéke: Igazságosság az egészségügyben
• Okt. 26. Ropolyi László (ELTE TTK) — Technika és etika

Novemberben állatkísérletekről, a gyógyszeriparról és az őssejtkutatásról lesz szó.

Az előadások helyszíne és ideje:
Múzeum krt. 4., Trefort kert, I-épület (Állatszervezettan Tanszék régi épülete), 2. em. 208, szerdánként 17:30–19:00.

További információ: Szántó Vera (santov@gmail.com).

Tisztelt Bognár Gergely!

Először is, engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a Harvard Egyetemen elnyert posztdoktori kutatói állásához. Nyilván egyetért azzal, hogy ez nemcsak Önnek, hanem Magyarországnak is nagy siker. Sok szerencsét kívánok a munkájához és remélem, hogy külföldi tartózkodásával hozzájárul a magyar tudomány nemzetközi elismertségéhez.

Lenne itt azonban egy apróság. Mivel Ön államilag támogatott egyetemi képzésben részesült és diplomájának kézhez vétele után hét éven belül külföldön vállalt munkát, az új felsőoktatási törvény értelmében vissza kell térítenie egyetemi képzése költségét. A Mellékletben megtalálja, hogy mennyit költött az állam az Ön képzésére. Ezt az összeget 30 napon belül szíveskedjen átutalni a megadott számlaszámra.

Üdvözlettel,
Hoffmann Rózsa
oktatási államtitkár

„A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb” — állítja néhány hónapja megjelent „tanulmányában” a mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és -terapeuta Weixl-Várhegyi László, aki egyben a Tudományos Rendőrség alapítója, mely szervezet a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Élelmiszer Tudományi Intézet tudományos, népirtásra irányuló csalásainak leleplezésére jött létre (még akkor is, ha Országos Élelmiszer Tudományi Intézet amúgy nem létezik). A tudományos rendőrök kiterjedt levelezést folytatnak a kormánnyal és az államigazgatási hivatalokkal, nyilván az érintettek nagyobb örömére.

Ebből is látszik, hogy a parlagfű valóban nagyon intelligens növény, legalábbis egyes embereknél gyaníthatóan intelligensebb. Meg talán abból is, hogy minden igyekezetünk ellenére képtelenek vagyunk megbirkózni a parlagfű-problémával. Nem túlzás azt mondani, hogy minden évben ilyentájt a parlagfű-allergia népegészségügyi katasztrófát okoz. És ez csak egyre rosszabb lesz. Tovább»