Az egészségtudatosság nem jött nálam könnyen. Az életformám nagyjából a bulizás és a gyorskaják körül mozgott, nem igazán érdekelt, hogy mit teszek ezzel a hozzáállással, a testemmel. Aztán jó nagyot koppantam, mikor rájöttem, hogy aki sokkal egészségesebben él, mint én is lehet beteg. És nem is akár kivel történt meg, hanem egy olyan valakivel, aki nagyon-nagyon közel áll a szívemhez. Nekem a legfontosabb a családom, bele se merek gondolni, hogy egyszer bármelyiküket is elveszíthetem. Így gondolhatjátok mennyire megijedtem, mikor az egyikőjük nagyon komolyan beteg lett. A nagymamán szívinfarktusa után megfogadtam, hogy nagyon oda fogok figyelni az egész család minden tagjára, hogy soha többet ne kelljen ezt átélnünk. Nagyon megijedtünk, és bár szerencsére túl vagyunk rajta, soha nem fogjuk elfelejteni, mindannyiunkban nyomot hagyott az eset.

 

Egy decemberi estén kezdődött az egész. Már túl voltunk a Karácsonyon, de még mindenki otthon volt, együtt töltöttük a szilveszterig tartó időszakot. Mama nagyon fitt és mozgékony, mivel mindannyian dolgozunk, ő vezeti otthon a háztartást, ő jár bevásárolni, de még kirándulni is szeret, pedig közel 80 éves. Ezen az emlékezetes napon viszont nagyon furcsa volt. Először csak a kedvetlensége tűnt fel, pedig neki normál esetben mindig fülig ér a szája, aztán ami már igazán meglepett, hogy délután lefeküdt aludni a heverőre. Sosem csinál ilyet, ezért mindannyian felváltva kérdezgettük, hogy mi baja van. Persze, ő mindent tagadott, azzal jött, hogy csak elfáradt, és mikor már ránk ripakodott, hogy hagyjuk már abba a kérdezősködést, nem is firtattuk tovább. Eljött az este, mindannyian nyugovóra tértünk, és reméltük, hogy reggelre jobban lesz.

 

Aztán másnap már magától kezdett panaszkodni, hogy fáj a háta. De másnap már Szilveszter napja volt, és hiába fordult meg a fejünkben, hogy elvigyük orvoshoz, abban maradtunk, hogy várjuk meg a másodikát, akkor már normálisabb ellátás van, nem csak ügyelet. Arra gyanakodtunk, hogy annyit kolbászolt kint a hidegben, hogy megfázott a háta, az senkinek nem jutott eszébe, lévén nincs egészségügyhöz értő a családban, hogy ennél sokkal nagyobb baj is lehet. Másnap már sokkal rosszabbul volt megint, majdnem egész nap aludt. Megbeszéltük, hogy másodikán irány az orvos azonnal. Azért az én szuper nagyim még reggel kiment a piacra, bevásárolt, mert ugye az nagyon fontos és elmaradhatatlan, aztán mikor hazaért, elment a dokihoz. Onnan már haza se engedték. Kiderült, hogy lábon hordja a szívinfarktust 3 napja. A háziorvostól egyből a korházba vitték, és mivel hiába könyörgünk, sose visz magával telefont, estig tartott, mire kiderítettük, hogy hol van. Elképesztő szerencse, hogy nem történt nagyobb baja. Szerencsére túl vagyunk az eseten, akkor még egy hétig bent tartották megfigyelésen, aztán hazajött és egészséges, mint a makk. Csak a panangin fortét https://www.prevenciopatika.hu/panangin-forte-filmtabletta kell szednie, de azt is csak azért, hogy nehogy újra előforduljon ilyen baj. De ez az eset rávilágított arra, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni ennek a betegségnek a megelőzésére. Például úttörőként én azzal kezdtem, hogy leszoktam a dohányzásról. Állítólag nagy az összefüggés a kettő között, nem ér annyit a cigi nekem, hogy baj legyen. Nem mondom, hogy egy buliban nem fordul elő, hogy szívok néhány slukkot, de az aktív dohányzás már a múlté.

 

Aztán átvettem a bevásárlást, és csupa zsírszegény, rostban és káliumban gazdag élelmiszerrel töltöttem meg az éléskamránkat. A vörös húsokról átszoktunk a csirkére és a pulykára, valamint a zsírt és a napraforgó olajt is teljesen kiiktattam az étrendünkből. Heti egyszer mindig van otthon hal vacsorára, és a zöldségfogyasztást is kötelezővé tettem. Ugyan így a sporttal is. Mindenkit rávettem, hogy kezdjen mozogni. Van, aki csak azt vállalta, hogy a sarki közértbe gyalog megy kocsi helyett. Persze ez is több mint a semmi, de a tesómmal például rendszeresen elkezdtünk úszni. Nagyon jó a közérzetemnek, és igazán büszkén mondhatom, hogy mindent megteszünk az egészségünkért.