2010. augusztus 29.
Majdnem húsz éve már, hogy egy fiatal demográfus benyitott a Világbank vezető
közgazdászának ajtaján. Hogy lehet az, kérdezte, hogy szinte semmit
sem tudunk arról, hogy a különböző országok népességének milyen az
egészségi állapota? Az olyan mérőszámok segítségével, mint a GDP, meg tudjuk például mondani, hogy a magyar
vagy a szlovák gazdaság fejlettebb-e; meg tudjuk mondani, hogy
javult-e mondjuk Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben.
De nincs mérőszámunk arról, hogy a magyar vagy a szlovák népesség
egészségesebb-e, illetve hogy a magyar népesség állapota romlott vagy
javult az elmúlt tíz évben.
Ha részleteiben (és a konkrét példát tekintve nyilvánvalóan) nem
is, de a résztvevők beszámolója szerint nagyjából így zajlott le a
beszélgetés. A Világbank képviselőjének — aki jelenleg Obama
elnök gazdasági kabinetjének a vezetője — tetszett az ötlet, hogy
felmérjék a világ népeinek egészségi állapotát. Megszületett a
betegség globális terhei (global burden of disease) projekt. Az elmúlt két
évtizedben a projekt széles körben elterjedt; átvette az Egészségügyi Világszervezet, mostanra pedig külön intézmény koordinálja. Jelenleg szervezik
a projekt újabb fordulóját, és az új felmérésbe bárki bekapcsolódhat.
Akit érdekel, hogyan, lapozzon Tovább»
Szólj hozzá!
Címkék: DALY, demográfia, népegészség
2010. augusztus 24.
Sokan hallottak róla, hogy Amerikában az evolúció oktatása gyakran
van a kreacionisták támadásainak kitéve. Leggyakoribb
fegyverük az intelligens tervezettség „tudományos”
nézetének terjesztése — és, végső célként, beemelése az iskolai
tantervekbe. Kevesebben tudják, hogy ennek az áltudományos
elméletnek nálunk is vannak terjesztői — úgy tűnik, még a tudományos akadémián is. De mi a helyzet olyan
országokban, ahol egyház és állam nem válik szét? Mit tanítanak az
evolúcióról mondjuk iszlám teokráciákban? Tovább»
Szólj hozzá!
Címkék: evolúció, intelligens tervezettség, iszlám
2010. augusztus 12.
Úgy tűnik, uborkaszezon van. Mással legalábbis nehezen
magyarázható, hogy a közszolgálati televízió Pulitzer-emlékdíjas
műsora, Az Este, csatlakozott a génmódosított
haszonnövények elleni hisztéria-hadjárathoz. A tegnapelőtti műsor
riportjából kiderült, hogy Amerikában „megszöknek” a
génmódosított növények pollenjei és, úgymond, megfertőzhetik az
őshonos élelmiszernövényeket is. Ez, sugallta a riport, Európában
— és így Magyarországon is — komoly veszély.
Mindez persze jórészt hatalmas badarság. Tovább»
10 hozzászólás
Címkék: génmódosított élelmiszerek, GMO, népbutítás
2010. július 24.
A Központi
Statisztikai Hivatal szerint már az idén 10 millió alá csökken
Magyarország népessége. Még az is lehet, hogy ez már meg is történt. Ha a jelenlegi trendek nem
változnak, 2050-re már csak 8 és fél milliónyian leszünk. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete mozgalmat indított a népességcsökkenés megállításáért, az
Országgyűlés utolsó nyári ülésén a Jobbik képviselője pedig a
népességfogyást „korunk pestisének” nevezte és „a
magyar nemzettest dominanciájának” megőrzésére szólított fel.
Bizony, vészesen fogy a magyar.
A megoldás pedig annyira egyszerű, hogy még a radikális jobboldali
politikusoknak és a nagycsaládosok érdekeiért harcoló aktivistáknak
is kézenfekvő kell hogy legyen: tágra kell nyitni Európa és benne
Magyarország kapuit a szegény, harmadik világbeli országokból érkező
bevándorlók előtt. Tovább»
56 hozzászólás
Címkék: demográfia, népességfogyás
2010. június 26.
Az előző bejegyzés nyomán kibontakozott vita hamar
az abortusz problémájára terelődött. A hozzászólásokban
többféleképpen is megfogalmazásra került az a jól ismert nézet,
miszerint „az élet a fogantatással kezdődik”; „az
embrió (magzat) emberi lény”. Ezek az állítások azonban
triviálisan igazak, amiket senki sem vitat: a méhben fejlődő embrió
nyilvánvalóan él (hiszen különben nem lehetne megölni, és az egész
abortusz-vita értelmetlen lenne) és nyilvánvalóan ember (mi más
lenne?).
A valódi kérdés az, hogy az embrió, illetve a korai magzat
személynek tekinthető-e, akit a személyekhez köthető
alapvető erkölcsi jogok — így az élethez való jog is —
megilletnek. Az abortusz ellenzőinek a válasza egyértelmű igen.
Ahogy a katolikus egyházfő nemrégiben emlékeztetett rá: az emberi életet
„mindannyiunknak óvnunk kell és tisztelnünk a fogantatás
pillanatától kezdve egészen annak természetes végéig”.
Az abortusz ellenzői szeretnek rámutatni, hogy ez a nézet
„tudományosan”, racionális érveléssel nem cáfolható
(mintha ez érvnek számítana bármilyen állítás mellett). Néha még az
abortuszt amúgy nem ellenzők is elismerik, hogy ez olyan alapvető
nézet, ami berekeszti a vitát: maximum abban tudunk egyetérteni, hogy
ebben a kérdésben nem értünk egyet. Ez azonban nem egészen igaz; az
embriót a fogantatástól személynek tekintő nézet igenis támadható. A
megtermékenyített petesejt — vagyis a zigóta — ugyanis
furcsa metafizikai kalandokon eshet át. Tovább»
55 hozzászólás
Címkék: abortusz, az élet szentsége
2010. május 30.
Tavaly novemberben
az arizonai Phoenix városának Szent József kórházába szállítottak egy
27 éves nőt. A négy gyermekes családanya 11 hetes terhes volt. A
terhesség azonban szívelégtelenséget okozott. Az orvosok
megállapították, hogy a beteg csak akkor marad életben, ha a
terhességet azonnal megszakítják. Nem volt idő arra, hogy a beteget
másik kórházba szállítsák.
A Szent József kórház azonban katolikus intézmény, és a Katolikus
egyház álláspontja szerint az élet szent: ilyen esetekben hagyni kell a
várandós nőt (és a magzatot) meghalni. Az abortusz még akkor sem
megengedett, ha a terhesség életveszélyt okoz. A kórház etikai
bizottságában az egyházat képviselő Margaret McBride nővér — az
Irgalmas nővérek rendjének tagja — azonban hozzájárult a
terhességmegszakításhoz. Az abortuszt végrehajtották. A páciens nem
sokkal később hazatérhetett négy gyermekéhez. A Katolikus egyház
pedig példás gyorsasággal és szigorral eljárva kiátkozta McBride
nővért. Tovább»
150 hozzászólás
Címkék: abortusz, az élet szentsége, Katolikus egyház, pedofília
2010. május 25.
Az előző bejegyzésben a génmódosított növények
mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználásáról írtam. A
bejegyzéshez érkezett hozzászólásokban többen kifogásolták —
kicsit udvariasabban kifejezve, mint ahogy ők tették — hogy nem
elég árnyalt az a kép, amit a GMO-termények és termékek kockázatairól
festek. Nos, a képet azzal lehet a legjobban árnyalni, ha tágabb
perspektívából és a szokásosnál nagyobb terjedelemben vizsgáljuk meg
a problémát. Tovább»
6 hozzászólás
Címkék: génmódosított élelmiszerek, GMO
2010. május 15.
A GMO rövidítés
genetically modified organism-t, azaz genetikailag
módosított organizmust jelent. Az OMG pedig az angol oh my
god! rövidítése, ami nagyjából az Úristen! felkiáltásnak felel
meg. Ebben a kontextusban lehet azonban Isten ments! is. Tehát:
Isten ments a genetikailag módosított organizmusoktól!
Nos, szóviccnek ez elég rossz, viszont hűen kifejezi az európaiak
— és, úgy tűnik, különösen a magyarok — félelmét a
géntechnológia mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználásától.
Van-e bármilyen alapja ennek a félelemnek? Tovább»
55 hozzászólás
Címkék: génmódosított élelmiszerek, GMO
2010. május 3.
Ötven éves a SETI, a
Földön kívüli intelligencia keresésére indított tudományos program.
Bár az elmúlt fél évszázad során nem sikerült rátalálni a
földönkívüliekre, izgalmas és megnyugtatóan máig sem tisztázott események előfordultak a
program történetében. Az évforduló megünneplésére nemzetközi pályázatot írtak ki, amin a földönkívülieknek
szóló üzenetekkel lehetett indulni. Március elején majdnem ezer
beérkezett üzenetet sugároztak ki az Orion-köd felé, amelyek 1200 év múlva érnek
célba. A legjobbnak ítélt ötven pályázat valóban sokat elmond rólunk. Ezek
közül szemezgetek. Tovább»
11 hozzászólás
Címkék: földönkívüliek, világűr
2010. április 28.
Miközben Magyarország
választott, Bostonban az International Society on Priorities in Health
Care (ISPHC — az egészségügyi erőforrások elosztásával
foglalkozó szakemberek nemzetközi társasága) tartotta kétévenkénti
szokásos konferenciáját. A konferencia záróelőadását a Világbank
egyik tanácsadója tartotta. A téma: az egészségügy helyzete a
gazdasági világválság nyomán szegény és közepesen fejlett
országokban. Az utóbbiak közé tartozik Magyarország
is. Tovább»
1 hozzászólás
Címkék: egészségügyi reform, hálapénz