Majdnem húsz éve már, hogy egy fiatal demográfus benyitott a Világbank vezető közgazdászának ajtaján. Hogy lehet az, kérdezte, hogy szinte semmit sem tudunk arról, hogy a különböző országok népességének milyen az egészségi állapota? Az olyan mérőszámok segítségével, mint a GDP, meg tudjuk például mondani, hogy a magyar vagy a szlovák gazdaság fejlettebb-e; meg tudjuk mondani, hogy javult-e mondjuk Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben. De nincs mérőszámunk arról, hogy a magyar vagy a szlovák népesség egészségesebb-e, illetve hogy a magyar népesség állapota romlott vagy javult az elmúlt tíz évben.

Ha részleteiben (és a konkrét példát tekintve nyilvánvalóan) nem is, de a résztvevők beszámolója szerint nagyjából így zajlott le a beszélgetés. A Világbank képviselőjének — aki jelenleg Obama elnök gazdasági kabinetjének a vezetője — tetszett az ötlet, hogy felmérjék a világ népeinek egészségi állapotát. Megszületett a betegség globális terhei (global burden of disease) projekt. Az elmúlt két évtizedben a projekt széles körben elterjedt; átvette az Egészségügyi Világszervezet, mostanra pedig külön intézmény koordinálja. Jelenleg szervezik a projekt újabb fordulóját, és az új felmérésbe bárki bekapcsolódhat. Akit érdekel, hogyan, lapozzon Tovább»

Sokan hallottak róla, hogy Amerikában az evolúció oktatása gyakran van a kreacionisták támadásainak kitéve. Leggyakoribb fegyverük az intelligens tervezettség „tudományos” nézetének terjesztése — és, végső célként, beemelése az iskolai tantervekbe. Kevesebben tudják, hogy ennek az áltudományos elméletnek nálunk is vannak terjesztői — úgy tűnik, még a tudományos akadémián is. De mi a helyzet olyan országokban, ahol egyház és állam nem válik szét? Mit tanítanak az evolúcióról mondjuk iszlám teokráciákban? Tovább»

Úgy tűnik, uborkaszezon van. Mással legalábbis nehezen magyarázható, hogy a közszolgálati televízió Pulitzer-emlékdíjas műsora, Az Este, csatlakozott a génmódosított haszonnövények elleni hisztéria-hadjárathoz. A tegnapelőtti műsor riportjából kiderült, hogy Amerikában „megszöknek” a génmódosított növények pollenjei és, úgymond, megfertőzhetik az őshonos élelmiszernövényeket is. Ez, sugallta a riport, Európában — és így Magyarországon is — komoly veszély.

Mindez persze jórészt hatalmas badarság. Tovább»

A Központi Statisztikai Hivatal szerint már az idén 10 millió alá csökken Magyarország népessége. Még az is lehet, hogy ez már meg is történt. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, 2050-re már csak 8 és fél milliónyian leszünk. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete mozgalmat indított a népességcsökkenés megállításáért, az Országgyűlés utolsó nyári ülésén a Jobbik képviselője pedig a népességfogyást „korunk pestisének” nevezte és „a magyar nemzettest dominanciájának” megőrzésére szólított fel. Bizony, vészesen fogy a magyar.

A megoldás pedig annyira egyszerű, hogy még a radikális jobboldali politikusoknak és a nagycsaládosok érdekeiért harcoló aktivistáknak is kézenfekvő kell hogy legyen: tágra kell nyitni Európa és benne Magyarország kapuit a szegény, harmadik világbeli országokból érkező bevándorlók előtt. Tovább»

Az előző bejegyzés nyomán kibontakozott vita hamar az abortusz problémájára terelődött. A hozzászólásokban többféleképpen is megfogalmazásra került az a jól ismert nézet, miszerint „az élet a fogantatással kezdődik”; „az embrió (magzat) emberi lény”. Ezek az állítások azonban triviálisan igazak, amiket senki sem vitat: a méhben fejlődő embrió nyilvánvalóan él (hiszen különben nem lehetne megölni, és az egész abortusz-vita értelmetlen lenne) és nyilvánvalóan ember (mi más lenne?).

A valódi kérdés az, hogy az embrió, illetve a korai magzat személynek tekinthető-e, akit a személyekhez köthető alapvető erkölcsi jogok — így az élethez való jog is — megilletnek. Az abortusz ellenzőinek a válasza egyértelmű igen. Ahogy a katolikus egyházfő nemrégiben emlékeztetett rá: az emberi életet „mindannyiunknak óvnunk kell és tisztelnünk a fogantatás pillanatától kezdve egészen annak természetes végéig”.

Az abortusz ellenzői szeretnek rámutatni, hogy ez a nézet „tudományosan”, racionális érveléssel nem cáfolható (mintha ez érvnek számítana bármilyen állítás mellett). Néha még az abortuszt amúgy nem ellenzők is elismerik, hogy ez olyan alapvető nézet, ami berekeszti a vitát: maximum abban tudunk egyetérteni, hogy ebben a kérdésben nem értünk egyet. Ez azonban nem egészen igaz; az embriót a fogantatástól személynek tekintő nézet igenis támadható. A megtermékenyített petesejt — vagyis a zigóta — ugyanis furcsa metafizikai kalandokon eshet át. Tovább»

Tavaly novemberben az arizonai Phoenix városának Szent József kórházába szállítottak egy 27 éves nőt. A négy gyermekes családanya 11 hetes terhes volt. A terhesség azonban szívelégtelenséget okozott. Az orvosok megállapították, hogy a beteg csak akkor marad életben, ha a terhességet azonnal megszakítják. Nem volt idő arra, hogy a beteget másik kórházba szállítsák.

A Szent József kórház azonban katolikus intézmény, és a Katolikus egyház álláspontja szerint az élet szent: ilyen esetekben hagyni kell a várandós nőt (és a magzatot) meghalni. Az abortusz még akkor sem megengedett, ha a terhesség életveszélyt okoz. A kórház etikai bizottságában az egyházat képviselő Margaret McBride nővér — az Irgalmas nővérek rendjének tagja — azonban hozzájárult a terhességmegszakításhoz. Az abortuszt végrehajtották. A páciens nem sokkal később hazatérhetett négy gyermekéhez. A Katolikus egyház pedig példás gyorsasággal és szigorral eljárva kiátkozta McBride nővért. Tovább»

Az előző bejegyzésben a génmódosított növények mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználásáról írtam. A bejegyzéshez érkezett hozzászólásokban többen kifogásolták — kicsit udvariasabban kifejezve, mint ahogy ők tették — hogy nem elég árnyalt az a kép, amit a GMO-termények és termékek kockázatairól festek. Nos, a képet azzal lehet a legjobban árnyalni, ha tágabb perspektívából és a szokásosnál nagyobb terjedelemben vizsgáljuk meg a problémát. Tovább»

A GMO rövidítés genetically modified organism-t, azaz genetikailag módosított organizmust jelent. Az OMG pedig az angol oh my god! rövidítése, ami nagyjából az Úristen! felkiáltásnak felel meg. Ebben a kontextusban lehet azonban Isten ments! is. Tehát: Isten ments a genetikailag módosított organizmusoktól!

Nos, szóviccnek ez elég rossz, viszont hűen kifejezi az európaiak — és, úgy tűnik, különösen a magyarok — félelmét a géntechnológia mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználásától. Van-e bármilyen alapja ennek a félelemnek? Tovább»

Ötven éves a SETI, a Földön kívüli intelligencia keresésére indított tudományos program. Bár az elmúlt fél évszázad során nem sikerült rátalálni a földönkívüliekre, izgalmas és megnyugtatóan máig sem tisztázott események előfordultak a program történetében. Az évforduló megünneplésére nemzetközi pályázatot írtak ki, amin a földönkívülieknek szóló üzenetekkel lehetett indulni. Március elején majdnem ezer beérkezett üzenetet sugároztak ki az Orion-köd felé, amelyek 1200 év múlva érnek célba. A legjobbnak ítélt ötven pályázat valóban sokat elmond rólunk. Ezek közül szemezgetek. Tovább»

Miközben Magyarország választott, Bostonban az International Society on Priorities in Health Care (ISPHC — az egészségügyi erőforrások elosztásával foglalkozó szakemberek nemzetközi társasága) tartotta kétévenkénti szokásos konferenciáját. A konferencia záróelőadását a Világbank egyik tanácsadója tartotta. A téma: az egészségügy helyzete a gazdasági világválság nyomán szegény és közepesen fejlett országokban. Az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. Tovább»